Elmélkedés a Család évében
II János Pál pápa apostoli buzdítása alapján
LXXIX.
Jákob áldása második része.
„ZEBULON a tenger partján lakik, hajók kikötőjénél, és elér egész Szidonig. Isszakár, mint erős szamár hever a karámok között. Látja, hogy jó a nyugalom, és hogy a földje kiváló. Vállát tehát teher alá hajtja, s lesz belőle adózó szolga. DÁNŰ igazságot szolgáltat népének, mint bármely törzse Izraelnek. Kígyó lesz Dán az úton, vipera az ösvényen, amely megmarja a ló patáját, hogy lovasával hanyatt essék. A te szabadításodra várakozom, Uram! GÁD ellen rablók támadnak, de harcra készen ő követi nyomukat. ÁSER kenyere kövér, királyoknak adhatna csemegét. NAFTALI iramló szarvas, viseli szép szarvait. Gyümölcsöző fa JÓZSEF. gyümölcstermő fa a forrás felett, ágai áthajolnak a falon. Megkeserítették azonban, és belekötöttek, ellene fordultak a dárdavetők. Ám összetört az íjuk, és karjuk inai szétszakadtak Jákob Hatalmasának keze által, Izrael Pásztorának, Kövének neve által. Atyád Istene segítőd lesz, s a Mindenható meg fog áldani téged az ég áldásaival onnan felülről, és a lent fekvő mélység áldásaival, a mell és az anyaméh áldásaival. Atyád áldásai erősebbek az örök hegyek áldásainál, az ősi halmok kívánságainál! Szálljanak József fejére, testvérei nazírjának homlokára! BENJAMIN ragadozó farkas: reggel prédát eszik, este pedig zsákmányt osztogat. Ezek Izrael törzsei, mind a tizenketten. Ezt mondta nekik apjuk, és megáldotta őket”. (Ter 49,13-28)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése