Advent 3. hete szerda
Iz 45, 6b-8. 18. 21b -26; Lk 7, 19-23
„Senki sincs rajtam kívül, én vagyok az Úr és nincs más"
Ha ezt a kijelölt mai szövegben többször is hangoztatott igaságot jól akarjuk érteni, akkor fel kell idéznünk Mózes óriási élményét, amelyet az égő, de el nem hamvadó csipkebokor mellett szerzett.Maga a tény, hogy egy pipaszár ágú vadrózsabokor annyira kiszárad a sivatagban, hogy a nap tüzétől lángra lobban, természetes esemény, de lángolásában is épp maradt. Az egyiptomi iskolákban negyven éves koráig művelődött Mózes így szólt: Odamegyek, megnézem ezt a különös látványt: miért nem ég el a csipkebokor? Amikor odaért, meghallotta a tűzből az utasításokat: Ne közelíts ide! Oldd le lábadról sarudat, mert a hely, amelyen állsz szent föld! Azután azt mondta: Én vagyok atyaid istene, Ábrahám Istene.Izsák Istene es Jákob Istene. Mózes erre eltakarta az arcát. Mert nem, mert Istenre nézni" (5-6) Mózes akkor megértette, hogy nevelőanyjától, a fáraó leányától a szülőanyjához rendszeresen visszalátogatva erről az Istenről beszelt neki. Tőle hallotta azt is, hogy amiket a palotában és az iskolában isteneknek címeznek, azok közönséges állatok, vagy még állatok sem, hanem élettelen képek es szobrok. Csak egy Isten van, tanította az édesanyja. Izajás próféta négyszázötven évvel később, amikor a zsidók közül már sokan visszaestek a bálványimádás ostobaságába, újra figyelmezteti népét: senki sincs rajtam kívül, én vagyok az Úr es senki más! Én alkotok világosságot, és teremtek sötétségét, én szerzek jólétet és teremtek bajt; én, az Úr cselekszem mindezeket. (Iz 45, 6b-7) Mivel a világ majdnem teljesen megmaradt bálványimádásban, ezért rimánkodik a próféta, hogy a mennyországból, az igaz Isten lakóhelyéről küldje el a Messiást az Úr, es mutassa meg az igazságot minden népnek. Harmatozzatok, egek felülről, és a felhők hullassanak igazságot! Nyíljék meg a föld, teremjen szabadulást, és igazság sarjadjon vele! Én az Úr, teremtettem azt. (8) Ez után elmagyarázza, hogy a tehetetlen bálványok helyett jó lenne mar belátni, hogy csak a Teremtő tud ennivalóról es minden más szükséges jóról csak az igaz es örökkévaló Isten, tud gondoskodni.„Nincs más Isten rajtam kívül, igaz és szabadító isten nincs kívülem"(21)
Iz 45, 6b-8. 18. 21b -26; Lk 7, 19-23
„Senki sincs rajtam kívül, én vagyok az Úr és nincs más"
Ha ezt a kijelölt mai szövegben többször is hangoztatott igaságot jól akarjuk érteni, akkor fel kell idéznünk Mózes óriási élményét, amelyet az égő, de el nem hamvadó csipkebokor mellett szerzett.Maga a tény, hogy egy pipaszár ágú vadrózsabokor annyira kiszárad a sivatagban, hogy a nap tüzétől lángra lobban, természetes esemény, de lángolásában is épp maradt. Az egyiptomi iskolákban negyven éves koráig művelődött Mózes így szólt: Odamegyek, megnézem ezt a különös látványt: miért nem ég el a csipkebokor? Amikor odaért, meghallotta a tűzből az utasításokat: Ne közelíts ide! Oldd le lábadról sarudat, mert a hely, amelyen állsz szent föld! Azután azt mondta: Én vagyok atyaid istene, Ábrahám Istene.Izsák Istene es Jákob Istene. Mózes erre eltakarta az arcát. Mert nem, mert Istenre nézni" (5-6) Mózes akkor megértette, hogy nevelőanyjától, a fáraó leányától a szülőanyjához rendszeresen visszalátogatva erről az Istenről beszelt neki. Tőle hallotta azt is, hogy amiket a palotában és az iskolában isteneknek címeznek, azok közönséges állatok, vagy még állatok sem, hanem élettelen képek es szobrok. Csak egy Isten van, tanította az édesanyja. Izajás próféta négyszázötven évvel később, amikor a zsidók közül már sokan visszaestek a bálványimádás ostobaságába, újra figyelmezteti népét: senki sincs rajtam kívül, én vagyok az Úr es senki más! Én alkotok világosságot, és teremtek sötétségét, én szerzek jólétet és teremtek bajt; én, az Úr cselekszem mindezeket. (Iz 45, 6b-7) Mivel a világ majdnem teljesen megmaradt bálványimádásban, ezért rimánkodik a próféta, hogy a mennyországból, az igaz Isten lakóhelyéről küldje el a Messiást az Úr, es mutassa meg az igazságot minden népnek. Harmatozzatok, egek felülről, és a felhők hullassanak igazságot! Nyíljék meg a föld, teremjen szabadulást, és igazság sarjadjon vele! Én az Úr, teremtettem azt. (8) Ez után elmagyarázza, hogy a tehetetlen bálványok helyett jó lenne mar belátni, hogy csak a Teremtő tud ennivalóról es minden más szükséges jóról csak az igaz es örökkévaló Isten, tud gondoskodni.„Nincs más Isten rajtam kívül, igaz és szabadító isten nincs kívülem"(21)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése