Dr. Udvardy György püspök

Dr. Udvardy György püspök
Pécsi Egyházmegye

2011. április 12., kedd

Elmélkedés a Család évében VIIIC.



Elmélkedés a Család évében
II János Pál pápa apostoli buzdítása alapján
VIIIC.

Mózes a hatalmas és gondviselő Istent képviseli

„Ám én tudom (mondja Isten), hogy Egyiptom királya nem fogja megengedni, hogy elmenjetek, csak ha erős kéz kényszeríti. Ki fogom tehát nyújtani a kezem, és megverem Egyiptomot azokkal a csodáimmal, amelyet közöttük véghezvinni szándékozom, azok miatt majd elbocsát titeket. Ezt a népet pedig kedvessé teszem az egyiptomiak előtt, úgy, hogy amikor kijöttök, nem jöttök ki üres kézzel. Az asszonyok kölcsön fognak kérni szomszédasszonyuktól és a lakótársnőjüktől ezüst- és arany holmikat és ruhákat. Ti pedig ráadjátok fiaitokra és lányaitokra, s így kifosztjátok Egyiptomot”(Kiv 3,19-22) Isten az ezer éves történelmet pontosan íratja le, hogy a dolgokat jól begyakorolhassák, memóriájukba bevéssék az írni és olvasni nem tudó egyszerű emberek is.„Mózes azt felelte: Nem hisznek majd nekem, és nem hallgatnak szavamra! Azt fogják mondani: Nem is jelent meg neked az Úr! Ezért az Úr azt mondta neki: Mi az, amit kezedben tartasz? Ő azt felelte: Egy bot. Az Úr erre azt mondta: Dobd csak le a földre! Ő ledobta, s az kígyóvá változott, úgy, hogy Mózes elfutott. Aztán azt mondta neki az Úr: Nyújtsd ki a kezedet és fogd meg a farkát! Ő kinyújtotta és megfogta, és az bottá változott a kezében. Hogy elhiggyék, - folytatta, - hogy megjelent neked az Úr, atyáik Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene.Aztán az Úr azt mondta: Dugd csak be a kezedet kebledbe! Ő bedugta a keblébe, és amikor kihúzta, olyan volt a leprától, mint a hó. Dugd vissza a kezedet kebledbe! mondta azután. Ő visszadugta, és amikor megint kivette, olyan volt, mint a többi testrésze. Ha nem hinnének neked, mondta és nem hallgatnának az első jel szavára, majd hisznek a második jel szavára. Ha pedig e két jelre sem hinnének, és nem hallgatnának szavadra, végy vizet a folyóból, öntsd szét a szárazon, vérré fog változni” (Kiv 4,1-9)

Gót Szent Szabbász vértanú



Aki föltekintett a rézkígyóra, életben maradt.



2011.04.12. kedd



Mindent egyesíteni a Szentháromságban.



Isten minden embert a maga képére és hasonlatosságára teremtett (Ter 1, 26) Ennek alapvető oka az, hogy az emberszeretetre van teremtve, életének értelme önzetlenül szeretni a mellérendelteket. Az emberek önzésükkel megrontották, tönkretették Isten gyönyörű tervét, a szeretetből fakadó boldog életet. Amikor az Atya elküldte a földre egyszülött Fiát, a küldetése a szeretet helyreállítása volt Isten és ember, ember és ember között. Jézus ezt szenvedésével és kereszthalálával valósította meg: „Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint aki életét adja barátaiért”.(Jn 15, 13) Ezek után semmi csodálkozni valója nem lehet a gondolkodó katolikus embernek, hogy a papnak komoly feladata ezt a célt szolgálni mindent és mindenkit a szentháromságos életbe, Isten belső életébe kell belekapcsolnia. A pap folytatója Jézus művének, a megváltásnak. A megváltás első mozzanata a bűntől való megszabadítás, visszafizetése Isten ellen elkövetett bűneink adósságának. Ezt a pap a kereszthalál jelenvalóvá tételével gyakorolja, egyszerű szóhasználattal: bemutatja a szentmiseáldozatot. Aztán következik az üdvözítés mozzanata: a pap feladata, hogy Krisztus Urunk érdemeiért kegyelmeket, természetfeletti erőket, ajándékokat oszthat szét az emberek között. Ezekkel ad erőt az embereknek, hogy tetteik természetfeletti, örök üdvösséget érdemlő értékké váljanak. Így a katolikus pap megjeleníti az Atyát, aki papja által ma is mindenkit erre hív és segíti bejutni az atyai házba. Képviseli a Fiút, akinek alteregója lett a papszenteléskor és a Szentlélek is általa küldi a kegyelmeket, amelyeket a mi Urunk, Jézus Krisztus szerzett meg nekünk drága vére árán.

2011. április 11., hétfő

Krakkói Szent Szaniszló püspök



Szorongatás vesz körül, de Isten megmenti a benne bízókat.



2011.04.11. hétfő



A pap Isten titkainak sáfára.



A sáfár szót ma kevésbé használjuk, mint régen. Inkább gondnokot mondunk, a gazdasági életből ez ismerősebb fogalom. A pap olyan gondnok, akinek gondjaira emberek, az ő földi és örök sorsuk van bízva. Minden papot arra rendel, hogy az összes gondjára bízott embert vezesse el az örök boldogságra: tanítsa meg őket arra, hogy a földön élve kell megszereznünk a boldogságot, amely örök és teljes. A hogyanra is nekik kell megadni a választ: a mennyben csak azt a jót jutalmazzák boldogsággal, amit mi másoknak önzetlenül nyújtottunk, szereztünk, közvetítettünk, amiért itt a földön nem kaptuk meg jutalmunkat. Kik ezek a ránk bízottak? A papnak plébániája területén élő hívei, akik forma szerint katolikusok, tehát Egyházunk tagjai. De Jézus nemcsak ezekért halt meg, hanem az egész sokaságért, vagyis minden ott élőért. Meg kell keresni a megfelelő alkalmakat. Szentbeszéd, magánbeszélgetés, gyóntatás, írásos lehetőségek (pl. manapság a honlap rendszeres szerkesztése). Imádság a találkozásért, azért, hogy egész szívvel tudjam mindig a mások javát szolgálni, sohasem a magamét, illetőleg el ne feledjem soha, hogy a magam boldogságát csak akkor szolgálom, ha mindig másokért élek. XII. Pius pápa idős krában megtanulta az agysebészet problémáit, hogy ilyen specialistákkal is tudjon kellően értekezni. Mivel pedig erőink és az időnk is véges, imádkoznunk kell a megfelelő kegyelmekért. Reggeli imánk fő témája legyen: Atyám, nyisd rá a szemem, kivel milyen jót kell ma tennem? Adj erőt, hogy amit nekem kell megtennem, meg is tudjam tenni.

Elmélkedés a Család évében IXC.



Elmélkedés a Család évében
II János Pál pápa apostoli buzdítása alapján
IXC.



„Atyáitok Istene küldött engem hozzátok”



