Boldog Taigi Anna-Mária

Boldog Taigi Anna-Mária

özvegy. 

†1837.

Hétgyermekes anya volt. Misztikus látomásai voltak. Alázatos türelmes életet élt. †

Ferenc pápa szerint kulcsfontosságú a nők szerepe a vallásközi párbeszédben

Ferenc pápa szerint kulcsfontosságú a nők szerepe a vallásközi párbeszédben

A pápa június 9-én délben az Apostoli Palota Konzisztórium-termében fogadta a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa közgyűlésének mintegy negyven résztvevőjét, akik az elmúlt napokban a nőknek a vallásközi nevelésben betöltött szerepéről tanácskoztak.

A téma elsődleges fontosságú az emberiségnek a testvériség és a béke felé vezető útján, amely nem egy egyenes út, hanem számos akadály nehezíti. Napjainkban sajnos azt látjuk – állapította meg keserűen a pápa –, hogy a nőknek az egységre és testvériségre nevelésben betöltött szerepét elhomályosítják, gyakran nem ismerik el, és a nők emberi méltóságát és szerepvállalását számos fenyegetés éri.

A nők – és sokszor a gyermekek is – a leggyakoribb áldozatai a vak erőszaknak. Ott, ahol a gyűlölet és az erőszak felülkerekedik, szétszakítja a családokat és a társadalmat, s megakadályozza a nőket abban, hogy a férfiakkal szándék- és cselekvési közösségben folytathassák békés és hatékony szolgálatukat. A bevezető általános értékelés után a pápa a követező három témát érintette: a nők szerepének értékelése, a testvériségre nevelés és a párbeszéd.

A mai bonyolult társadalomban, a globalizált világ kihívásaival szembesülve szükség van arra, hogy elismerjék a nők adottságait és képességeit, melynek köszönhetően egységre és testvériségre tudnak nevelni, s így átalakítani az emberiség nagy családját.

Jótékonyan hat tehát a társadalomra a nők egyre erősödő jelenléte a társadalmi, gazdasági és politikai életben, valamint az Egyház életében – nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. Egyre több teret kell adni a nőknek – hangsúlyozta a pápa –, a jogaikat pedig védelmezni kell. Nagyon sok nő végzi megbízatásait a hétköznapokban odaadóan, lelkiismeretesen és gyakran hősies bátorsággal.

A nőknek mint nevelőknek sajátos hivatásuk van, mert képesek innovatív, új utakat teremteni a befogadásra és a kölcsönös tiszteletre. Mindig a nők álltak a családi nevelés középpontjában és nem is csak úgy, mint anyák. A nevelés terén a nők szerepe felbecsülhetetlen. Ez a nevelés gazdagságot jelent magának a nőnek, de a kapcsolatainak is. Végső soron férfiak és nők közös hivatása az egyetemes testvériségre nevelés, ami végeredményben a békére nevelés. A nők, akik olyan bensőséges kapcsolatban állnak az élet titkával, sokat tehetnek a testvéri lelkület kialakításáért, az élet megőrzésének a védelméért, azzal a meggyőződésükkel, hogy a szeretet az egyetlen olyan erő, mely képes élhetővé tenni ezt a világot mindenki számára – mondta a pápa.

Gyakran egyedül a nők állnak a családok és a társadalom leggyengébb tagjai mellé, csak ők kísérik őket. Azáltal, hogy felkarolják a konfliktusok áldozatait és mindazokat, akik a hétköznapok nehézségeivel küzdenek, arra tanítanak bennünket, hogy hogyan kell legyőzni a kiselejtezés kultúráját.

Nyilvánvaló ezeknek az értékeknek a szerepe a vallásközi párbeszédben. Ez azt is jelenti, hogy megtanuljuk a barátság és a tisztelet kötelékeit kiépíteni, ami oly fontos a párbeszéd során. A nők – sokszor a férfiaknál is jobban – köteleződnek el az élet párbeszédjének színterein, a vallásközi környezetben, és így hozzájárulnak ahhoz, hogy a multikulturális kihívásokat tekintve nagyobb megértés váljon lehetővé.

De a nők teljes joggal elköteleződhetnek a vallási színtereken is, a konkrét vallásközi párbeszédben és teológiai szinten egyaránt. Nagyon sok nő kész belépni a teológiai vitákba, akár a legmagasabb szinteken is. Ez azt is jelenti, hogy nem szabad a nők hozzájárulását egyértelműen csak „női szempontokra” lefokozni. A nő – a maga sajátos képességeivel és adottságaival – jelentős segítséget nyújthat a párbeszédhez a hallgatás, a meghallgatás, a befogadás és a mások előtti megnyílás adományaival, így szőve a dialógus finom szövetét a jó akaratú nők és férfiak között – hangsúlyozta a pápa.

Évközi 9. hét péntek

Évközi 9. hét péntek

Tóbiás hazaérkezésének jelenetét át- meg átszövik az újszövetségi utalások, finom párhuzamok. Tóbiás és édesanyjának találkozása a tékozló fiú hazatérését juttatja eszünkbe, akit atyja szintén már messziről meglátott és eléje sietett. Igaz, itt nem az atyai házat könnyelműen elhagyó fiúról van szó, azonban rá is igaz, hogy elveszett, de megkerült, meghalt, és feltámadt, hiszen szülei már halottnak vélték, sőt anyja el is siratta. Amikor Anna a viszontlátás örömétől sírva fakad, és fia nyakába borul, szavai azokat a szavakat előlegzik, melyeket az agg Simeon mondott, mikor a kisded Jézust karjába vette a templomban. Ahogy pedig a látását visszanyerő Tóbit dicsőíti Istent, ez azzal a magasztaló énekkel állítható párhuzamba, melyet a Szűzanya énekelt az Erzsébettel való találkozásakor.

