BOLDOG STREPA* JAKAB
érsek
(1350-1411)
1350
körül született lengyel főnemesi családból. Egészen fiatalon lépett be a
Ferenc-rendbe. Hamarosan kitűnt tudásával és apostoli buzgóságával. Ebben az
időben Oroszország missziós területnek számított: sokan pogányok voltak, mások
szakadárok. Néhány évig Jakab is ezen a területen működött mint misszionárius,
szép eredménnyel. Utána Lemberg gvárdiánja lett, majd kinevezték az orosz
missziók fő elöljárójává. Tíz évig látta el ezt a feladatot és sok
misszionáriust küldött orosz területre. Hatékonyan támogatta a 13. században
alapított mozgalmat: a „Zarándoklat Krisztusért” nevű társulatot. Ferencesek és
domonkosok együttműködése volt ez különösen a szakadárok s hitetlenek: oroszok,
lengyelek, litvánok, moldvaiak között A misszionáriusokat zarándok
prédikátoroknak nevezték. Amikor meghalt a halicsi érsek, IX. Bonifác a lengyel
(Jagello) király kérésére Jakabot nevezte ki az érsekségre, amit nagy nehezen,
az engedelmesség nevében fogadott el. 1392-ben szentelték püspökké. (Később az
érsekség Lembergbe került át.) Ettől kezdve teljesen egyházmegyéje
megújítására, a vallásos élet fellendítésére szentelte életét. Templomok
építését szorgalmazta mindenekelőtt, mivel a nagy távolság sokakat akadályozott
a vasárnapi szentmisén való részvételben. Új plébániákat létesített, ahova
buzgó papokat küldött. Szerzetházak, kórházak építését is támogatta, gondja
volt a szegényekre. Különös buzgalommal ápolta a Szűzanya tiszteletét. Családi
címerébe, érseki gyűrűjébe az ő képét vésette, s mindenhol, ahol tartózkodott,
a Szűzanya tiszteletére esti ájtatosságot szervezett. Lembergben bevezette az
örökös szentségimádást. Évek folyamán egyre jobban változott meg egyházmegyéje
arculata. Ferences ruhában látogatta egyházmegyéje városait, falvait, mindenütt
hirdette az igét. Amellett a szigorú vezeklést sem hagyta el. Híveinek
ideiglenes javáról is igyekezett gondoskodni. Az állam vezetőinek oly hasznos
tanácsokkal szolgált a tatárok betörései kivédésére, hogy „az ország
védelmezője” címet adták neki. 19 évig tartó érseksége után 1411. jún. 1-én
hunyt el s a lembergi ferencesek templomába temették. VI. Piusz erősítette meg
tiszteletét. Szent Ferenc „Jézus anyját mondhatatlan szeretettel vette körül,
mivelhogy testvérünkké szülte a fölséges Urat. Külön dícséretett költött
tiszteletére, buzgón könyörgött hozzá, és olyan forró szeretettel adózott neki,
amilyet és amennyit emberi nyelv ki sem tud fejezni.” (Celano: Vita II. 198.)
Imádság:
Istenünk, te Boldog
Jakabot, a Szűzanya kiváló tisztelojét mint jó pásztort adtad Egyházadnak, hogy
tanító szavával vezesse és példájával nevelje népedet. Közbenjárására orizd
bennünk kegyelmedet, s tarts meg azon az úton, melyet példájával megmutatott. A
mi Urunk Jézus Krisztus által.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése