PORDENONEI BOLDOG ODORIK

PORDENONEI BOLDOG ODORIK 

misszionárius 

(1285-1331)

Friulinak is nevezik, mert Pordenone Észak-Olaszországban, Friuli tartományban van. A 13. század végén a Ferenc-rendben nagy misszionáriusok támadtak, ezek közt is egyik legnagyobb: Boldog Odorik. Misszionárius elődeinek példája ösztönzőleg hatott rá, amikor 1314-ben elindult arra a missziós útra, mely felülmúlta az eddigieket. 16 évig tartott ez a szinte állandó vándorlás, melynek útvonalát nyomon követhetjük: Velence-Trapezunt hajóút (a Fekete- tenger déli partjáig), Nagyörményország, Perzsia (Tebrisz), hajóút a Perzsa- öböltol Thana-ig (Bombay). Itt megtalálta Tolentínói Boldog Tamás és társai ereklyéit (1321-ben szenvedtek vértanúságot) s magával vitte őket Kínába. További útja: India partjai mentén Ceylon, Nikobar, Szumatra, Jawa, Borneo szigetek, Hátsó India (ma: Vietnam), Dél-Kína Kanton (ma: Honkong), Csuen-csu-fu, más néven: Zayton, ahol két ferences kolostort talált. Ide hozta a vértanúk földi maradványait. Majd több kínai városon (Fu-csu, Nanking, stb.) át végre eljutott missziós útja céljához: Kambalek-be (ma Peking), ahol találkozott Montecorvinoi János atyával. Természetesen a legtöbb helyen, ahol járt, hirdette az evangéliumot (bizonyára nagy nyelvtudással), későbbi becslés szerint kb. húszezer embert keresztelt meg. Kambalekben 1325-28 között tartózkodott. Háromévi apostolkodás után visszaindult, „rövidebb” útvonalon: szárazföldön: Mongólia-Tibet-Perzsia-Örményországon keresztül. Lehetségesnek tartják, hogy közben még a Szentföldön is járt. 1330-ban ért hazájába. A kambaleki nagykán kérésének is eleget akart tenni, hogy ti. hozzon magával rendtagokat missziós atyákat, azonban a kiállott fáradalmak, szenvedések megtörték erejét. Amikor pl. hazaért, övéi nem ismertek rá, úgy megöregedett. El akart menni XXII. János pápához is, de csak Pisa*-ig jutott el, ott ereje elhagyta. Visszatérőben Udinéba még Páduában annyi ereje volt, hogy tollbamondta úti élményeit (Relatio), amiket nagy érdeklődéssel olvasgattak Európában. Egy eset: a pogányok majdnem halálra kínozták egy helyen, de az Üdvözítő és Szent Anyja meggyógyították. Udinéban halt meg 1331. jan. 14- én. XIV. Benedek pápa (1750 körül) avatta boldoggá.
Egy 20. század eleji misszionárius írja róla:
„Odorik atya útja kiterjedettségében felülmúlja Szent Pálét, fáradalmai hasonlítanak Páléhoz, Xavéréhez. Világból való kimúlása pedig a rend alapítójáéhoz, Szent Ferencéhez, akit az Isten szolgálatában való kimerülés döntött a halálos ágyba.”

Imádság:

Istenünk, te megörvendeztetsz bennünket Boldog Odorik égi születésnapja ünnepével. Add meg, kérünk, hogy azt a hitet, amelyet ő fáradhatatlan igyekezettel hirdetett, állhatatosan megtartsuk és tettekre váltsuk. A mi Urunk Jézus Krisztus által.