Húsvét 3. hét szerda

Húsvét 3. hét szerda

Fülöp apostol kérése az emberi szív legmélyebb vágyát fogalmazza meg, s azzal, hogy Jézushoz fordul vele, azt is elismeri, hogy ezt az elemi erejű vágyakozást nem töltheti be más, csak ő. Jézus nem utasítja el Fülöp kérését, hanem azonnal teljesíti, a legnagyobb és legvégső kinyilatkoztatást adva neki az Atya és a Fiú közötti egységről, amely nem pusztán átmeneti vagy szimbolikus egység, hanem örök és teljes egymásban levés. A halálra ítélt és megfeszített Jézus az Atya legtökéletesebb képe itt a földön. Fülöp az utolsó vacsorán ezt még nem érthette. Húsvét és Pünkösd után viszont azt nem értené, hogyan lehetnek olyan keresztények, akik azzal vádolják az Istent, hogy békésen trónol az égben, míg mi itt a földön szenvedünk, holott az értünk megfeszített, de a halálon diadalmaskodó Jézus a leghitelesebb kinyilatkoztatást adta az Atyaistenről erre a gonoszsággal, szenvedéssel és halállal megjelölt földi életre.

Ez a Jézus jelent meg a ma ünnepelt másik apostolnak, Jakabnak is. (A Szent Pál-i felsorolás szerint Péteren kívül ő az egyetlen a tizenkettő közül, aki négyszemközt találkozott a Feltámadottal.) Arról azonban nem szólnak sem az evangélisták, sem Szent Pál, hogy mit mondott Jakabnak a feltámadott Úr. Talán mert az ilyen bensőséges találkozás a feltámadott Úrral, a vele kettesben töltött percek olyan mélyen érintik és jelölik meg a férfiembert, hogy mindezt nem tudja szavakba önteni. S talán mert rá nem egy bizonyos üzenetet bízott az Úr, mint Mária Magdolnára, hanem őt magát tette üzenetté…

Feltámadott Urunk, Jézus Krisztus, Te minket is hasonló találkozásra hívsz, mint Szent Jakab apostolt. Add, kérünk, hogy Veled legyünk nap mint nap, és e bensőséges együttlét folyamán egyre mélyebben megismerjünk Téged és Általad mennyei Atyádat a Szentlélekben, s így élő és hiteles üzenetté váljunk testvéreink számára.

 

Szandomiri Szent Szádok

Szent Szádok

vértanú. 

†1260.

 

Dominikánus szerzetes volt. Boldog Magyar Pállal Magyarországon sikeresen térített, majd Szent Jácinttal Lengyelországba mentek, és ott a szandomiri kolostor perjele lett. A tatárok betörésének 49-en lettek áldozatai. †

Ferenc pápa: A testvériség legyőzi a munka válságát

Ferenc pápa: A testvériség legyőzi a munka válságát

Május elsején az Egyház Munkás Szent József emléknapját ünnepelte, amely egybeesik a munka nemzetközi ünnepével. A pápa ebből az alkalomból a fiatalokhoz fordult, akik közül sokakat érint a munkanélküliség.

Twitter-üzenetében a szentatya azt kérte Szent Józseftől: adja meg a fiataloknak a képességet, hogy tudjanak álmodni és kockázatot vállalni nagy dolgok érdekében, és azokért, amelyekről Isten álmodik velünk kapcsolatban. A pápa arra buzdítja a munkanélküliségtől szenvedőket, hogy ne bizonytalanodjanak el a nehézségek láttán, hanem újítsák meg bizalmukat, és új módon, a testvériség jegyében kötelezzék el magukat másokkal együtt kreatív tervek előmozdításában.

A munka válsága az egész világra kiterjed – fogalmaz a Pápai Társadalomtudományi Akadémiának küldött április 24-én kelt üzenetében Ferenc pápa. A testület április 28. és május 2. között tartotta plenáris ülését a Vatikánban.

A szentatya emlékeztet a munkások 19–20. századi nehéz küzdelmeire, amelyeket a szolidaritás és a jogok jegyében vívtak. Ezek a harcok azonban távolról sem értek véget, és ma egyre nyugtalanítóbb a társadalmi kirekesztés és az emberek millióinak peremre szorítása. Ma nem elegendő a szolidaritás, szükség van az igazság hagyományos fogalmának kitágítására is. Kiutat kell találni a neoliberalizmus és a neoetatizmus (államközpontúság) fojtogató alternatíváiból. A liberális-individualista nézet szerint minden vagy majdnem minden csere kérdése; adok, hogy kapjak. Az államközpontú felfogás szerint minden vagy majdnem minden „kötelezettség”: azért adok, mert ez a kötelezettségem. Két olyan elképzelésről van szó, amelyek nem tudták és ma sem tudják megoldani a gazdaság és a munka világának súlyos problémáit – szögezi le a pápa.

A krisztusi üzenet ihlette új utakat kell keresni – hangsúlyozza a szentatya. – A kulcsszó evangéliumi eredetű: testvériség. A francia forradalom megpróbálta újraalkalmazni ezt a fogalmat, de hamarosan mellőzték. XI. Piusz 1931-ben kiadott Quadragesimo anno kezdetű társadalmi enciklikájában elítélte az igazságtalanságok alapját képező önzést, amely éppen ellentettje a testvériségnek. Előre látta a globális gazdasági diktatúra kialakulását, amelyet a pénz nemzetközi imperializmusának nevezett. A megoldás tehát egy testvéries társadalom létrehozása, amelyben a munka – mielőtt jog és képesség lenne – az ember alapvető szükséglete. Csak egy testvéries társadalomban lehet igazságos a munka, vagyis ami nemcsak méltányos bért biztosít, hanem megfelel az ember hivatásának, tehát lehetővé teszi képességeinek fejlesztését. Ez az evangéliumi javaslat, amely képes megteremteni az „új emberiséget”, egy új erőt a történelemben, amely szabadságot, igazságosságot, békét és méltóságot nyújt mindenkinek.

 

Húsvét 3. hét kedd

Húsvét 3. hét kedd

A Szentírás leginkább elítélő kijelentései mindig a Szentléleknek való ellenállásra, a Szentlélek elleni bűnökre vonatkoznak, s kivétel nélkül mindig a magukat vallásosnak tartó embereket érintik, ahogy a mai Szentleckében és Evangéliumban egyaránt látjuk. A farizeusok és a nép vénei lépten-nyomon Istent emlegetik, de egyre érzéketlenebbek az ő jeleire: vagy csak hivatkozási alapként használják jól kiépített vallási rendszerük olajozott működéséhez, vagy pedig újabb és újabb jeleket követelnek. Mindkét esetben ugyanaz a veszély fenyegeti a vallásos embert, nevezetesen az, hogy egyszer csak megszűnik az Istennel való kapcsolata.

Az előbbi esetben az ájuláshoz hasonló állapot következik be: a szervezet életfenntartáshoz szükséges funkciói működnek, de hiányzik az értelem, a szellem aktivitása. Ha azonban ez tartósan így marad, az életjelenségek előbb-utóbb megszűnnek. A próféták látomásai, jövendölései éppen ebből a tetszhalott állapotból akarták felrázni a szent népet újra meg újra, hogy visszaállítsák az eredeti, élő kapcsolatot Isten és az ember között, hogy az lássa a megnyílt eget, ahogy István diakónus látta. A másik fajta hozzáállás, a jelek követelése, a szüntelen bizonyítékra várás szintén halálhoz vezet, mert pontosan a hitet, a reményt és a szeretetet öli meg. Két ember szerelmét, szeretetét is meg tudja fojtani az a fajta bizalmatlanság, amely képtelen észrevenni és értékelni a diszkrét, mégis oly beszédes jeleket, s helyettük biztosítékot, garancialevelet vár, s ugyanez mérgezi meg és teszi tönkre az Istennel való kapcsolatunkat.

Urunk Jézus, köszönjük Neked az Eucharisztiát, irántunk való szereteted kézzelfogható jelét, melyben nem megfellebbezhetetlen bizonyítékot kínálsz, hanem törékeny, de életadó jelenlétedet a kenyér és bor színe alatt. Kérünk, hogy e szentség kegyelmei által emelj fel bennünket a bizalom és az ingyenesség világába, ahol szüntelenül nyitva látjuk az eget, s lélekben és igazságban imádjuk az Atyát.

 

Niszibiszi Szent Váta

Szent Váta 

 vértanú

Szentünk Perzsiából származott, ősei keresztények voltak, őt is ebben a szellemben nevelték. Harminc éves korában elhagyta családját, vagyonát szétosztotta a szegények között és szerzetessé lett. Buzgó szerzetesi életet élt, vértanúként kívánta életét befejezni. II. Szápor király alatt indított keresztényüldözésben egyedül maradt a kolostorban. Elfogták és Niszibiszi város parancsnokának adták át. Mivel a kínzások folytán nem sikerült hittagadásra venni, sőt bátran hirdette Jézust, 364 körül lefejezték.