Mózes tehát ott hódol a lángoló, de el nem hamvadó csipkebokor előtt. Hallgatja Isten szavát, amely kijelöli küldetését: „Most tehát jöjj, hadd küldjelek a fáraóhoz, hogy kivezesd népemet, Izrael fiait Egyiptomból! Mózes erre azt felelte Istennek: Ki vagyok én, hogy a fáraóhoz menjek, és kivezessem Izrael fiait Egyiptomból? Ő azt mondta neki: Én veled leszek! Ez legyen a jel számodra, hogy én küldtelek: miután kivezetted népemet Egyiptomból, ezen a hegyen fogtok szolgálni nekem. Mózes azt felelte Istennek: Íme, elmegyek Izrael fiaihoz, és azt mondom nekik: Atyáitok Istene küldött engem hozzátok! Ha ők, akkor azt kérdezik tőlem: Mi az ő neve? mit mondjak nekik? Isten erre azt mondta Mózesnek: én vagyok az, Aki vagyok. Aztán azt mondta: Ezt mondd Izrael fiainak: Az, ’Aki van’ küldött engem hozzátok! Azután Isten azt mondta Mózesnek: Ezt mondd Izrael fiainak: Az Úr, atyáitok Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene küldött engem hozzátok. Ez az én nevem mindörökké, és ez az én emlékezetem nemzedékről-nemzedékre. Menj el, és gyűjtsd egybe Izrael véneit, és mondd nekik: Az Úr, atyáitok Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene megjelent nekem , és azt mondta: íme, meglátogattalak benneteket, és láttam mindazt, ami veletek Egyiptomban történt. Elhatároztam, hogy kivezetlek titeket Egyiptom nyomorúságából a kánaániak, a hetiták, az amoriták, a periziták, a hivviták és jebuziták földjére, a tejjel és mézzel folyó földre. Ők hallgatni is fognak szavadra. Aztán menj be Izrael véneivel Egyiptom királyához, és mondd neki: Találkoztunk az Úrral, a héberek Istenével. Most elmegyünk háromnapi járásra a pusztába, hogy áldozzunk az Úrnak, a mi Istenünknek!” (Kiv 3,10-18)

2011. április 10., vasárnap

Új püspök az Egyházmegye élén



Krisztusban szeretett Testvéreim!


A Szentatya, XVI. Benedek pápa Excellenciás és Főtisztelendő Udvardy György, ez ideig marazanae-i címzetes püspök, esztergom-budapesti segédpüspök urat pécsi megyéspüspökké nevezte ki.


Udvardy György 1960. május 14-én született Balassagyarmaton. 1985. június 15-én szentelték pappá Esztergomban. 1985-től káplán volt Érsekvadkerten, majd 1988-tól 1990-ig Csitáron plébánosként szolgált. 1990. és 1993. között Rómában folytatott tanulmányokat. 1993-tól 2003-ig hitoktatási felügyelő.

1997–2004 között a PPKE Hittudományi Kar Levelező Tagozatának tanára, és 1998-tól a PPKE Hittudományi Karának docense 2004-ig. Ugyanezen időben a Társadalmi-Oktatási-Kulturális Szakterület püspöki helynöke.

1999-ben pápai káplán címet kapott. 2000-től az Esztergomi Hittudományi Főiskola tanára. 2003-04-ben plébános Bp.-Erzsébetvárosban. 2003-tól érseki általános helynök és vagyonkezelő az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében, valamint 2004-től az Országos Hitoktatási Bizottság elnöke.

2004. január 24-én marazanae-i c. püspökké és esztergom-budapesti segédpüspökké nevezték ki a Szentatya. 2004. február 21-én szentelték püspökké Esztergomban.


Budapest, 2011. április 9.


a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkársága



Udvardy György rádiónk kérdésére, hogy mit tart a legfontosabb feladatának, azt válaszolta: szeretné jól végezni a lelkipásztori szolgálatot, figyelni a papságra és a családokra, koordinálni a katekézis feladatát. Elődje lemondásával kapcsolatban elmondta: a feljelentések nyomán részben elindultak már a vizsgálatok, és az egyházjog őt is kötelezi a szükséges lépések megtételére. Hozzátette: „Nem hiszem, hogy az lenne igazán a feladatom, hogy egy hosszú, régóta zajló, a tényeket nem mindig tiszteletben tartó kampánynak akarjak megfelelni. Az egyházamnak szeretnék megfelelni”.


Bolognai Boldog Márk



Lelkemet adom belétek, életre keltelek benneteket.



2011..04.10. vasárnap



Csak Jézus az élet.



Régi iskolai tanulmányaim hívták fel a figyelmemet, hogy vannak tantárgyaink, amelyek az élők világával foglalkoznak, rengeteg jó megállapítást tesznek közzé, elmondják, milyen az élet, de senki sem tudja megfogalmazni, mi az élet. A növény, amíg él, virul, növekszik, gyümölcsöt érlel. Aztán éri valami erőszakos beavatkozás, mondjuk, levágják a tőről, elhervad, elszárad, félérett gyümölcse lehull, élvezhetetlen lesz. Jézus egy alkalommal ezt mondta: „Én vagyok az út, az igazság és az élet”. (Jn, 14, 6) Az apostolokat oktatta sok fontos tudnivalóra az utolsóvacsorán, éppen ara bíztatta őket, hogy a földről való távozása kellemetlen lesz ugyan nekik, de Ő az Atyához megy, helyet készít tanítványainak, aztán majd megfelelő időben visszajön, és odaviszi övéit is, mindegyiket a neki elkészített helyre. S ezzel zárja ígéretét: „Hiszen ismeritek az utat oda, ahová én megyek. Tamás erre azt mondta neki: Uram, nem tudjuk hová mégy, hogyan ismerhetnénk az utat. Jézus azt felelte neki: Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem jut az Atyához, csak általam”. (4-6) El lehet képzelni, milyen döbbenten néztek Jézusra a tanítványok. Ismerték az utakat. Jártak téli vízmosás egyengette úton. Láttak római szakértelemmel megépített utat is. Jézust is ismerték. Tudták, ha az „Én”-t említi, magát, mint a Második Isteni Személyt nevezi meg. Hogyan mondhatja: Én vagyok az út? Ha mondja, csak igazat beszélhet, hiszen Ő mindig igazat mond, vagyis azt állítja, ami a fogalmának megfelel. Talán azt is megértették, hogy itt átvitt értelmet alkalmaz, titokról szól: amint az út célhoz vezet, az Atyához csak Jézus vezetheti el az oda törekvőket. Az Atya az élet teremtője a világban. Minden élettelent is, élőt is Ő teremtett. Mivel Jézus egylényegű vele, együtt teremtettek mindent, az élet millió fajtáját, ezért mondhatja önmagát életforrásnak, amiből táplálkozik a növényi, állati, emberi és angyali élet. Amiről pedig VI. Pál pápa ír, a bennünk található lelki élet, a hit, remény és szeretet ténye is csak tőle nyerhető el, csak az Ő erejéből gyarapítható, és juttatható el a Teremtő által kijelölt tökéletességre.

Elmélkedés a Család évében XC.



Elmélkedés a Család évében
II János Pál pápa apostoli buzdítása alapján
XC.

A kis családtól a nemzete családjához küldve

Negyven év múlva meghalt a fáraó. Izrael akkor fellélegzett. Atyái Istenéhez fohászkodott, mentse meg őket a rabszolgaságból. Mózes pedig szorgalmasan legeltette apósa juhait. Ebben az időben a távoli Hóreb hegyéhez ért. Látott ott egy égő vadrózsabokrot. Nem a bokor meggyulladása volt a furcsa Mózesnek, hanem „hogy a csipkebokor lángol, de nem ég el”. (Kiv 3,2) „Erre Mózes így szólt: Odamegyek, megnézem ezt a különös látványt, miért nem ég el a csipkebokor! Amikor az Úr látta, hogy odamegy megnézni, szólította őt Isten a bokor közepéből és azt mondta: Mózes, Mózes! Ö azt felelte: Itt vagyok! Az Úr ekkor így szólt: Ne közelíts ide! Oldd le lábadról sarudat, mert a hely, amelyen állsz, szent föld! Azután azt mondta: Én vagyok atyáid Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene. Mózes erre eltakarta arcát, mert nem mert Istenre nézni. Az Úr aztán azt mondta neki: Láttam népem nyomorúságát Egyiptomban, hallottam kiáltását a munkafelügyelők kegyetlensége miatt, és ismerem szenvedését. Leszálltam tehát, hogy megszabadítsam az egyiptomiak kezéből, és kivezessem arról a földről egy jó és tágas földre, egy tejjel és mézzel folyó földre, a kánaániak… lakóhelyére. Mert Izrael fiainak kiáltása felhatolt hozzám, és láttam szorongatásukat, amellyel az egyiptomiak nyomorgatják őket. Most tehát jöjj, hadd küldjelek a fáraóhoz, hogy kivezesd népemet, Izrael fiait Egyiptomból!” (3,3-10)