A Szűzanya fatimai üzenete – a jelenések centenáriuma alkalmából elhangzó sorozatunk első része

II. János Pál pápa a Fatimai Szűzanya előtt imádkozik 2000-ben 

 

Ferenc pápa május 13-án szentté avatta Fatimában a két kis pásztor látnokot, Boldog Ferencet és Jácintát a Szűzanya jelenéseinek 100. évfordulójára emlékező jubileumi év csúcseseményeként.

A 2016. november 27-től 2017. november 26-ig tartó jubileum egy másik fontos eseményére június 21. és 24. között kerül sor a fatimai kegyhely és a portugál Katolikus Egyetem teológiai fakultásának közös szervezésében. A kegyhely VI. Pál Lelkipásztori Központjában megrendezésre kerülő nemzetközi kongresszuson interdiszciplináris összefüggésben vizsgálják neves kutatók, szakértők Fatima teológiai, szociológiai, pszichológiai, kulturális, történelmi és művészeti hatását, amely jóval túlmutat Portugália határain. Június 24-én a szimpóziumot Gianfranco Ravasi bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke zárja le „Fatima, mint ígéret” c. előadásával.

A fatimai jelenések centenáriuma alkalmából az ukrajnai római katolikus püspöki konferencia körlevelet tett közzé, amely röviden összefoglalja a jelenések történetét, megállapítva, hogy a fatimai üzenetek lényegében konkrét felhívásokat tartalmaznak, amelyek ma is időszerűek. A főpásztorok felidézik XVI. Benedek pápa 2010. május 13-án mondott szavait, miszerint „Téved az, aki azt gondolja, hogy Fatima prófétai küldetése véget ért”.

„Szűz Mária Fatimában kérte a gyermekeket, hogy imádkozzanak Oroszország megtéréséért; arra figyelmeztetett, ha Oroszország nem tér meg, téves nézetei lesznek, amelyek elterjednek az egész világon. A gyermekek nem tudták, mit jelent Oroszország, azt gondolták, hogy ez egy asszony, akinek szüksége van a megtérésre. A Szűzanya figyelmeztetése néhány hónappal az Oroszországban kitört bolsevik forradalom előtt hangzott el, amely néhány nappal az utolsó jelenés után történt”.

Eddig az idézet a körlevélből. (Megjegyezzük: Rússia, vagyis Oroszország portugálul, női névként hangzik.)

A Szűzanya a jelenésekkor többek között azt is kérte, hogy a pápa ajánlja fel a püspökökkel együtt a világot Szeplőtelen Szívének. Ezt II. János Pál pápa tette meg 1984. március 25-én, lélekben a világ összes, előzőleg „összehívott” püspökével együtt Mária Szeplőtelen Szívének ajánlotta mind az embereket, mind a népeket az 1981-ben tett fölajánlás szavaival:

„Ezért, ó emberek és népek Anyja, te, aki ismered minden szenvedésüket és reményüket, te, aki anyai szíveddel érzed a mai világban folyó összes harcot a jó és a rossz, a világosság és a sötétség között, halld meg kiáltásunkat, melyet a Szentlélektől indítva közvetlenül a te Szívedhez intézünk: öleld át az Anya és az Úr Szolgálóleánya szeretetével emberi világunkat, melyet - az emberek és népek földi és örök sorsa miatti nyugtalansággal - fölajánlunk és neked szentelünk. Különösen neked ajánljuk és szenteljük azokat az embereket és nemzeteket, melyeknek különlegesen szükségük van erre a fölajánlásra és neked szentelésre. „Oltalmad alá futunk, Istennek Szent Anyja! Könyörgésünket meg ne vesd szükségünk idején!”

Lúcia nővér 1989. november 8-án kelt levelében a következő szavakkal erősítette meg személyesen, hogy ez az egyetemes és ünnepélyes fölajánlás megfelelt a Szűzanya kívánságának: „Igen, 1984. március 25-én megtörtént az, amit Miasszonyunk kért”.

1981-ben II. János Pál pápa az ellene Ali  Ağca török terrorista által éppen május 13-án elkövetett merénylet miatt nem tudta megtenni a felajánlást. A merénylet után világos lett Wojtyła pápa számára, hogy „egy anyai kéz irányította a golyó pályáját”, megengedve a „haldokló pápának”, hogy megálljon a halál küszöbén (II. János Pál pápa: Elmélkedés az olasz püspökökkel a Gemelli klinikán. Insegnamenti, XVII/1. 1994, 1061.). Amikor egy alkalommal az akkor leiria-fatimai püspök Rómában járt, a pápa úgy határozott, hogy neki adja azt a golyót, ami a merénylet után az autóban maradt, hogy a fatimai szentélyben őrizzék. Később a püspök kezdeményezésére a fatimai Szűzanya-szobor koronájába foglalták bele.

Az összesen hét jelenés alkalmával a Szűzanya arról biztosította a kis látnokokat, hogy „Végül az én Szeplőtelen Szívem győzni fog”.

A Fatimai Szűzanya kéréséhez, hogy a pásztorgyermekek imádkozzanak Oroszország megtéréséért, valamint ígéretéhez, hogy „Szeplőtelen Szíve végül győzni fog”, szorosan kapcsolódik a történelmi valóság: a Szovjetunió 1991. december 8-án, Szeplőtelen Fogantatás ünnepén szűnt meg. Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország vezetői ezen a napon közleményben tudatták a világgal, hogy „a Szovjetunió, mint a nemzetközi jog alanya, és mint geopolitikai realitás többé nem létezik”, egyben háromoldalú egyezményt írtak alá közös államszövetségük, a Független Államok Közösségének (FÁK) megalakításáról.

