Csomóoldó Boldogasszony – a házasságok megmentője a 17. század óta

Szűz Máriának számtalan titulusát ismerjük, de van egy, melyről nem sokan hallottak Ferenc pápasága előtt: a Csomóoldó Boldogasszony tiszteletét még Jorge Mario Bergoglio érsekként terjesztette el Latin-Amerikában, és neki köszönhetően terjed Európában is a híre.

A Csomóoldó Boldogasszonyt ábrázoló kép fontos szerepet kap a nemrég bemutatott Ferenc pápa – Buenos Airestől a Vatikánig című argentinéletrajzi filmben is.

Jorge Mario Bergoglio 1986-ban, németországi teológiai tanulmányai során találkozott az augsburgi Sankt Peter am Perlach-templomban látható kegyképpel, melyen Szűz Mária éppen kioldja a csomókat egy hosszú, fehér szalagon; a barokk festményt 1700 táján festette Johann Georg Melchior Schmidtner. Bergoglio rendtársaival kereste fel az Augsburg belvárosában található jezsuita fenntartású templomot – tájékoztat Bikfalvi Géza a magyarországi jezsuita rendtartomány honlapján. A kegyképet ábrázoló képeslapokból vitt haza Argentínába, melyek egyikéről Ana Betta de Berti Buenos Aires-i festőművész elkészítette a festmény másolatát négy példányban – így indult a Nuestra Señora Desatadora a Nudos (Csomóoldó Miasszonyunk; rövidebb spanyol nevén: Virgen Desatanudos) hódító útjára Latin-Amerikában.

Az eredeti kegykép az augsburgi templom déli apszisában található, a Beatae Mariae Virginis de Bono Consilio-oltárnál, melyet a Langenmantel család 1700 körül, a századforduló alkalmából adományozott a templomnak. A festményt Hieronymus Ambrosius Langenmantel (1641–1718), az augsburgi Szent Péter-monostor papja rendelte meg, hálából Szűz Mária közbenjárásáért, melynek köszönhetően nagyapja, Wolfgang Langenmantel (1586–1637) és nagyanyja, Sophia Rentz (más forrás szerint Imoff; 1590–1649) túljutottak egy súlyos házassági válságon.

A válás szélére jutott házaspár Jakob Rem ingolstadti, osztrák származású jezsuitához fordult, aki híres volt Mária iránti tiszteletéről és bölcs tanácsairól – olvasható a Corazones nevű argentin oldalon. Négyszer látogattak el Rem atyához, hogy vele együtt imádkozzanak, és tanácsait meghallgassák. Utolsó látogatásuk alkalmával Jakob Rem a Szűzanya képe előtt imádkozott, és jelképesen felemelt egy fehér esküvői szalagot – mellyel a kor szokása szerint a házasodó párt „kötötték össze” –, és odanyújtotta Máriának, miközben maga kezdte bogozgatni a rajta lévő csomókat. Mihelyt Máriának nyújtotta a szalagot, az ragyogó fehérré változott. Ezután az imádság után férj és feleség között helyreállt a béke, házasságuk túljutott a válságon.

A kegykép egyik másolatát az argentin főváros Villa Devoto városrészében, a jezsuita noviciátus közelében fekvő San José del Talar templomában helyezték el 1996. december 8-án. A kegykép rendkívül népszerű lett a hívek körében, a Szűzanya ábrázolása előtt esdeklők imája sokszor meghallgattatott. Minden hónap nyolcadik napján, a Csomóoldó Boldogasszony napján zarándokok tömegei keresik fel; ez nemegyszer 40-60 ezer hívőt jelent. A hitbuzgalmi áhítat hatására 1998-ban megjelent a Csomóoldó Boldogasszony közbenjárásáért mondott kilenced (melynek szerzője Mario Ibertis Rivera) imafüzete, amely egész Dél-Amerikában viharos gyorsasággal terjedt el; mára több mint tíz nyelvre lefordították.

A Csomóoldó Boldogasszony tiszteletére 1989-ben, az ausztriai Styriában szenteltek templomot először a világon, a csernobili katasztrófa okozta válsághelyzet után.

Szűz Mária a barokk kegyképen a holdsarlón áll, angyalok veszik körül, fejét tizenkét csillag koronázza; fölötte a Szentlélek látható galamb alakjában. Egy hosszú, fehér szalagot tart kezében, melyen sorjában kibogozza a csomókat. Lába egy szintén összecsomózódott kígyón nyugszik. A festmény alsó részén Tóbiás prófétát láthatjuk a kutyájával és az angyallal, amint éppen úton vannak, hogy megkérjék Sára kezét (Tób 6,10–13); más értelmezések szerint azonban magát Wolfgang Langenmantelt vezeti Rafael főangyal, hogy meg tudja oldani házassága válságát.

Először Szent Iréneusz írta le úgy Máriát, mint a csomók kioldóját Adversus haeresis (A hamis gnózis leleplezése és cáfolata) című írásában: „Éva engedetlenségének csomóját Mária engedelmessége oldotta ki. Amit a szűz Éva szorosra kötözött hitetlensége által, azt a szűz Mária kiszabadította hite által.”

Ferenc pápa, még Bergoglio érsekként, több más Mária-ábrázolással együtt a Csomóoldó Boldogasszony képét is rágravíroztatta egy kehelyre, melyet XVI. Benedeknek adott ajándékba; az ötvös később elkészítette ennek a kehelynek a pontos mását, és az argentin nép nevében Ferenc pápának ajándékozta.