Római Szent Piroska

Római Szent Piroska

Piroska, azaz Prisca, ókeresztény vértanú. Temploma az Aventinus hegyén áll.^* Legendáját a Debreceni-kódexben^* olvassuk. Eszerint egy római nemesember megkeresztelt lánya volt. Claudius császár pogány áldozatra akarta kényszeríteni. Ő csakugyan imádkozni kezdett a bálvány előtt, a templom azonban összeomlott. A császár többféleképpen is kínoztatta, de Piroska hű maradt hitéhez. Börtönében éjszakának évadján a mennyei szentek és angyalok dicsérik az Urat. A császár oroszlánok elé vetteti, de ezek lábához heverednek, nem szaggatják szét. Ezután hatalmas máglyát gyújtat, de az Úristen esővel és széllel eloltja. Végül a császár úgy véteti fejét Piroskának. A kivégzés helyén, az Aventinus-hegy tövében templomot emeltek a tiszteletére. A hagyomány szerint abból a lakóházból alakították át, amely Szent Péter római szállása volt.

Piroska nevét patrociniumaink között, alakját, viselt dolgait pedig ikonográfiánkban hiába keressük. Napját és miséjét középkori misekönyveink azonban számontartják, az esztergomi Agendarius (1583) az imádságos ünnepek között említi. A névnek és napnak nyilvánvalóan Piroska, Szent László leánya, a bizánci kereszténységnek Iréne néven tisztelt szentje adott hazai tekintélyt.

Nem ismeretes előttünk, hogy milyen kultikus befolyásra választotta László királyunk egyetlen leányának a Prisca, elmagyarosodott alakjában a Piroska nevet. Az sem lehetetlen, hogy ősmagyar női név volt, amelyet nálunk azonosítottak a Prisca névvel.

A naphoz egy kiszombori naiv leányhiedelem fűződik. Aki a szent tiszteletére piros kendőt köt a nyakára, még abban az esztendőben férjhez megy. Régi, már alig hallható szegedi regula: Piroska napján ha fagy, negyven napig el nem hagy.

Marton József professzor a pápalátogatásról: Lépjünk túl a naiv, provinciális gondolkodásunkon!

Ferenc pápa romániai apostoli útján június 1-jén szabadtéri szentmisét mutat be a csíksomlyói kegyhelyen. A pápalátogatásról Marton Józsefet, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának professzorát, a gyulafehérvári római katolikus teológiai fakultás volt dékánját kérdeztük.

– Szent Péter utóda húsz évvel ezelőtt járt először Romániában. Szent II. János Pál pápa nem látogatott el Erdélybe. Azóta is sok feltételezés támadt ezzel kapcsolatban. Hogyan látja ezt egyháztörténészként?

– Szent II. János Pál pápa 1999-es romániai útja a következményeket tekintve mindenképpen pozitív volt. Abban az időben az erdélyi magyaroknak és a görögkatolikusoknak is fájdalmat okozott, hogy a pápa nem jött el Erdélybe, már csak azért is, mert a katolikusok nagy része ezen a területen él. Ma már jól látható, hogy a pápa szándéka az volt, hogy nyisson az ortodoxia felé. Az is igaz, hogy a kommunista időszak elnyomatása után – és ez leginkább az idősebb papok véleménye volt – jólesett volna a Szentatya részéről egy gesztus, mellyel a Rómához való hűséget elismeri.

Érdemes azonban arra is figyelmet fordítani, hogy e látogatás után egész másként viszonyultak az ortodoxok a katolikusokhoz, mint korábban. Én magam Gyulafehérváron addig is rendszeresen felkerestem egy ortodox könyvesboltot, ahol az eladó – egy ortodox apáca – állandóan megjegyzéseket tett a pápára. A látogatás után azonban megváltozott a véleménye, szinte rajongója lett II. János Pálnak. Ez a változás magasabb szinten is érzékelhető volt, én a Babeş–Bolyai Tudományegyetem dékánjaként is ezt tapasztaltam. Ennek köszönhetően hozhattuk létre az ökumenikus intézményt.

– Azóta, hogy kiderült, a Ferenc pápa Erdélybe is ellátogat, mindenfelől hallani lehet a kritikai megjegyzéseket. Ön mit vár ettől az úttól?

– Hihetetlennek tartom, hogy eljön a pápa. Ez nagy öröm a számunkra, időponttól függetlenül. Lépjünk túl a naiv, provinciális gondolkodásunkon! Ez egy rendkívüli üzenet, amit örömmel kell fogadnunk. Nem szabad semmilyen, a háttérben meghúzódó politikai jellegű okot keresgélnünk. A pápa az állami és a romániai ortodox egyházi vezetők meghívására érkezik. A romániai katolikus püspökök többsége is román ajkú. Ennek fényében kell megítélni azt a tényt, hogy a pápa Csíksomlyóra látogat.

Szeretném azt is kiemelni, hogy a pápa jelenléte, az ő áldása jár teljes búcsúval. Minden más búcsú hozzá köthető, és most itt lesz személyesen. Meglátásom szerint az csak véletlen, hogy a látogatás idejét és a csíksomlyói búcsú időpontját mindössze egy hét választja el egymástól. Minden búcsú elővételezhető, így az okos megoldás az lett volna, ha a helyi érdekeltségek ebben az esetben ezt figyelembe vették volna. Ettől függetlenül ez a pápalátogatás nemcsak az erdélyi katolikusokat és más vallásúakat, de a magyarországi katolikusokat is meg fogja mozgatni. Most kiderül, valójában hányan is vagyunk mi, vallásos emberek.

– Professzor atya tervezi a részvételt?

– Ha erőm engedi, akkor természetesen ott leszek. Bízom benne, hogy amint az 1991-es magyarországi pápalátogatásra erdélyiként egy emberként  felkerekedtünk, ugyanezt a testvéri gesztust újra megélhetjük, és együtt ünnepelhetünk Csíksomlyón.

Évközi 1. hét péntek

Évközi 1. hét péntek

Kétféle okosság van: a világ fiaié és az Isten fiaié. A világ fiai sokszor okosabbak a világosság fiainál, mert előrelátók, számot vetnek minden eshetőséggel, következetesen küzdenek, és minden eszközt, minden lehetőséget megragadnak céljuk eléréséhez. Tragédiájuk viszont, hogy a cél, amire mindent feltesznek, teljességgel elhibázott. Pillanatnyi, tiszavirág életű boldogságért fáradoznak, önmaguk megdicsőítéséért, amelyet soha el nem érhetnek, s még amit megszereztek is, azt sem vihetik magukkal.

A világosság fiai ellenben akkor követnek el végzetes hibát, amikor elmulasztanak mindent megtenni a helyesen felismert és kitűzött cél érdekében. Mindent egy lapra tesznek fel, de ezt nem érvényesítik életükben elég következetesen, a világosság fiaiként nem maradnak meg a világosságban. Szent Margit okos szűz volt, aki nem felejtett el gondoskodni a tartalék olajról: az Úr Jézus szenvedéséről való elmélkedés átforrósította szívét, őszinte imádsága az eucharisztikus színekben rejtőző Krisztus és az ő keresztje előtt pedig az Úr iránti szerelemből végzett jócselekedetekre indította. S bár Isten gyermekeinek okossága a világ szemében balgaság, mégis ez a világtól elzárt és Istenben elmerült apáca politikai kérdésekben, illetve az ország ügyes-bajos dolgaiban is meglepő éleslátásról tett tanúságot. Mert míg a világ fiainak szeme elől sok-sok teendő eltakarja a lényeget, az a lélek, amely az egy szükségesre figyel, annak fényénél is látja a dolgokat, a maguk mélységes, Istenre mutató valóságában.

Urunk Jézus, ne engedd, hogy balga szüzek módjára megfeledkezzünk arról, hogy tartalék olajra is szükségünk van ahhoz, hogy mécsesünk lángja kitartson, amíg megérkezel. Ne hagyd, hogy megelégedjünk azzal, hogy egyszer igent mondtunk Rád és a Tőled kapott csalhatatlan reménységre, hanem Szent Margit szűz közbenjárására segíts kegyelmeddel, hogy mécsesünk lángját szüntelenül tápláljuk az imádságnak és az irgalmasság cselekedeteinek olajával, s így bebocsátást nyerjünk menyegzős házadba.

BOLDOG DOLLENCZ ALFRÉD

DOLLENCZ ALFRÉD 

vértanú

  (1853-1920)

A Torontál megyei Nagyszentmiklóson született s 1876-ban lépett be a Ferencrendbe, a Mariana tartományba. 1882-88-ig mint ünnepélyes fogadalmas testvér Pozsonyban mŰködött sekrestyésként. Ekkor régi vágya teljesült: a Szentföldre került. Ain-Karemben, majd Jeruzsálemben volt a missziós atyák szolgálatára, utána két pap rendtársával a törökországi Mugiukderesiben, egy szilíciai községben szolgált. A Ferences Martyrologium szerint „a kereszténység atyjai, orvosai, tanítói, papjai voltak.” Árvagyermekeket is gondoztak. (E városban már a 19. században is mŰködtek ferencesek, 1895-ben itt szenvedett vértanúságot Boldog Lilli Szalvátor - lásd nov. 22. - és hét örmény keresztény). A környéken 1919 óta a. hatalom a franciák kezében volt. A mohamedánok szüntelenül lázongtak az európaiak s általában a keresztények ellen. Mikor fŐvárosuk is a franciák kezére került, bosszúból kétezer keresztényt gyilkoltak meg. Alfréd testvér és társai is aggódtak, mi lesz velük és árváikkal. A környéken már mindenfelé üldözték a keresztényeket. Egyik napon beállított hozzájuk egy Oglu Ali nevű férfi, és barátságot színlelve azt ígérte nekik, hogy házában elbújtatja őket az árvákkal együtt. Sajnos hittek neki és elmentek vele. Amikor Ali házába értek, az elővette pisztolyát s agyonlőtte a három ferencest 1920. jan. 23-án. Egy misszionárius társa kevéssel Alfréd testvér vértanúsága előtt ezt vallotta. róla: „Szerencsés vagyok, hogy együtt lehetek Alfréd testvérrel, mert azonfelül, hogy vigyáz a templomra, a hospiciumra (rendházra), segítségemre van még mint gyógyszerész, mint orvos, és gondozza mindazokat, akik csak betegként jelentkeznek a. misszióban.”
„Megaláztál minket a sakálok földjén,
ránk borítottad a halál árnyékát...
Teérted gyilkolnak mindennap bennünket,
és leölésre szánt juhoknak tekintenek.
Kelj fel, miért alszol, Uram,
kelj fel és ne taszíts el mindörökre.”
43. zsolt.

Imádság:

Istenünk, te Alfréd testvért, aki dicséretes szorgalommal tevékenykedett a misszió szolgálatában, a vértanúság dicsőségével tűntetted ki, add, hogy példája minket is ösztönözzön Krisztus követésére. Ki élsz és uralkodol mindörökkön örökké.

Bátor Botond hargitafürdői pálos szerzetes: A csíksomlyói pápalátogatás sok meglepetést tartogat

Ferenc pápa romániai apostoli útján június 1-jén szabadtéri szentmisét mutat be a csíksomlyói Mária-kegyhelyen. A pápalátogatásról Bátor Botond pálos szerzetest, volt tartományfőnököt, hargitafürdői elöljáró-plébánost kérdeztük.

– Hogyan fogadta a hírt, hogy Ferenc pápa a Székelyföldre is ellátogat?

– Erről már korábban is volt szó, sokunkban volt is egyfajta várakozás. Most mintha kihúztak volna egy szelepet: de jó, hogy érkezik! Az pedig külön örömmel töltött el, hogy az időpont közel esik a pünkösdi búcsúhoz.

– Hogyan fogadták ezt a bejelentést a hívek Hargitafürdőn?

– A székely ember a véleményét legtöbbször magában tartja, ám bizonyos kérdésekkel kapcsolatban szereti azt megfogalmazni. Az, hogy idejön a pápa, és misézni is fog, kicsit sokkszerűen érte az itteni embereket. Ez is oka lehet annak, hogy most nagyon kíváncsiak a papok, a püspökök véleményére. Egyre jobban érződik az örömteli várakozás légköre.

– Hogyan készül erre az alkalomra?

– Hargitafürdőre mindig sok zarándok érkezik. Nagyon örültem annak, hogy most sokan a pápalátogatásra helyezték a hangsúlyt, vagyis a gyalogos zarándoklatok leginkább június 1-jére fognak esni. Mi is erre az időpontra fogunk elmenni.

– Ha Magyarországról érkezik valaki, akkor önöknél is megszállhat?

– Igen, szeretettel várunk mindenkit.

– A pápa székelyföldi látogatásához a közösségi felületeken sokan fűznek kritikai megjegyzéseket…

– Ma az emberek szeretnek pápábbak lenni a pápánál. Mindenki azt gondolja, hogy ő látja legjobban, ő tudja legjobban – nemcsak e kérdéssel kapcsolatban, de a politikai vagy a családi élettel összefüggésében is tapasztalhatjuk ezt a hozzáállást. Nem biztos, hogy a Facebookon okoskodó embereknek kellene a pápa programját beosztaniuk. Annyi alázat talán lehet bennünk, hogy megadjuk Ferenc pápának azt a lehetőséget, hogy eldönthesse, mikor fog eljönni Erdélybe. Amit most láthatunk, az egy folyamat része, a Szentatya ennek az áldozata. Szerintem teljesen mindegy, hogy ki a pápa, ezeket a hangokat bárkivel kapcsolatban hallhatnánk. Ráadásul lehetőség van arra, hogy a kritikusok a médián, a közösségi felületeken keresztül felerősítsék bíráló megjegyzéseiket. A katolikus hívek, a jó szándékú emberek, de egész magyarságunk számára az a fontos, hogy úgy tekintsünk a Szentatya látogatására, mint nagy lehetőségre. Ez is alkalmat ad arra, hogy együtt ünnepeljünk, hogy összefogjon a határokon belüli és kívüli magyarság. Az eddigi információk szerint a szentmise nagy része magyarul fog elhangozni. Észre kell vennünk annak a jelentőségét is, hogy a pápa eljön Csíksomlyóra akkor, amikor egy ortodox többségű államba látogat.

– Milyen gyümölcsöket hozhat az erdélyi magyarság számára a pápalátogatás?

– Minden pápalátogatás komoly előkészülettel jár. Nem az állami protokollra vagy más szervezési kérdésekre gondolok, hanem az imádságra, hiszen egy ilyen várakozás felfokozott állapotot jelent minden szempontból. De azt is érdemes megfontolni, hogy minden pápalátogatás ott rejti magában a meglepetés lehetőségét. Nem csak a szavak, a liturgia vagy a külső formák szintjén. Péter utóda megjelenik itt, Székelyföldön, az itt élő katolikus hívek között, ez pedig rengeteg meglepetéssel fog szolgálni – ebben biztos vagyok. Ennek a látogatásnak az emléke nem fog nyomtalanul elmúlni. Biztos, hogy sokáig emlékezni fogunk rá.