2002. május 13-án Joachim Meisner bíboros, ma már nyugalmazott, akkor aktív kölni érsek mutatta be az ünnepi szentmisét Fatimában. A wrocławi születésű bíboros, aki idén Esztergomban Mindszenty József bíboros emlékmiséjének főcelebránsa és szónoka volt, a II. világháború végéig Lengyelországban élt. Tizenöt évvel ezelőtti szentbeszédében szintén részletesen elemezte a Szűzanya Oroszország megtérésére vonatkozó kérését.

„Úgy látszik, Mária annyira szereti Fatimát, hogy erről a kegyhelyről egyáltalán nem akar eltávozni és az égbe visszamenni” – kezdte homíliáját a német bíboros. „Ezért kell mindnyájunknak Fatimába jönni, hogy itt találkozzunk Máriával. Fatima Portugáliában, Lourdes Franciaországban, Loreto Olaszországban és Częstochowa Lengyelországban egyformán Mária hídfői egy közös, emberi Európa felé vezető úton”.

Meisner bíboros utalt az azokban az években folyó vitákra, amelyek eredményeként „Európa új alkotmányából makacsul” kihagyták Istent, ami azt jelenti, hogy az új, közös Európa jogi alapvetése Isten nélkül kell, hogy működjön. Utalt rá, hogy az Európai Unió zászlaja, a rajta látható 12 arany csillaggal a kék mezőben – bár hivatalosan ezt nem ismerik el – mégis Mária zászló lett. Isten talán éppen az EU- zászlón keresztül mutatja meg, hogy mi hiányzik Európa alkotmányából – fejtette ki

Meisner bíboros, majd a Ferenc pápa által gyakran hangsúlyozott perifériák szimbolikus jelentőségére hívta fel a hívek figyelmét:

„A társadalom peremén élő embereket Krisztus a középpontba helyezi, és velük műveli csodáit. Így Szent Józsefet a peremről a Boldogságos Szűz Mária mellé állította védelmezőül, hogy megvalósíthassa vele minden idők legnagyobb csodáját, a megtestesülést”. Mária Európa pereméről, Fatimából, a vallásszabadság értékes kincsét Rómán keresztül Európa legkeletibb országába, Oroszországba viszi. A közbeeső állomás Fatimából kiindulva a római Szent Péter tér, ahol egy vörös kő jelzi a II. János Pál pápa ellen elkövetett merénylet helyét. A kommunista rendszer által 1917-ben lerombolt Megváltó székesegyházat a moszkvai Vörös Tér közelében közben ismét felépítették, az elnyert vallásszabadság jelképeként – mondta fatimai homíliájában 2002-ben Meisner bíboros.

Nem láthatta előre, hogy a szekularizált Európában tizenötévvel később paradox módon rohamosan terjed a földrész iszlamizációja. A harcos ateizmus örökösei, akik egykor azt hirdették, hogy a „vallás a népek ópiuma”, ma a liberális baloldal képviselői – ők támogatják a legelszántabban, éppen a vallásszabadság alapvető jogának nevében mecsetek építését. Erre egy példa, hogy április 28-án, a svédországi Malmöben, a katari iszlámügyi miniszter megnyitott egy több mint három millió eurós költséggel felépített mecsetet, amely kétezer muzulmán befogadására alkalmas. Olaszországban iszlám párt van alakulóban, amelynek szóvivője az emberi jogok közé sorolja a poligámiát, hangsúlyozza, hogy a muzulmán nőknek joguk van fejkendő, hidzsáb viselésére.

A Szűzanya imára, bűnbánatra, vezeklésre, áldozathozatalra szóló kérései tehát ma is időszerűek, amikor a statisztikák egyértelműen arról tanúskodnak, hogy napjainkban a kereszténység a világ legüldözöttebb vallása.

A Hittani Kongregáció 2000. június 26-án „Fatima üzenete” címmel közzétett dokumentumának végén Joseph Ratzinger bíboros idézi a fatimai „titok joggal híressé vált mondását: „Az én Szeplőtelen Szívem győzni fog”.

XVI. Benedek pápa, akkor, mint a Kongregáció prefektusa a következő elmélkedést fűzte a Szűzanya igéretéhez: „Mit jelent ez? Azt, hogy az Isten számára nyitott, az Isten szemlélése által megtisztult szív erősebb minden fegyvernél. Mária „igenje”, szívének szava megváltoztatta a világtörténelmet, mert bebocsátotta a Megváltót e világba - mert ennek az igennek a terében Isten emberré tudott lenni és örökre az marad. A Gonosznak van hatalma a világban, látjuk, újra meg újra megtapasztaljuk; van hatalma, mert a mi szabadságunk eltéríthető Istentől. Mióta azonban Istennek emberi szíve van és az emberi szabadságot a jóra, Isten felé fordította, nem a rosszra való szabadságé az utolsó szó. Azóta érvényes: „A világban üldözést fogtok szenvedni, de bízzatok, én legyőztem a világot” (Jn 16,33). Fatima üzenete arra biztat, hogy merjünk bízni ebben az ígéretben.