Dr. Udvardy György püspök

Dr. Udvardy György püspök
Pécsi Egyházmegye

2011. május 7., szombat

Magyarországi Boldog Gizella királyné apáca



Kiválasztották azokat, akik telve voltak Lélekkel és bölcsességgel.



2011.05.07. szombat



Jézus Krisztus hogy adja nekünk a kegyelmeket?



A neki tetsző módon: ima által, szentségekkel, szentelményekkel. Ima által: „Kérjetek és adatik nektek, keressetek és találni fogtok, zörgessetek, és ajtót nyitnak nektek. Mert mindenki, aki kér, kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek ajtót nyitnak. – Megtanította tanítványait a legszentebb imára, a Mi Atyánkra. Ő maga is rengeteget imádkozott, sokszor egész éjszakákat imával töltött. Bár istensége közös az Atyáéval, emberségét az imádsággal fűzte az Atyához. A megváltói művet közvetlenül Keresztelő János keresztségével kezdte. Utána negyven nap és negyven éjjel imádkozott és böjtölt. Csodáit saját isteni erejével művelte, előbb azonban mindig az ég felé nézett, Atyjával egyesült tudatosan. A gyógyítások minden emberi ügyeskedés nélkül történtek, csak tiszta kegyelem, tehát természetfeletti isteni ajándékok voltak. Szenvedése előtt sokat és mély tisztelettel imádkozott: „Atyám, ha akarod, vedd el tőlem ezt a kelyhet, de ne az én akaratom legyen, hanem a tiéd” (Lk 22,42) a kereszten is Atyjával foglalkozott, így vállalta a szörnyű kínokat.A befejezés is hozzá szólt: „Atyám! Kezedbe ajánlom lelkemet!” (23,46)

Elmélkedés a Család évében CXVI.



Elmélkedés a Család évében
II János Pál pápa apostoli buzdítása alapján
CXVI.



A tízparancsolat, a szövetség alapja.



„Akkor Isten elmondta mindezeket a szavakat: Én, az Úr, vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptom földjéről, a rabszolgaság házából. Rajtam kívül más istened ne legyen! Ne készíts magadnak faragott képet, és semmiféle képmást arról, ami fenn van az égen, vagy lenn a földön, vagy a föld alatt, a vizekben! Ne imádd ezeket, és ne szolgáld őket, mert én, az Úr, a te Istened erős és féltékeny vagyok, és az atyák vétkeit megtorlom gyermekeiken, és azok harmadik és negyedik nemzedékén, akik gyűlölnek engem! De irgalmasságot gyakorlok ezer nemzedéken át azokkal, akik szeretnek engem. és megtartják parancsaimat. – Ne vedd hiába az Úr, a te Istened nevét: mert nem hagyja büntetlenül az Úr azt, aki hiába veszi az Úr, az ő Istene nevét. – Emlékezzél meg arról, hogy a szombat napját megszenteld! Hat napon dolgozzál és végezd minden munkádat! A hetedik napon azonban az Úrnak, a te Istenednek szombatja van: semmiféle munkát se végezz azon se te, s fiad, se lányod, se rabszolgád, se szolgálód, se állatod, se a jövevény, aki a kapuidon belül van. Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú életű légy azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad majd neked! – Ne ölj! – Ne paráználkodj! – Ne lopj!- Ne tégy hamis tanúságot felebarátod ellen!- Ne kívánd meg felebarátod házát! Ne kívánd meg feleségét, se rabszolgáját, se rabszolganőjét, se marháját, se szamarát: semmijét, ami az övé!” (Kiv 20,1-17)

2011. május 6., péntek

Magyarországi Boldog Erzsébet szűz



Örömmel távoztak, mert méltók voltak gyalázatot szenvedni Érte.



2011.05.06. péntek



A megváltás minden kegyelme Jézus szenvedéséből és kereszthalálából fakad. Ezért szóltunk először ennek a kereszthalálnak jelenvalóvá tételéről a szentmiseáldozatról. A szentmiséből hogy árad az eukarisztikus kegyelem? Krisztus Urunk keresztjéből a legmeglepőbb kegyelemáradás a jobb lator megtérése. Ki tudja, hány betörés, gyilkosság, káromkodás száradt a lelkén? Jézust együtt gúnyolta a bal oldali társával. Aztán hirtelen megváltozott: rendre utasította társát, aztán oda fordult Jézushoz. „Jézus, emlékezz meg rólam, mikor eljössz országodba. Ő azt felelte neki: Bizony, mondom neked, még ma velem leszel a paradicsomban!” (Lk 23,42-43) Jézus három órán át függött a kereszten. Kínjában is, de megbocsátó szeretetében is körül hordozta tekintetét a Golgota tetejéről a zsidó tájon, de az egész világon és a teljes emberi történelmen. Árasztotta tudatosan kínjai gyümölcsét. Szent Pál gondolata világít rá kegyelemosztó szeretetére: „Amint tehát kárhozat szállt minden emberre egynek a bűnbeesése miatt, úgy az életet adó megigazulásban is minden ember részesült egyek az igaz volta miatt. Ahogyan ugyanis a sok ember bűnössé vált egy ember engedetlensége által, éppúgy a sok ember megigazulttá is válik egynek az engedelmessége által. A törvény azért jött közbe, hogy a bűnözés fokozódjék; amikor azonban elhatalmasodott a bűn, túláradt a kegyelem, hogy amint a bűn halált hozva uralkodott, úgy uralkodjék a kegyelem is a megigazulás által az örök életre a mi Urunk, Jézus Krisztus által”. (Róm 5,12-21) Most a szentmisében hallhatja minden igazán hívő ember, hogy Jézus biztat minket, a szentmisén részt vevőket, mint egykor a háztetőn keresztül eléje lebocsátott inaszakadtat nézte, és így szólt: „Bízzál fiam! Bűneid bocsánatot nyertek.” (Mt 9,2) A jelenlévők közül többen berzenkedtek: Ki bocsáthatja meg a bűnöket, csak Isten! Jézus pedig csak ennyit mondott: „ Hogy pedig lássátok, hogy az Emberfiának hatalma van a földön a bűnöket megbocsátani: s ekkor a bénához fordult: Kelj föl, fogd ágyadat és menj haza!” (Mt 9,6) Az evangélista a történet elején hangsúlyozta, hogy Jézus a beteget cipelők hitét látva biztatta a bénát, hogy bűnei bocsánatában részesül. Mi, akik itt vagyunk a szentmisén, ugyanezt a hatást tudjuk elérni mások érdekében. Csak legyen elegendő hitünk. A világ rengeteg bűnt követ el. Árad a bűn mindenfelé. Hazánkban is. Hatvan év óta az istentelen hatalom azért tett meg mindent, hogy Istent kiiktassa népünk életéből. Ezért tiltották a gyerekek megkeresztelését, akadályozták a templomba járást. A reformáció óta népünk legalább egyharmadának nem volt szentmiseáldozata, mert a reformátorok tagadták és ma is tagadják az Oltáriszentséget. Csak mi tudunk segíteni, hogy amíg árad a bűn, túláradjon a kegyelem. Többletünk a jó szándékú bűnüldöző hatóságokkal szemben, hogy nemcsak elvenni tudjuk a bűnöket,hanem meg is tudjuk szüntetni,hogy az áradó bűnnel szemben túlárasztott kegyelmet alkalmazunk. Amikor itt vagyunk a szentmisén, és átváltoztatás után a miséző pap felemeli a Szent Testet és Vért, jusson eszünkbe: Most kell kérni Urunkat: a mi kérésünkre árassza kegyelmét a bűnök árja ellen, szorítsa ki hazánkból, népünk életéből. Kérjük a jóakaratú ismerősöket: Ne mentegessék a templomkerülésüket, hanem legalább vasárnaponként legyenek itt, együtt kérni a felfeszitett Urunkat: Segítsen rajtunk!

Elmélkedés a Család évében CXV.



Elmélkedés a Család évében
II János Pál pápa apostoli buzdítása alapján
CXV.



A nép válasza Istennek a szövetségről.



Mózes elment, összehívta a nép véneit, és eléjük terjesztette mindazokat a szavakat, amelyeket az Úr parancsolt. Az egész nép egy szívvel-lélekkel azt felelte erre: Megtesszük mindazt, amit az Úr mondott. Amikor aztán Mózes elvitte a nép válaszát az Úrnak, az Úr azt mondta neki: Most tehát eljövök majd hozzád a felhő homályában, hogy hallja a nép, amikor beszélek veled, és higgyen neked mindörökre.Miután Mózes elmondta a nép szavait az Úrnak, az Úr azt mondta neki: Menj el a néphez, és tartass velük megszentelődést ma és holnap! Mossák ki ruháikat, hogy készen legyenek a harmadik napra, mert a harmadik napon leszáll az Úr az egész nép előtt a Sínai hegyére! Vonj továbbá körös-körül határt a nép számára, és mondd nekik: Vigyázzatok, fel ne menjetek a hegyre, még a széléhez se érjetek! Minden, ami a hegyhez ér, halállal lakoljon – kéz azonban ne érintse, hanem kövekkel verjék agyon, vagy nyíllal lőjék le – akár jószág, akár ember, ne maradjon életben! Ha majd megharsan a kürt, akkor jöjjenek a hegyre! Lement erre Mózes a hegyről a néphez, és elrendelte, hogy szentelődjék meg. Miután kimosták ruháikat, azt mondta nekik: Legyetek készen a harmadik napra, és feleségeitekhez ne közelítsetek! Amikor aztán eljött a harmadik nap, és felvirradt a reggel, íme, mennydörögni és villámlani kezdett. Egészen sűrű felhő borult a hegyre, és egyre erősödő harsonazengés zúgott, úgyhogy megrémült a nép, amely a táborban volt. Erre Mózes kivezette őket a táborhelyről Isten elé, s ők odaálltak a hegy tövébe. Füstölgött az egész Sínai hegy - mert az Úr tűzben szállt le rá - , úgy szállt belőle a füst felfelé, mint az olvasztókemencéből, igazán félelmetes volt az egész hegy. A harsonazengés pedig csak növekedett és egyre erősebben szólt: Mózes beszélt és Isten válaszolt neki”.(Kiv 19,7-19)

2011. május 5., csütörtök

Elmélkedés a Család évében CXIV.



Elmélkedés a Család évében
II János Pál pápa apostoli buzdítása alapján
CXIV.



Isten felajánlja a szövetséget.



„a mai napon, Izraelnek Egyiptomból való kijövetele után a harmadik hónapban, eljutottak a Sínai pusztába. Elindultak ugyanis Rafidimból, és amikor a Sínai pusztába érkeztek, tábort vertek ezen a helyen. Izrael itt a heggyel szemben verte fel sátrait. Mózes pedig felment Istenhez. Ekkor az Úr szólította őt a hegyről és azt mondta: Ezt mondd, Jákob házának s ezt hirdesd Izrael fiainak: Ti magatok láttátok, mit műveltem az egyiptomiakkal, és hogyan hordoztalak titeket sasszárnyakon, amíg idehoztalak titeket magamhoz. Ha tehát majd hallgattok szavamra és megtartjátok szövetségemet, tulajdonommá lesztek minden nép közül hiszen az egész föld az enyém , és ti lesztek az én papi királyságom és szent népem. Ezek azok a szavak, amelyeket el kell mondanod Izrael fiainak”. (Kiv 19,1-6) Isten ismeri a jövőt. Mégis „szent népemnek” szólítja őket, tehát másnak, mint a föld összes népét. „Papi királyságom” címet szán nekik: a papok közvetítők Isten és emberek között: tehát most az egész Jákob háza ilyen szentelt közvetítő lesz.Mi is ismerjük az üdvtörténetet. Most lelkesen mindent megígérnek, de Isten Fiát majd durván elutasítják: „El vele, el vele, feszítsd meg őt”(Jn 19,15) Isten családja, vigyázz, nagyon vigyázz!

Hildesheimi Szent Gotthárd püspök



Atyáink Istene feltámasztotta Jézust, akinek mi tanúi vagyunk.



2011.05.05. csütörtök



A keresztség szentsége az első és legszükségesebb szentség, amely az eredeti bűntől és a keresztség előtt elkövetett minden más bűntől megtisztítja és megszenteli az embert, az Atya gyermekévé, a Fiú testvérévé és a Szentlélek templomává teszi az embert. Ez a keresztség szentségéről szóló alapvető tanítás. Jézus előtt volt más fajta keresztség is, Keresztelő Jánosé, amely csupán annak a jelzése volt, hogy elhiszem a Messiás jelenlétét a földön, és a kedvéért bűnbánatot tartok. „Én vízzel keresztelek, de köztetek áll az, akit ti nem ismertek”. (Jn 1,26) Másutt ezt olvassuk: „János így szólt mindnyájukhoz: Én csak vízzel keresztellek titeket. De jön, aki erősebb nálam, akinek nem vagyok méltó a saruszíját megoldani. Ő Szentlélekkel és tűzzel fog megkeresztelni titeket”. (Lk 3,16) Jézus mennybemenetele előtt rendelte el a keresztség szentségét: „Azután ezt mondta a tizenegynek: Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. Aki hisz és megkeresztelkedik, az üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik”. (Mk 16,15-16) Szent Máté bővebben mondja: „Nekem adatott miden hatalom a mennyben és a földön. Menjetek tehát, és tegyetek tanítvánnyá minden népet. Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében, és tanítsátok meg őket arra, hogy megtartsák mindazt, amit parancsoltam nektek! És íme, én veletek vagyok minden nap a világ végéig!”(Mt 28,18-20)

2011. május 4., szerda

Lorchi Szent Flórián vértanú



Hirdessétek a népnek az erről az életről szóló tanítást!



2011.05.04. szerda



Mi az Oltáriszentség, vagyis az Eukarisztia?



Az Eukarisztia Jézus Szentséges Teste és Vére a kenyér és a bor színe alatt. Tehát Jézus emberi Testéről és Véréről beszélünk, amely a Szentlélek erejéből testesült meg a Boldogságos Szűz Mária szűzi méhében, amely mint minden emberi természet Isten teremtő erejéből emberi lelket kapott, hogy valóságos és tökéletes emberi természet legyen. Nem teremtett ugyanakkor az Isten ereje emberi személyt, hogy ő birtokolja ezt az új emberi természetet, hanem odaajándékozta a Második Isteni Személynek, a Fiúistennek. Ennek következtében a Fiúnak már két természete van: a végtelen nagy isteni természet, amelyet az öröktől fogva születő Fiú csonkítatlanul kap az Atyától ajándékba. Ezt a végtelen nagy ajándékot a Fiú azonnal visszaajándékozza az Atyának, és ettől –öröktől - fogva tart ez az ajándékozás, mint az isteni szeretet lényege. A megtestesüléskor a Fiú emberi léte első pillanatától elfogadja ezt az új emberi természetet, hozzácsatolja istenségéhez úgy, hogy mind a két természet teljesen sértetlenül egész marad, de örökre össze vannak kötve, elválasztani sohasem lehet. Jézus Teste és Vére a Fiúé. Fogantatása pillanatától betlehemi születéséig Édesanyja szűzi méhében nem nevezhető Eukarisztiának a fenti meghatározás szerint, mert a maga valóságában élt, mint minden emberi test. Ugyanezt kell mondanunk a játszadozó, építőipari munkát végző, csodákat művelő és szenvedő jézusi Testről és Vérről is. Az utolsóvacsorán, amikor kezébe vette a kenyeret és a bort, isteni hatalommal elmondta felettük az átváltoztatás szavait: „Vegyétek és egyetek ebből mindnyájan, mert ez az én testem, mely értetek adatik”. „Vegyétek és igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem kelyhe, az új és örök szövetségé, mely értetek és sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”, abban a pillanatban a kenyér lényege átváltozott elsődlegesen Jézus Testévé, másodlagosan Jézus Vérévé. A kehelyben lévő bor elsődlegesen Jézus Vérévé, másodlagosan Jézus Testévé változott az Úr szavaira. Itt most tökéletesen meg tudjuk érteni az Eukarisztia fogalmában meghatározott tényt: Jézus ott van láthatóan ép emberségében a vacsoraasztalnál. Kezébe fog egy kenyeret, vagyis olyan zsemle nagyságú kovásztalan búzakenyeret. Nem azt parancsolja: Egyetek meg engem, hanem félreérthetetlenül azt mondja a kezében tartott kenyérre: „Vegyétek és egyetek ebből mindnyájan, mert EZ AZ ÉN TESTEM, MELY ÉRTETEK ADATIK”. Az apostolok és jelenlévők ezt a kívülről változatlannak tűnő ajándékot eszik meg Jézus Testeként. Az asztalon ott marad még nagy csomó egyszerű kenyér, amit a bárányhússal együtt jó étvággyal fogyasztanak majd a vacsora végéig. Jézus Teste is épen marad az asztal mellett. Ugyanez a lényeg az asztalon álló három kehellyel kapcsolatban. A harmadik kehelyben lévő borra mondja Jézus: EZ AZ ÉN VÉREM… MELY ÉRTETEK ÉS SOKAKÉRT KIONTATIK. Akik ezt látták, részesültek az Eukarisztiában, még aznapnap látták Jézus Testét kínoztatni, Vérét szétfröcskölni vad kezek ostorai által, látták a Ecce Homo (Íme az Ember) jelenetet, hallották a halálos ítéletet, a keresztutat végigélték, tanúi lettek megváltó halálának. Így olvadt egyetlen egységbe a nagy misztérium a nagypéntekben, hiszen akkor az érvényes felfogás szerint nagycsütörtök este hat órától nagypéntek este hatig NAGYPÉNTEK-nek számított. Az utolsóvacsora és a kereszthalál ugyanígy egy misztériumnak számít. Mert Jézus mindkét ajándékát együttesen akarta nekünk adni a szentmisében. A következő kérdéssor, ha kérdeztek, még sok mindenre választ kap.