Angyalposta a Mennyei Atyának 2.

Angyalposta a Mennyei Atyának      

                                                         
Korunk legújabb történelmi kutatói állítják, hogy Ábrahám megtérésének idejében őseink a sumérokkal együtt éltek a pátriárka közelében. Az Úr, amit Ábrahámnak ígért, Kánaánt, hét évszázad múltán odaadta Izrael népének. Őseink Kis-Ázsián keresztüljöhettek Európába. Lassú vonulásuk Kr.u. nyolcszáz körül a Kárpát medence közelébe vezetett, és 896-ban elfoglalták a szabad földet, és nem voltak végleges szándékaik életformát változtatni. Eközben Európa többi része különböző népek országaként a kereszténység elfogadásával Jézus Krisztus lelki birodalmát alkották, a Kárpát-medencét a jövő földtartalékként tartották számon. Száz év múlva akkori fejedelmünk, Géza felismerte, hogy népe nem folytathatja halász-vadász és kalandozó vándoréletét, hanem új életformát kell választania. A hét törzs laza, háborús időkre és kalandozásokra alakított szövetségét át kell alakítani egy erős nemzetté. Fel kell számolni a népvándorlást, le kell telepedni, földet művelni, ipart űzni, de a legnagyobb átalakulást, az európai kereszténység felvételét is vállalni kell. Géza fejedelem nagy elszántsággal, körültekintően és bölcsen látott hozzá a szükséges reformokhoz, de félelem erősödött lelkében: ez nem egy nemzedék műve lehet. A törzsi törvények szerint, ha ő meghal, nem születik fiú utóda, a vezetést a másik törzsek illetékes vezetője vesz át. Egyelőre ez a trónörökös az ő családjából hiányzott. Ekkor Ranzani szerint boldog álmot látott: „Egy éjjel álmában, csodás fényben ragyogó, gyönyörű asszonyt látott, akit sok előkelő szűz követett. Ezekkel a szavakkal szólt hozzá: Nyugodj meg, Géza, Mária vagyok, az az érintetlen Szűz, akiről a keresztény emberek elmondták, hogy Jézus Krisztusnak, az Isten Fiának édesanyja vagyok. Mennyei fény világosít meg, ez elűzi lelked minden homályát. Megismered Istent, aki téged alkotott. És most tudd meg, ami rejtve van előtted: fiút szül neked a feleséged, ő királyi rangban uralkodik a magyarokon, és az igaz Istennek kiváló tisztelője lesz. Megígérem neked, hogy érdemeiért, amelyeket Fiam előtt szerez, a te országodnak védője és különleges pátrónája leszek”(Schwandtner, Scriptores rerum Hungaricarum, Tom. I., 583-584) Mennyei Atyánk! Az álmot megerősíti a 2. keresztény évezred történelme. Az örök filozófia egyik alapvető megfogalmazása: „Contra facta non valent argumenta” (A tények ellen semmit sem érnek az észérvek) Szent István letelepítette addig vándor népét. Megépített sok várost és falut. Ezekben ott álltak a templomok is, mint a közös akarat: a krisztusi vallás várai. Mária a Magyarok Nagyasszonya (Királynője) néven kapott tőle Székesfehérvárott „egy lélegzet elállítóan gyönyörű templomot” (egy nyugat-európai zarándok feljegyzése), hogy ott fogadja népe hódolatát, főleg minden év augusztus 15-én, az országos zarándoknapon. Ott szolgáltatott a király is személyesen igazságot a nép gyermekeinek egészen addig, amíg a mohácsi vész után a török vad dühvel földig nem rombolta a Magyarok Nagyasszonya szentélyét. Atyánk! Az elmúlt évezred egyre bűnösebb légköre, a vallási villongások, a hitetlenség erősödése betetőződött az évezred utolsó századában. Az ostoba emberész és a rút lomhaság miatt tehetetlenül bámuljuk romjainkat. Adj ébredést ebből a sötét éjszakából. Szent Fiad idei karácsonyi ajándékául kérjük őseink Nagyboldogasszonyos hitét a szentistváni út újrakezdésére.

