Évközi 21. hét vasárnap

Évközi 21. hét vasárnap

Amíg a bűn miatt megromlott emberiség legfőbb célkitűzése az egyenlőség lesz, addig soha nem valósulhat meg az igazi egyenlőség és a belőle fakadó békesség. Csak a szeretetben születhet meg a valódi egyenlőség, amikor a felek kölcsönösen szolgálni akarják egymást, és alárendelik magukat egymásnak. Tudjuk, mivé lett a gyakorlatban a „szabadság, egyenlőség, testvériség” hármas jelszava a francia forradalom idején – hasonló sors vár minden olyan mozgalomra, amely különféle elnyomott osztályok, rétegek, etnikai csoportok jogainak érvényesítését tűzve zászlajára harcot hirdet, hiszen ennek a vége csak az ellenfél megsemmisítése vagy porba sújtása lehet, jobb esetben valamilyen kompromisszum – de semmi esetre sem igazság, béke és öröm.

Férfi és nő kapcsolata sem fog megnyugtatóan rendeződni mindaddig, amíg saját jogaikat és elszenvedett sérelmeiket hangoztatják, hanem csak akkor, amikor a nemek harcát felváltja az egymás elfogadása és szolgálata, a szeretetben való kiegészítés és kiegészülés. Akkor valóban egy test lesznek ketten, s beteljesítik azt a misztériumot, amelyet Szent Pál Krisztusra és az Egyházra vonatkoztatott. Szeretni és engedelmeskedni ezen a ponton egy és ugyanaz. Élet, amely az önajándékozásban nyer értelmet és beteljesülést. Amelyet nem lehet – és nem is érdemes – „kipróbálni”, hanem csak vállalni lehet, minden kockázatával együtt. A teljes önátadást nem lehet próbaképp eljátszani, mert ez egész életre szóló, abbahagyhatatlan vállalkozás. Hogy megéri-e, arra bizonyíték a szerelemben megöregedett házaspárok és Istennek szentelt szerzetesek, szent életű papok és világiak példája, az apostolok korától mind a mai napig. Az ő életük arról is tanúskodik, hogy kinek az erejéből voltak képesek a mindhalálig tartó hűségre.

Urunk Jézus, aki szeretetből megaláztad magadat, és engedelmes voltál mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig, add nekünk kegyelmedet, hogy legyen bátorságunk az engedelmesség útját választani. Segíts, hogy ne féljünk belevágni az önátadás teljes emberi életet kívánó, meglepetésekkel teli kalandjába, s bár alávetettként és szolgaként, mégis szabadságban, örömben és békében élhessünk e világban, soha el nem hagyva és soha meg nem tagadva Téged.