Elmélkedés a Család évében CX.

Elmélkedés a Család évében
II János Pál pápa apostoli buzdítása alapján
CX.



Egyelőre karddal védi magát Izrael.



Mózes Ábrahám történetét hallgatta a múlt eseményei között. De az Újszövetségről talán csak annyit tudott, azoké lesz, akik a nemzetekből elfogadják Isten nagy Küldöttjét. Az előző elmélkedés befejező része akkor valósul majd meg. Addig is Isten védelme alatt állnak az izraeliták. Erről szól a jelen történet: Eljött akkor Amalek, és harcra kelt Izrael ellen Rafidimban. Mózes akkor azt mondta Józsuénak: „Válassz ki férfiakat, és vonulj hadba Amalek ellen. Én pedig holnap a domb tetejére állok, kezemben Isten botjával. Józsue úgy tett, ahogy Mózes mondta, és harcba bocsátkozott Amalekkel. Mózes, Áron és Húr pedig fölmentek a domb tetejére. Valahányszor aztán Mózes fölemelte kezét, győzedelmeskedett Izrael, ha azonban egy kissé leeresztette, Amalek kerekedett felül. Mózes keze azonban elfáradt. Fogtak tehát egy követ, és odatették alá. Ő ráült, Áron és Húr pedig kétfelől tartották a kezét. Történt aztán, hogy keze nem ernyedt el naplementéig, és Józsue megfutamította Amaleket és népét kard élével. Azt mondta erre az Úr Mózesnek: Írd be ezt a könyvbe emlékeztetőül, és add Józsue tudtára, hogy el fogom törölni Amalek emlékét az ég alól! Mózes erre oltárt épített, és ezt a nevet adta neki: Az Úr az én hadijelvényem: Felemeli kezét trónusán az Úr, és harcol az Úr az amalekiták ellen nemzedékről nemzedékre” (Kiv 17,9-16)