SZENT III. FERDINÁND
király
*León,
1198. +Sevilla, 1252. május 30.
III.
Ferdinánd, León és Kasztília királya az egyetlen a hispániai uralkodók közül,
akit a szentek sorában tisztelünk, mint a mélyen vallásos, bölcs és hős
lovagkirály eszményképét. Spanyolország és egész Európa történetére hatással
volt életműve: a reconquista, az Ibériai- félsziget visszafoglalása az
araboktól 500 évi hódoltság után.
711-ben
Afrika felől az arabok megtámadták a nyugati gótokat, Xeres de la Fronteránál
döntő győzelmet arattak, és néhány év alatt egészen a Pireneusokig nyomultak
előre. 755-ben Córdobában a nagy arab világbirodalomtól független kalifátus
alakult, s az iszlám fennhatósága alatt virágzó gazdasági és kulturális élet
bontakozott ki. Igaz, a hódítók már 732-ben Poitiers-nél vereséget szenvedtek
Martell Károlytól, de ez csak a további, észak felé történő terjeszkedésüket
állította meg.
Az
egymás után alakuló keresztény királyságok: Aragónia, Barcelona, Navarra,
Kasztília és León lassan visszahódítottak bizonyos területeket, de egymás közti
versengésük megakadályozta az átfogó és sikeres fellépést. 1010-ben azonban a
kalifátus felbomlott, s Murcia, Badajoz, Granada, Zaragóza, Valencia, Sevilla
és Toledo mind önálló arab emírség lett; ezek már nem tudtak együttesen
fellépni Ferdinánddal szemben.
Ferdinánd
1198-ban született IX. Alfonz leóni király és kasztíliai Berengária
házasságából. Ez a házasság alapozta meg León és Kasztília királyságának
egyesülését, ami a reconquista alapja lett. 1217-ben ugyanis váratlanul meghalt
Kasztília királya, I. Henrik, s az országot nővérére, Berengáriára hagyta. Ő
pedig kiváló diplomáciai érzékkel a valladolidi nemesi gyűléssel elfogadtatta,
hogy a trónt átadja a fiának, Ferdinándnak.
Az
ifjú király két évvel később feleségül vette Sváb Fülöp leányát, Beatrixet, s
ezzel biztosította a Hohenstauf uralkodóház támogatását vállalkozásaihoz.
Ugyanebben az évben felvette a keresztet, azaz keresztes lovag lett Burgosban,
de nem a Szentföldre indult, hanem megkezdte a félsziget felszabadításának
előkészületeit. Miután nyugalmat teremtett Kasztíliában, a püspökök és a pápa,
III. Honorius (1216--1227) támogatásával sereget szervezett, és elindította
hadjáratait az arabok ellen. Igazi sikerei akkor kezdődtek, amikor némi
bonyodalmak után 1230-ban elfoglalhatta León trónját is. A bonyodalmak abból
adódtak, hogy atyja a trónt végrendeletileg Ferdinánd két leánytestvérére
hagyta. 15 évi házasság után meghalt Beatrix. Egy év múlva, 1235-ben Ferdinánd
újra nősült, ezúttal a francia királyi családból, s elvette Ponthieu-i Máriát.
A két házasságból 13 gyermek született.
Hadjáratai
során elfoglalta Baézát, Jaént, Martost, 1236-ban Córdobát, 1244-ben Murciát,
1248-ban Sevillát. A visszahódított városokban sorra helyreállította a
püspökségeket és újjászervezte az egyházmegyéket. A pápák azáltal is
támogatták, hogy a templomépítésre szánt jövedelmek egyharmadát, a pápai
tizedszedők által gyűjtött összegeket teljes egészében rendelkezésére
bocsátották, s katonáiknak ugyanazokat a búcsúkat engedélyezték, mint a
Szentföldért küzdő kereszteseknek. Ferdinándnak egyébként az volt a terve, hogy
Hispánia felszabadítása után Észak-Afrika felől indul a Szentföldön küzdők
segítségére.
Ferdinándot
mint hadvezért nagyra becsülték, mint királyt szerették. Az arabokkal és az
eretnekekkel szemben kérlelhetetlen, de a zsidókkal szemben emberséges volt. Új
törvénykönyvet adott Kasztíliának, s ezzel megalapozta későbbi nagyságát.
Felvirágoztatta Valencia, Salamanca és Valladolid egyetemét; Leónban, Burgosban
és Toledóban székesegyházat építtetett, visszaszerezte az arabok által elrabolt
compostellai harangokat. Minden erejével támogatta a koldulórendek -- a
domonkosok, ferencesek és trinitáriusok -- megtelepedését. Ugyanakkor ez a
győztes hadvezér és bölcs államférfi megindítóan jámbor és vallásos ember volt:
nagyon tisztelte a Szűzanyát, minden győzelmét az Úr Krisztusnak köszönte, és
nem riadt vissza a nyilvános vezekléstől sem.
Gibraltár
visszavétele után már megkezdte az afrikai átkelés előkészületeit, amikor
halálos beteg lett. Sevillába vitték, ahol ezekkel a szavakkal adta vissza
lelkét és országát Istennek: ,,Uram, mezítelenül jöttem a világra, és így adom
vissza testemet a földnek. Fogadd be lelkemet szolgáid seregébe!''
Sírfeliratát
kasztíliai, latin, arab és héber nyelven vésték fel sírjára. Valamennyi
kortársa tisztelettel hajolt meg keresztény erényei: feddhetetlensége,
tisztasága, hősiessége, nagylelkűsége és szelíd jósága előtt, melyek mind Isten
dicsőségét, a kereszténység győzelmét és alattvalói javát szolgálták.
Tisztelete
a 17. századig csak Sevillára korlátozódott. A sírjánál történt csodák, épen
megtalált teste hatására 1655-ben tiszteletét a Szentszék megerősítette.
Imádság:
Istenünk, te segítetted
Szent Ferdinándot, hogy sikerrel küzdjön a kereszténység védelmében.
Közbenjárására segíts, hogy a test és a lélek minden ellenségétől
megszabaduljunk. Krisztus, a mi Urunk által.