Az egész jelenetet az öröm és Isten magasztalása hatja át. Ráfael angyal minden bizonnyal otthon érezhette magát ebben a házban, ahol mindenért hálát adtak Istennek. Még Anna is, aki a leggyarlóbb volt hármuk közül, kishitűségében, zsörtölődésében a leginkább hozzánk hasonló, példakép lehet előttünk türelme és odaadó szeretete miatt, amellyel kitartott megvakult férje mellett, s a reménytelenségben is megőrzött reménykedése miatt, amellyel bár már halottnak vélte, mégis mindennap hazavárta fiát.

Urunk Jézus, kérünk Téged, hogy mi is, akárcsak Tóbiás és családja, állandóan a bizalom és az istendicséret légkörében éljünk, s ebből ne lépjünk ki sem akkor, amikor egészség, áldás és öröm, sem pedig akkor, amikor megpróbáltatás és szenvedés jut osztályrészünkül. Taníts meg a folytonos hálaadás lelkületére, s tartsd távol tőlünk a lázadozás és zúgolódás szellemét, hogy ne a mi elvárásainkhoz akarjuk igazítani Istent, hanem készséges szívvel ráhagyatkozzunk szent akaratára, hiszen ő szüntelenül azon munkálkodik, hogy örökké tartó egészségben, áldásban és örömben legyen részünk.

 

Antiochiai Szent Efrém

Szent Efrém 

pátriárka

Efrém először Antiochiában volt hadvezér. Sok jót tett a szegényekkel, irgalmas és együttérző volt a rászorulókkal, szelíd és barátságos mindenkivel. Amikor Antiochiát nagy földrengés rázta meg és az utána keletkezett tűzvész szinte az egész várost elpusztította, Jusztin császár Antiochiába küldte Kelet hadvezérét Efrémet, hogy irányítsa város újjáépítését. Munkáját mindenki megelégedésére végezte. Isteni intésre a hadvezért pátriárkává választották. Efrém buzgó védelmezője volt az igaz hitnek az akkor az Egyházat szorongató tévtanításokkal szemben. Sok művet írt a Khalkedoni zsinat védelmében. Hitének igazságát nemcsak szavaival védelmezte, hanem csodákkal erősítette meg. Meghalt 545-ban.

Ülésezik a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa: a nők szerepe a testvériségre nevelésben

Ferenc pápa fogadta a Szeretet Misszionáriusai Kis Nővéreit

Június 7-e és 9-e között tartja plenáris ülését a Vatikánban a Vallásközi Párbeszéd Pápa Tanácsa a következő témáról: „A nők szerepe az egyetemes testvériségre nevelésben”. A tanácskozás végén Ferenc pápa audiencián fogadja a résztvevőket. A Vatikáni Rádiónak a tanács elnöke, Jean-Louis Tauran bíboros nyilatkozott:

Férfi és nő: egyenlő méltósággal rendelkeznek

A nők a férfiakéval egyenlő méltósággal rendelkeznek, és főleg mi, keresztények tudjuk, hogy ugyannak a testnek a tagjai vagyunk, melynek feje Krisztus és ez teszi egyenrangúvá a két nem kapcsolatát. Isten előtt – ahogy Szent Pál mondja – nincsenek sem szolgák, sem szabadok: mind Krisztus tagjai vagyunk. Sajnos a társadalomba nem ment át teljesen ez az üzenet, főként a család válsága miatt. Gondoljunk csak arra, hogy Húsvét hírét Jézus elsőként a nőkre bízta, akik az első misszionáriusok – mondta interjújában Tauran bíboros.

A nő anyai szerepe és a gyengédség. Felelős szerepet kell betölteniük a társadalomban

A most folyó plenáris ülés elsősorban a nőknek azzal a szerepével foglalkozik, amellyel a testvériségre nevelik az emberiséget. A nők, anyai szerepüknél fogva eleve kiemelt „csatornái” ennek az üzenetnek. Ferenc pápa gyakran utal rá, hogy a nők, lényegüknél fogva gyengédek, mivel anyák, képesek meghallgatni, gondoskodni, törődni másokkal és ez egy egyetemes üzenet. A tanácskozáson négy nő szólal föl a bibliai témáktól a béke építéséig különböző kérdésekről. Ezzel az volt a célunk – magyarázta a tanács elnöke -, hogy megmutassuk: a nőknek nemcsak a gyengédség, az anyaság a feladatuk, hanem megvan a helyük a társadalomban is. A nők képesek ugyanolyan felelős feladatok betöltésére, ezért fontos, hogy meghallgassuk az ő nézőpontjukat is a férfiak és nők Isten és a társadalom előtt való egyenlőségéről. A nők ugyanolyan felelősséggel kell, hogy rendelkezzenek és ezt a lehetőséget biztosítani kell számukra – zárta a Vatikáni Rádiónak adott interjúját Jean-Louis Tauran bíboros, a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke.