Ferenc pápa a Centesimus annus jubileumára: belülről fakadjon az etikai elköteleződés

A társadalmi és pénzügyi kapcsolatok dimenzióját nem lehet kívülről ráerőltetni az életre és a társadalmi kapcsolatokra, hanem azoknak belülről kell megszületniük – fogalmazott a pápa a jubileumi konferencián, kiemelve a legfontosabb láncszemet, a morális felelősséget, amit főként a mai pénzvilág kihagy a számításaiból.

Mozgalmas napja volt szombaton Ferenc pápának. Kilenc órakor fogadta Bertalan ökumenikus pátriárkát, aki részt vett és fel is szólalt a Centesimus annus Pro Pontifice alapításának negyedszázados jubileumán tartott emlékülésen. A Szentatya pedig délelőtt fél tizenkettőkor fogadta a nemzetközi konferencia tagjait, akik a II. János Pál pápa alapította Centesimus annus Pro Pontifice alapítvány küldetésében az egyház szociális tanítását próbálják értelmezni és alkalmazni a jelenkori kihívások közepette.

Alapvető fontosságú az etikai dimenzió

Ferenc pápa nyitó gondolatában rögtön a küldetés időszerűségét alkalmazta. A pápai alapítvány napjainkban még inkább, mint valaha szükséges, hogy választ adjon azokra a társadalmi és pénzügyi kihívásokra, melyek a nemzetközi közösség számára egyre bonyolultabbak és egymást közt mind inkább összefonódnak.

Ferenc pápa a mai kor gazdasági válságának okai között elsőként tagadhatatlanul az etikai dimenziót jelölte meg, mely a maga részéről az önzés és a kirekesztés mentalitásához kapcsolódik. Ebből származik aztán a leselejtezés kultúrája, a legsérülékenyebbek emberi méltóságának mellőzése. Ez látható továbbá a „közömbösség globalizációjában” és azokban az akadályokban, melyek az anyagilag szegényebb országokban ellehetetlenítik az átfogó emberi fejlődés kibontakozását.

Az alapítvány segítse az egyházat alapvető küldetése megvalósításában

Az alapítvány célja, hogy evangéliumi üzenettel válaszoljon a sürgető humanitárius kihívásokra és hogy segítse az egyházat alapvető küldetése megvalósításában. A pápa emlékeztetett arra a tragikus kettőségre, mely az értelem és a hit szembeállításához hasonlóan egymás ellen fordítja az egyház morális tanítását a pénzügyi és gazdasági világ gyakorlati érdekeivel. Leszögezte: természetes körfolyamat létezik a nyereség és a társadalmi felelősség között.  Röviden fogalmazva: A társadalmi és pénzügyi kapcsolatok dimenzióját nem lehet kívülről ráerőltetni az életre és a társadalmi kapcsolatokra, hanem azoknak belülről kell megszületniük. Ez azonban hosszú időt igényel és hozzá még minden ember elkötelezettségét.

A politikai és gazdasági élet vezető rétegének lelkiismereti formálása

Ferenc pápa zárógondolatában a mai digitális kultúra új kihívásait érintette, mely együtt jár a munkahelyek hiányával és a foglalkoztatás bizonytalanságával. Végül arra buzdította őket, hogy az egyház társadalmi tanításának a gazdagságából merítve törekedjenek a politikai és gazdasági élet vezető rétegének lelkiismereti formálására.