Advent 1 hét szerda

Advent 1 hét szerda

„Kenyeret adtál nekik az égből!

 Telve minden gyönyörűséggel!"

 
Az Ószövetség egyik legnagyobb képviselője, a próféták királya, akit a Messiásról írt sok-sok látomás, gyönyörű gondolatok miatt a Biblia szakértői szívesen neveznek az Ószövetség evangélistájának is, így ír a mennyei boldogságról: „Készít majd a Seregek Ura minden népnek ezen a hegyen zsíros lakomát, lakomát színborokból, zsíros, velős falatokból, letisztult szín borokból (Iz 25,6) Izajásnál tehát a boldog befejezés képe a zsidó vőlegény és menyasszony boldog lakomáját idézi. Jézust a mennyei Atya földi küldetésének kezdetén a kánai menyegző örömében akarja bemutatni. Érzékeltetni akarja, hogy a Seregek Ura, az Ő Atyja, vele, a Megváltóval, érezhető örömtöbbletet ad a benne hívőknek már itt a földön. A zsoltáros még így énekel: „Kenyeret adsz a földből, és bort, hogy vidámítsa az ember szívét" (Zsolt 104,15) Jézus tudja, hogy a lakodalom után sokszor nehéz napok jönnek a házasságban, ezért azzal a tudattal megy meghívott vendégként a lakodalomba, hogy az Ő boldogító ajándékát előre jelezze. A Szűzanya vette észre a zavart lótás-futásból, hogy baj van, elfogyott a bor a lakodalom közepén. Jézus tele hozatja vízzel a korsókat és a hatszáz liter vizet borrá változtatja. Sem a násznagy, sem a vőlegény nem érzi meg a szégyent. Jézus az ezer éves zsoltársort ettől a pillanattól kezdve kibővíti: a kenyér és bor új öröm forrása is lesz. Kis idő múlva éhes tömeggel foglalkozik a pusztában. Elfogyott mindenkinek minden kenyere. Apostolai még nem tudják, hogy Jézus valami új, nagyszerű ajándékozásra készül azzal, amit a vendéglátással jelez. Megáldja a maradék öt kenyérkét, azt osztják addig, amíg a tízezer vendég jól nem lakik. Másnap az ingyen kenyeret kérik repetának. Jézus akkor a zsoltároshoz küldi őket: Isten a földi táplálékot rendesen termeltetni akarja. De majd eljön az idő, amikor saját testévé és vérévé változtatja át a kenyér és a bor egy részét, abban majd minden jóra alkalmas energiát ad híveinek. Tudjuk, nem értették, miről beszél nekik. Négy milliárd földlakó ma sem tudja. Vagy ha tudja is, hogy a szentmisében a kenyér és a bor Jézus testévé és vérévé változik át, akkor Magyarország és Európa min den katolikus temploma zsúfolva lenne egész vasárnap, és Jézus boldoggá tenné eukarisztikus önmagával minden gyermeke életét.

Angyalposta a Mennyei Atyának

Angyalposta a Mennyei Atyának

 
Nem emlékszem arra, hogy szülőfalumban szokás lett volna Jézushoz ajándék ügyben a karácsonyi levélírás. Nagyobbacska gyermekként visszaemlékeztünk arra, hogy a kivágott fenyők testvérei volt azoknak, amelyek levágatlanul ott maradtak a falunkat körülvevő rengeteg erdőben. Megértettük, hogy a zöld fenyők azokból a fenyőtobozokból nőnek ki, amelyeket a hatalmasra nőtt fenyőfák érleltek és hullattak a gazdag erdei talajba. Hittanórákon azt tanultuk, hogy a Teremtő díszítette fel a kopár földet növényekkel, mert a teremtett embernek a fákra mindig nagy szükségük volt. A hatalmas törzseket kivágva ezekből készültek a családi házak tetőzetei, a gallyaikból pattogó tüzelő lett főzéshez, téli fűtéshez. Az égből érkező napsugarakat azért is sugározta tavasztól őszig, hogy ennivalót érleljen, a fákon remek ízű gyümölcsöt teremjen, és mindez Isten adománya. A karácsony betetőzése volt a magasságból ránk sugárzó isteni jóságnak. Vallásos szüleinktől, majd precízebben a hitoktató papjainktól hamar megtanultuk a teljes igazságot, hogy mire való ez a gyönyörű világ: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen. Nem azért küldte el Isten a Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvösséget szerezzen a világnak. Aki hisz benne, az nem esik ítélet alá, aki azonban nem hisz, már ítéletet vont magára, mert nem hitt az Isten egyszülött Fiában”. (Jn 3,16-18) a karácsony az egészségesen nevelt és tanított gyerekek számára tehát nem a karácsonyfa díszeire épült, hanem arra, hogy Isten Atyánk saját isteni Fiát elküldte a földre, hogy nekünk Ő fogadott testvérünk legyen, mi pedig az övéi, és a mennyországban örökké éljünk majd együtt boldogan. Az ősi advent első napján, ezt a szeretetet köszönjük meg Istennek: Istenünk, légy áldott!

BOLDOG MÁRIA ANGÉLA ASTORCH

BOLDOG MÁRIA ANGÉLA ASTORCH

 szuz, II. r.

 (1592-1665)

 
Barcelonában született a Storch (v. Astorch) családban. Szüleit már hároméves korában elveszítette. Gyámja egy nevelőnő gondjaira bízta. Hétéves korában olyan súlyos beteg lett, hogy úgy látszott, meghalt. Órákon át semmi életjelt nem adott. Ekkor Angéla Szerafina, a kapucinus novérek alapítónoje (Spanyolországban) imájára újraéledt. (Mária Angéla késobb mindig „feltámadásáról” beszélt.) Kíváló értelmi képességgel rendelkezett. Iskoláit ragyogó eredménnyel végezte. Fényes jövő várt rá a világban, ő azonban - rokonai igen nagy ellenzése közepette - a szerzetesi életet választotta. Már 11 éves korában Szerafina kapucinus nővérei közé lépett, de meg kellett várnia a 17 éves kort, hogy fogadalmat tehessen. Kiváló szerzetesi és hitbeli képzésben részesült. Különös szeretettel foglalkozott a szentírással, a szentatyákkal. Latinul is megtanult, a Breviáriumot mindig magánál hordta. Már novícia korában mesternője segítője volt - korát meghaladó tudással rendelkezett. 22 éves korában öt nővértársával Zaragozába ment új kolostort alapítani - itt később apátnő lett. Minden munkában részt vett, a szegényekrol dicséretes módon gondoskodott. 53 éves korában Jativa városába ment újabb rendházat alapítani. Útközben történt, hogy a kocsis elaludt és a kocsi kerekei közé esett. Eszméletét vesztette. Angéla nővér imádkozott fölötte, megkente olajjal, s az ember rövid időn belül teljesen rendbe jött. Hasonló módon nyerte vissza szemevilágát egy vak fiú Jativában. Ez a kolostor is hamarosan lelki központtá lett s áldásává vált a városnak. Pestis idején ezt különösen megtapasztalták. 69 éves koráig maradt itt mint apátnő. Ekkor igen erős vágyat érzett, hogy az imának, szemlélődésnek éljen. Kívánsága teljesült. Irásai, melyeket hátrahagyott, bepillantást engednek mély lelkiéletébe és misztikus élményeibe. Az Oltáriszentség iránti áhítata, a Szűzanya szeretete, Jézus Szíve tisztelete voltak legkedveltebb áhítatgyakorlatai. Utolsó heteiben sokat szenvedett. 1665. nov. 2-án halt meg. Teste épségben maradt. II. János Pál avatta boldoggá 1982- ben.
Szent Ferenchez hasonló a természetszeretete:
„Elég hallanom egy madár dalát, látni egy illatozó virágot, hallgatni egy kis zenét, harangszót, felidézni egy evangéliumi mondatot, zsoltárverset: és úgy érzem, könnyűvé leszek, szállok, mintha szárnyaim nőnének s repülnék igazi hazám, a menny felé.”

Imádság:
Istenünk, te Boldog Mária Angéla szűznek megadtad, hogy a naponkénti dicsőítő zsolozsmával behatoljon istenséged kimondhatatlan gazdagságába. Add nekünk az ő közbenjárására, hogy a szent Fiad dicsőségét szolgáló tetteinkkel hozzád törekedjünk. Ki élsz és uralkodol mindörökkön örökké.

Adventi kalendárium 3.

Adventi kalendárium – 2014. december 2.

Advent első vasárnapján elkezdődött egyházunkban a megszentelt élet éve. Ehhez kapcsolódunk kalendáriumunkkal: korábbi századokban élt és köztünk élő, ismert és kevésbé ismert szerzetesek gondolatait idézzük mindennap. Várjuk együtt az Úr érkezését!

„Jertek, jertek, világ kicsinyei,
Csendben az Istent dicsőíteni.
Jertek, ti szépek, hívek, boldogok,
Csengőm szavára elnémuljatok,
És meghajoljon valamennyi térd
Az Isten árnyékában didergő nagyokért.”

Sík Sándor: Erdei mise (részlet)

Urunk és Istenünk, megpróbáltatásainkban bizalommal fordulunk hozzád: engesztelődjél meg, és segíts jóságosan, hogy megszabaduljunk a múlt bűneitől, és vigaszt találjunk Fiad eljövetelében. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Advent 1. hete kedd

Advent 1. hete kedd

Iz 11,1-10; Lk 10,21-24

„Senki sem tudja, hogy ki a Fiú, csak az Atya" (Lk 10,22)

Jézus nyilvános működése derekán kíváncsi volt arra, mennyit ismertek fel az Ő személyéről az emberek, akik hallgatták tanításait és figyelhették csodatételeit. Az apostolokat kérdezte erről. Jókat mosolyoghatott, amikor hallgatta a vélekedéseket. Egymás után sorolták fel tanítványai a különböző régi prófétákat. Valószínűleg a régen élt próféták tetteihez hasonlították Jézus működését, ebből arra következtettek, hogy Istennek régen élt követei keltek életre Jézusban. Ezután Jézus megkérdezte a tanítványait: „és ti kinek tartotok engem? Simon Péter válaszolt: Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia" (Mt 16,15-16) Előbb tehát megkérdezi az egyszerűbb emberek véleményét, akik nem tudnak feljebb emelkedni véleményükkel, mint amit szemmel látnak a Mesterből. A régi prófétákat is így ismerték kortársaik. Ki tanult ember volt közülük, mint Izajás, ki király, mint Dávid, ki birkapásztor, mint Ámosz. A lényeg mindegyiknél: emberek voltak, emberi személyek, akik valamilyen különleges látomásban vagy hallomásban részesültek Istentől, és arról be kellett számolniuk a népnek. Péter azonban nem emberi síkon kap Jézusról felvilágosítást. Ezt maga Jézus jelenti ki: „Boldog vagy, Simon, Jónás fia! Mert nem a test és a vér nyilatkoztatta ezt ki neked, hanem az én Atyám, aki a mennyekben van" (17) A mai evangéliumban olvassuk: „Abban az órában Jézus felujjongott a Szentlélekben és így szólt: Áldalak téged, Atyám, mennynek és földnek Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és feltártad a kicsinyek előtt. Igen, Atyám, így tetszett neked. Atyám mindent átadott nekem. Senki sem tudja, hogy ki a Fiú, csak az Atya; és azt sem, hogy ki az Atya, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni" (Lk 10,21-22) Jézus ezt nemcsak a korabeli beképzelt ellenségeinek üzeni, hanem azoknak is, akik a mi korunkban állítgatják, hogy Jézus a kozmikus erőket ismeri és alkalmazza gyógyításra. Ő ismeri egyedül az Atyát, hiszen Ő az Atya végtelenül tökéletes önismerete, és az Atya az istenséget is odaadja neki csorbítatlanul. így ő nem csupán néhány adagot tud gyógyításra felhasználni a kozmikus erőkből, hanem a világot teremtő erő végtelenszeresét.Ha pedig netán a mai nagyokosok erre azt mondanák: Hát igen, ez a hit Krisztusa, a történelmi Krisztus azonban keresztfán végezte nagy, tehetetlen gyalázatban, - akkor egy nekik is érthető példával hadd fejezzem be a gondolatsort. Jézus Péter vallomása után így szólt hozzá: „és én mondom neked: te Péter vagy (szikla), és én erre a kősziklára fogom építeni egyházamat, s az alvilág kapui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyek országának kulcsait. Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyekben is, és amit feloldsz a földön, föl lesz oldva a mennyekben is". (Mt 16,17-19) Ez a Sziklaalap azóta is áll, hogy Jézus a teljes főhatalmat átadta Péternek, az első pápának.

BOLDOG BONFADINI ANTAL

BOLDOG BONFADINI ANTAL

 (1400-1482)

Tiszteletre méltó és vallásos szülőktől született Ferrarában. 1439-ben lépett be Szent Ferenc rendjébe s oly nagy buzgósággal látott hozzá a hittudományok elsajátításához, hogy nemsokára mint kiváló teológust tartották számon. Pappá szentelése után a környéken több éven át igen eredményesen hirdette Isten igéjét, amellett szeretettel időzött a Megfeszített képe előtt. Igen vágyott a missziókba: végül megengedték neki, hogy külföldre menjen s a pogányoknak hirdesse az evangéliumot. Életrajzai szerint Keletre ment. Hogy hol működött, ezt a rövid életrajzi adatok nem jelzik, így csak következtetésekre vagyunk utalva. A 15. század közepén egyébként lecsökkent a missziós tevékenység. Ennek egyik oka a török hatalom előretörése: 1453-ban a törökök bevették Konstantinápolyt s ez bénítólag hatott a missziókra. A 30-as években, a firenzei egyetemes zsinat (1439) előtt IV. Jenő pápa Sarteanoi Albert ferences atyát Keletre küldte mint pápai követet. Ő 40 misszionáriussal elindult s Konstantinápolyon keresztül eljutott Perzsiába, Indiába, Jeruzsálembe, Egyiptomba. A misszionáriusok természetesen a missziós területeken maradtak. Antal atya tehát e helyek valamelyikén működött, valószínűleg Egypitomban. Az már biztos, hogy hazafelé utaztában meglátogatta az Úr Jézus életével megszentelt helyeket, Palesztinát, itt szeretete megnövekedett az Úr Jézus iránt s ezentúl még inkább szolgálta a megváltás nagy művét. Mint igazán engedelmes szerzetes, elöljárói rendelkezésének megfelelően Cottignolá*-ba ment (Ferrara közelében), s élete hátralévő idejét itt szentelte az apostolkodásnak. Itt is fejezte be életét 82 éves korában 1482. dec. 1-én. Életszentségéről annyira meg voltak a hívek győződve, hogy a városban és a környéken mindjárt halála után közbenjárását kérték. Tisztelete évszázadokon át fennállt, ezért XIII. Leó pápa őt a boldogok sorába iktatta.

„Föltétlenül engedelmes akarok lenni a testvéri közösség miniszter generálisának, és annak a gvárdiánnak, akit o jónak látott mellém rendelni. Fogolyként akarok az ő kezei közt lenni, s az ő engedélye és akarata ellenére egy lépést sem kívánok tenni, sem mást cselekedni. Mert uram ő nekem.” Szent Ferenc Végrendeletéből.

Imádság:

Istenünk, te Boldog Antal hitvallódnak megadtad, hogy a pogányok között hirdesse Krisztus kimeríthetetlen gazdagságát. Közbejárására erősítsd bennünk a hitet, melyet az ő apostoli igehirdetése terjesztett és lelkipásztori gondoskodása védelmezett. A mi Urunk Jézus Krisztus által.