Elmélkedés a Család évében CXX.

Elmélkedés a Család évében
II János Pál pápa apostoli buzdítása alapján
CXX.



Fenyegetés és átok népére és családjaikra.



„Ha azonban nem hallgattok rám, és nem teszitek meg minden parancsomat, ha megvetitek törvényeimet és semmibe sem veszitek rendeleteimet, és nem teszitek meg azt, amit meghagytam és megszegitek szövetségemet, akkor én is azt teszem veletek. Meglátogatlak titeket csakhamar sorvadással és lázzal, az tönkreteszi szemeteket és elsorvasztja életeteket. Hiába vetitek el a magot: ellenségeitek eszik meg a termést. Ellenetek fordítom arcomat, és elhullotok ellenségeitek előtt, azok alá kerültök, akik gyűlölnek titeket, s futni fogtok, noha senki sem kerget titeket.
Ha pedig még így sem engedelmeskedtek nekem, akkor hétszeresen fenyítlek meg titeket bűneitekért, s megtöröm makacs gőgötöket. Olyanná teszem az eget felettetek, mint a vas, földeteket, pedig mint az érc. Hiába emésztődik erőtök, nem hoz termést a föld, s nem adnak gyümölcsöt a fák. Ha azután is ellenemre jártok, és nem hallgattok rám, akkor hétszeresen sújtalak titeket bűneitekért: rátok bocsátom a mező vadjait, hogy faljanak fel. titeket és jószágaitokat, s fogyasszanak el mindent, úgy, hogy pusztákká legyenek útjaitok. Ha pedig még így sem akartok fegyelemre térni, hanem továbbra is ellenemre jártok, akkor én is ellenetekre járok, és hétszeresen sújt lak titeket bűneitekért. Rátok bocsátom szövetségem bosszúálló kardját, s ha városaitokba menekültök, döghalált bocsátok közétek, és ellenség kezére kerültök”. (Lev 26,14-25)

Avilai Szent János áldozópap

Úr Jézus, vedd magadhoz lelkemet!



2011.05.10. kedd



A keresztség szentsége az első és legszükségesebb szentség, amely az eredeti bűntől és a keresztség előtt elkövetett minden más bűntől megtisztítja és megszenteli az embert, az Atya gyermekévé, a Fiú testvérévé és a Szentlélek templomává teszi az embert. Ez a keresztség szentségéről szóló alapvető tanítás. Jézus előtt volt más fajta keresztség is, Keresztelő Jánosé, amely csupán annak a jelzése volt, hogy elhiszem a Messiás jelenlétét a földön, és a kedvéért bűnbánatot tartok. „Én vízzel keresztelek, de köztetek áll az, akit ti nem ismertek”. (Jn 1,26) Másutt ezt olvassuk: „János így szólt mindnyájukhoz: Én csak vízzel keresztellek titeket. De jön, aki erősebb nálam, akinek nem vagyok méltó a saruszíját megoldani. Ő Szentlélekkel és tűzzel fog megkeresztelni titeket”. (Lk 3,16) Jézus mennybemenetele előtt rendelte el a keresztség szentségét: „Azután ezt mondta a tizenegynek: Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. Aki hisz és megkeresztelkedik, az üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik”. (Mk 16,15-16) Szent Máté bővebben mondja: „Nekem adatott miden hatalom a mennyben és a földön. Menjetek tehát, és tegyetek tanítvánnyá minden népet. Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében, és tanítsátok meg őket arra, hogy megtartsák mindazt, amit parancsoltam nektek! És íme, én veletek vagyok minden nap a világ végéig!”(Mt 28,18-20)

Elmélkedés a Család évében CXIX.

Elmélkedés a Család évében
II János Pál pápa apostoli buzdítása alapján
CXIX.



A legnagyobb parancs: Szeresd Atyádat!



„Én, az Úr, vagyok a ti Istenetek! Ne csináljatok magatoknak bálványt vagy faragott képet, ne emeljetek emlékoszlopokat, s ne állítsatok fel jelzett követ földeteken, hogy imádjátok, mert én, az Úr vagyok a ti Istenetek! Tartsátok meg szombatjaimat, s féljétek szentélyemet, én, az Úr parancsolom! Ha rendeleteim szerint jártok, parancsaimat megtartjátok és megteszitek: megadom nektek az esőket a maguk idejében, megtermi a föld a maga termését, és megtelnek a fák gyümölccsel. A gabona érése eléri a szüretet, a szüret eléri a vetést. Jóllakásig fogjátok enni kenyereteket, és rettegés nélkül éltek földeteken. Békességet adok földeteken, alhattok, mert nem lesz, aki felriasszon, kiirtom az ártalmas vadat, s kard nem járja földeteket. Megkergetitek ellenségeiteket, és ők el hullanak előttetek. Öten közületek száz idegent kergetnek meg, és százan közületek tízezret: kardélre hullanak ellenségeitek előttetek. Rátok tekintek és megszaporítalak titeket: megsokasodtok, és megerősítem szövetségemet veletek. A réginél is régibb gabonát ehettek, s ki kell hordanotok a régit a beérkező új elől. Közétek helyezem hajlékomat, s nem vet meg titeket lelkem Közöttetek járok, a ti Istenetek leszek, ti pedig az én népem lesztek. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek, aki kihoztalak titeket az egyiptomiak földjéről, hogy ne legyetek rabszolgáik, s összetörtem azt a láncot, amely a nyakatokban volt, hogy felegyenesedve járjatok”. (Lev 26,1-13) Isten tehát mindenről gondoskodó, jó Atyja népének és a zsidó családoknak, ha ők kizárólag és mindennél jobban szeretik Őt és csak kizárólag Őt imádják.

Boldog Gerhardinger Mária Teréz rendalapító

Isten nagy csodákat és jeleket tett a nép között.



2011.05.09. hétfő



Hogyan készülünk fel a hét szentség felvételére?



Az illetékes plébános vagy az általa megbízott hitoktató vezetésével. A rendes felkészülés iskolai hitoktatás keretében történik. Meg kell tanulni az általános alapvetést Istenről, a Szentháromságról, a Fiúisten megtestesüléséről, a megváltásról. Ezután a szentségtan keretében a kegyelmekről tanulunk, majd a kegyelem eszközeiről általánosan majd az egyes szentségekről: mindegyik szentség szerzése, felvételének módja, vagyis szertartása, a közölt kegyelmei, kiszolgáltatója. A szentségek sorrendje az ősi szokások alapján alakult ki: 1. a keresztség,- 2. a bérmálás,- 3. az Oltáriszentség görög nyelven Eukarisztia, - 4. a bűnbocsánat szentsége, - 5. a betegek kenete,- 6. az egyházi rend,- 7. a házasság. Az ősegyházban általában felnőttek keresztelkedtek meg. Ezt azonnal követte a bérmálás, majd az Eukarisztia felvétele. Később a szentgyónás következett, ha szükség volt rá. A betegek kenete súlyos betegség esetén, felkészülés a halálra. Akit Isten papi szolgálatra hívott a hozzá szükséges hatalmat a papszentelésben nyerte el. A házasság szentsége adja a családalapításhoz szükséges kegyelmeket. Az első három szentségnek ősi elnevezése: beavató szentségek. A későbbi gyakorlatban kicsit más volt a szentségek felvételének rendje: A katolikus szülők gyermekeit születés után, csecsemőként megkeresztelték, mégpedig a latin szertartásúaknál csak kereszteltek, a görög szertartásúaknál azonnal meg is bérmálták. Az iskolai hitoktatásban minden évfolyamon minden alapvető igazságot sorra vettek. Az elemi iskolákban, a harmadik osztályban volt az első gyónás é s az első áldozás. Felsőbb évfolyamokban az egyházmegyék rendje szerint szolgáltatta ki a megyéspüspök vagy segédpüspöke a bérmálást. A családalapítás a házasság szentségének felvételével történt. A papnövendékek érettségi vizsga után négy, öt vagy hat éves hittudományi évfolyam végén lettek felszentelve szerpappá majd áldozópappá. Halálveszélyben szolgáltatták ki a betegek kenetét. Ezt sokáig utolsó kenetnek is nevezték. Mivel azonban komolyabb betegség enyhítésére is felvehető, ma betegek kenetének hívjuk.

Elmélkedés a Család évében CXVIII.

Elmélkedés a Család évében
II János Pál pápa apostoli buzdítása alapján
CXVIII.



Jubileumi esztendő, családvédelem.



Számlálj továbbá magadnak hét évhetet, azaz hétszer hét, tehát összesen negyvenkilenc esztendőt, s hetedik hónapban, a hónap tízedik napján, az engesztelés idején, fúvasd meg a kosszarvat egész földeteken, s tedd szentté az egész ötvenedik esztendőt. Hirdess szabadulást földed minden lakójának, mert örvendetes esztendő az. Ne vessetek, ami a szántón magától terem, ne arassátok le, tőkéiteket ne metsszétek és termését ne takarítsátok be, hogy szent legyen az örvendetes esztendő, hanem azt egyétek, amit éppen találtok. Az örvendetes esztendőben mindenki kapja vissza a maga birtokát. Ha eladsz valamit embertársadnak, vagy vásárolsz valamit tőle, ne szomorítsd meg testvéredet, hanem az örvendetes esztendő óta eltelt évek száma szerint vásárolj tőle. ő meg a termés száma szerint adjon el neked. Minél több esztendő van hátra az örvendetes esztendőig, annál nagyobb legyen az ár, s mennél kevesebb esztendőt számlálhatsz, annál olcsóbb legyen a vétel, mert a termésidőt adja el ő neked. Ne nyomorgassátok meg a saját nemzetségetekből levőket, hanem mindenki félje Istenét, mert én, az Úr vagyok a ti Istenetek.Ha ti azt mondjátok erre, mit eszünk a hetedik esztendőben, ha nem vetünk és nem takarítjuk be termésünket? Áldásomat adom én a hatodik esztendőben, és három esztendőre való terem nektek. A nyolcadik esztendőben vethettek ,és a kilencedik esztendőig az ógabonából fogtok enni, amíg az új meg nem terem. Ne adjátok el tehát örökre a földet, mert az enyém az, ti csak jövevények és zsellérek vagytok nálam. Éppen azért birtokotok minden földjét a visszaválthatóság kikötésével kell eladni”. (Lev 25,8-24)

tarantáziai Szent Péter hitvalló püspök

Jézust feltámasztotta Isten, mivel lehetetlen volt, hogy a halál fogva tartsa őt.



2011.05.08. vasárnap



Mik a szentségek?



A szentségek látható jelek, amelyeket Jézus Krisztus rendelt, hogy általuk láthatatlan kegyelmeket nyerjünk Istentől. Jelek tehát nem valami csomagok, amelyeket elkészítve kérni lehet, és kézbe fogva birtokba lehet venni, kibontani, felhasználni. Inkább a közlekedésben, hajózásban használt jelek, jelzések sorába illenek, de nem emberi találmányok, hanem egyedül a mi Urunk, Jézus Krisztustól kigondolt és elrendelt jelek, jelzések, amit ha megfelelő módon alkalmaznak felhatalmazott személyek, a kívánt hatás azonnal létrejön. A kegyelem láthatatlan, nem a testünkre kapjuk, hanem a láthatatlan lelkünkre. Jézus Krisztus hét ilyen jelet rendelt, amelyek alkalmazására kegyelmeket nyújt Isten.

Egyformák-e a szentségi kegyelmek?

Nem. Akkor nem lenne szükség hét szentségi jelre. Mindegyik szentségi jelre más fajta kegyelmet nyerünk el. Igaz, vannak közös hatásaik is: mindegyik szentség ad megszentelő kegyelmet. Egészen pontosan a szentségek egy része megadja, vagy ha már elnyertük és utána elveszítettük halálos bűnnel, akkor visszaadja a megszentelő kegyelmet. A keresztség szentsége adja meg első ízben a megszentelő kegyelmet. Ha ezt is egészen pontosan akarjuk kifejezni, akkor azt kell mondanunk: a keresztség szentsége úgy adja meg a megszentelő kegyelmet, hogy visszaadja azt, amit Isten az üdvösség első rendjében nekünk adni szándékozott, csakhogy ősszüleink bűne miatt ezt a kijelölt örökséget elvesztettük, Isten a lelkünk teremtésekor nem teremthette hozzá. Isten tervei nem változnak, legfeljebb csak akadályozva vannak miattunk. A bűnbocsánat szentsége az elvesztett megszentelő kegyelmet visszaadja, ha pedig csak bocsánatos bűne volt a gyónónak, akkor a meglévő mg szentelő kegyelmet növeli. a betegek kenete növeli, rendkívüli esetben visszaadja a megszentelő kegyelmet. A többi szentség: a bérmálás, Oltáriszentség, egyházi rend szentsége és a házasság szentsége megadni sosem tudja, de a meglévőt növeli. Az összes szentségnek van sajátságos tettre adott kegyelme, aminek elnyerésére Urunk, Jézus megalapította a hét féle szentségi jelet. Még itt említem meg a megszentelő kegyelemmel kapcsolatban: Isten a kegyelmek mértékét teljesen szabadon adja. Persze, függhet ez a mérték attól is, hogy a szentséget felvevő milyen komolyan készült fel a szentségek felvételére. Ám a szentségek kegyelmet közvetítenek, tehát nem érdemeket jutalmaznak vagy igazságosan megérdemelt fizetést egyenlítenek ki, tehát az ajándékozó teljesen szabad az adomány dolgában. Viszont vannak olyan szentségek, amelyeket tetszés szerint fel lehet venni, és így korlátlanul gyarapíthatom a megszentelő kegyelmet. A tettre adott kegyelmek pedig csak a tettre magára kaphatók, ezeket gyűjteni nem lehet.
Kiválasztották azokat, akik telve voltak Lélekkel és bölcsességgel.

Elmélkedés a Család évében CXVII.

Elmélkedés a Család évében
II János Pál pápa apostoli buzdítása alapján
CXVII.



Isten a család jólétét a szombat évvel és a jubileumi évvel védelmezte.



A zsidó családoknak a vándorlás negyven évében minden napra biztosítva volt az élelem. Isteni erő hozta létre és hullatta reggelente a sátortábor köré a mannát, amiből mindenki annyit szedett és készített el a családjának, amennyire igénye volt. Isten annyira figyelt minden kis mozzanatra, hogy csak a friss ételeket egyék, hogy ami a mannából nem fogyott el, az másnapra ehetetlen volt. Szombaton viszont tilos volt nehéz munkát végezni, erre napra csak az előző napon. pénteken szedett dupla anyagból gondoskodhattak. A pusztai vándorlás alatt mezőgazdaságot sem lehetett létesíteni, mivel rövid ideig tartózkodhattak egy helyen. Mivel azonban a vándorlás szüneteiben akadt bőven szabad idő, és a nép is azonos helyen lakott, ráadásul a táborverésnél ügyelni kellett arra, hogy együtt verjen sátrat a törzs, a nemzetség. A magántulajdonra vigyázni kellett. Ezért az alapjogokat és kötelességeket itt kellett elsajátítani, hogy vérében legyen mindenkinek, hogyan rendelkezett Isten minden családnak a jólétéről. „Ha majd bejuttok arra a földre, amelyet én nektek adok, tartson a föld is szombatot az Úrnak. Hat esztendőn át vesd be szántódat, hat esztendőn át metszd meg szőlődet, és takarítsd be gyümölcsét, a hetedik esztendőben azonban szombati nyugalma legyen a földnek az Úr tiszteletére. Szántódat be ne vesd, szőlődet meg ne metszd. Amit a föld magától terem, ne arasd le. És tőkéidet meg metszd, és ne szüreteld le, mert a föld nyugalmának esztendeje az. Szolgáljon neked, rabszolgádnak, szolgálódnak, napszámosodnak, s a közöttetek tartózkodó jövevénynek eledelül, jószágodnak és az állatoknak nyújtson eledelt mindaz, ami magától megterem”(Lev 25,2-7)