A konzisztóriumról adott interjút Erdő Péter bíboros a Vatikáni Rádiónak

A konzisztóriumról adott interjút Erdő Péter bíboros a Vatikáni Rádiónak

Erdő Péter bíboros kétnapos látogatást tett Rómában: június 28-án részt vett a konzisztóriumon, amelyen a Szentatya öt új bíborost kreált; június 29-én, Szent Péter és Szent Pál ünnepén koncelebrált a pápa által bemutatott szentmisén. A Vatikáni Rádió telefonos interjút készített a főpásztorral.

Az interjúban Erdő Péter szólt a Ferenc pápa által kreált öt új bíborosról. Elmondta: régóta ismeri, és igen jó kapcsolatban van Anders Arborelius stockholmi megyéspüspökkel, és aki a területi lakók, a különböző nemzeti közösségek, külkönböző nyelvi közösségek lelkipásztori ellátását is a szívén viseli. A magyarok számára is nagyon szívesen fogad olyan papokat, akik egybehívják a közösséget, és felkészítik akár a szentségek vételére is, fiatalok, felnőtteket egyaránt. Járt Budapesten is; vele nagyon sokoldalú az együttműködés – mondta el Erdő Péter. Hozzátette: az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsában is számos ügyben dolgoztak együtt. Nagy örömmel köszöntötte őt a konzisztórium alkalmával.

Juan José Omella barcelonai érsek személyében egy olyan európai főpásztort ismerhetünk meg, aki fontos lesz a következő években – hangzott el az interjúban. Jean Zerbo bamakói érsek a Mali Köztársaságból érkezett, és a helyi katolikus sajtó nagyon nagy megtiszteltetésnek tekinti, hogy az ő országukból most először a történelem során egy bíborost nevezett ki a Szentatya. Nagyon fontos az, hogy Laoszból, egy nehéz történetet átélt katolikus közösség éléről egy apostoli vikáriust nevezett ki a pápa bíborosnak, Louis-Marie Ling Mangkhanekhoun személyében, akit egy jelentős ázsiai közösség vette körül Rómában.

Gregorio Rosa Chávez San Salvadorban segédpüspöki tisztséget tölt be, azonban címzetes püspökként is fontos tagja a püspöki konferenciának.  Abba a korosztályba tartozik, akinek még eleven, személyes élmény volt a vértanúság időszaka. Az ő személyes körébe tartozott az az érsek, akit nemrégen avattak boldoggá: Romero érsek. Romero érsek képe az új bíboros beiktatási szentképe lett. Így Romero arca is jelen volt a gratulációk során. Ez is nagyon fontos, hiszen egy olyan egyéniségre emlékeztünk, aki az életét is veszélyeztetve vállalta a saját meggyőződését és azokat a gyakorlati következtetéseket, amik a hitéből adódtak – hangsúlyozta Erdő Péter bíboros.

A kérdésre, hogy milyen üzenetet hordoz az, hogy Ferenc pápa ismét a perifériákról választott új bíborosokat, leszögezte, hogy mindegyik esetben megvan ennek a maga előzménye: a svédországi kinevezés nagyon is benne van a korábbi hagyományok medrében, hiszen az észak-európai térségből egy-egy bíboros szokott lenni. Most Svédország katolikus közösségét érte ez a megtiszteltetés, de az ő személyében az egész régiót remprezentálja valaki. A távol-keleti, délkelet-ázsiai kinevezéseknél tényleg lehet azt mondani, hogy van valami speciális abban a térségben: egyrészt a nagyon nehéz és üldözésekkel is megterhelt út, másrészt a reménységek. Olyan reménységek, amelyek arra irányulnak, hogy az Egyház Délkelet-Ázsiában gyorsabban terjed. Nem tudni, hogy ennek mennyi esélye van olyan országokban, mint Laosz, de például Vietnámban a meglévő katolikus közösség fejlődése, intézményes bontakozása mindennapi tapasztalat.

Június 29-én, Szent Péter és Szent Pál ünnepén Erdő Péter bíboros is részt vett és koncelebrált a Ferenc pápa által vezetett szentmisén. A Szentatya homíliájában három gondolat köré fonta szempontjait: hitvallás, üldöztetés és imádság. A világegyházban számos helyen nagy próbatételnek vannak kitéve a keresztények, üldöztetést szenvednek. A Vatikáni Rádió munkatársának kérdésére, hogy a magyar kontextusban hogyan értelmezhetjük ezeket a pápai gonolatokat, Erdő Péter kifejtette:

Szent Péter az, aki vallomásában – a többiek nevében és többiek helyett is – elsőként mondja ki, hogy Jézus a Krisztus, Jézus a Messiás, az áldott Isten Fia. Tehát ő az, aki felismeri ezt, és ezért mint sziklára rá építi Krisztus az egyházát. A tagadás háromszoros tragédiája után háromszor kell megvallania azt is, hogy szereti Krisztust. Arra a kérdésre, hogy jobban szereti-e, mint a többiek, értelemszerűen alázatosan úgy válaszol, hogy nem tudja, hogy jobban-e; Jézus azonban mindent tud, azt is tudja, hogy szereti őt. Tehát ennek a következménye a megbizatás, a pásztori megbizatás, ha tetszik: a misszió teljessége, amely után azonban újra megjelenik a „kövess engem” motívuma. Most már nem csupán a tanítóutakon, nem csupán Galilea és Judea útjain kell követnie a Mestert, hanem követni kell őt az életet feláldozó tanúságtételben is. Ez az, amit Szent Péter Róma városában, a kereszthalállal vállal el.

Az imádság mint motívum is felmerült a Szentatya beszédében. Nélkülözhetetlen a Krisztussal való állandó személyes kapcsolat, ami az imádságban valósul meg, az imádságban erősödik meg. Ez kell ahhoz, hogy tényleg vele tudjuk járni az életünk útját, és ne a saját ötleteinkről, hanem az ő hiteles tanításáról tudjunk tanúságot tenni, hiszen az az, ami megéri a fáradságot, az az, ami megéri azt is, hogy áldozatot vállaljunk érte.

Az interjút záró kérdésre, hogy milyen üzenetekkel fordul a magyar hívekhez, hogyan éljék meg hitüket nyáron, a kikapcsolódás ideje során, Erdő Péter kifejtette: „Azt hiszem, hogy a hit öröme nemcsak a munkában, hanem a ihenés idején is kísér bennünket. Pihentetőbbé, felemelőbbé, érdekesebbé teszi a vakáció napjait. Tehát, ha nyaralóhelyre megyünk, akkor ma már nem nehéz megtudnai, hoyyg hol van szentmise, vasárnap hánykor kezdődnek az istentiszteletek, és részt tudunk venni rajta. Azt hiszem, hogy ez gerincét alkothatja egy igazán szép nyaralásnak is. Vannak olyan katolikus táborok, ahol a közös imádság és adott esetben, ha kápolna is van a közelben, akár a közös szentségimádás alkalmai is kísérik az egyébként játékkal, szórakozással teli táborozásnak az idejét.”