Adventi kalendárium 25.

Adventi kalendárium – 2014. december 24.

Advent első vasárnapján elkezdődött egyházunkban a megszentelt élet éve. Ehhez kapcsolódunk kalendáriumunkkal: korábbi századokban élt és köztünk élő, ismert és kevésbé ismert szerzetesek gondolatait idézzük mindennap. Várjuk együtt az Úr érkezését!

„Lelkünk serkenjen fel tehát boldog örömmel, és fusson Üdvözítőnk elé. Már most imádja és üdvözölje a messziről jövőt, és kiáltsa: Ó, Uram, válts meg engem! Ó, Uram, haladj győztesen előre! Áldott, aki az Úr nevében jön! Légy üdvözölve, ki üdvözíteni jössz minket, légy áldott, aki megáldani jössz minket! Igen, Uram, tiéd legyen a győzelem, Te már áldottként, győztesen és az emberi nemnek üdvöt hozón érkezel. Menj, haladj sikerrel és uralkodj! Készítsen számodra győztes utat az Atya, üdvösségünk Istene.”

Guerric d'Igny apát

Kérünk, Urunk, Jézus, siess és ne késlekedjél! Eljöveteled vigasztaló öröme töltsön el minket,akik szerető jóságodban bízva bízunk. Aki élsz és uralkodol az Atyaistennel és a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Advent 4. hetének szerdája

Advent 4. hetének szerdája

Lukács evangélista olyannyira pontosan szerkeszti meg írását, hogy a Keresztelő Jánossal és Jézussal kapcsolatos események párhuzamos menetéből könnyen kitalálhatjuk, hogy János születése után ma az édesapa, Zakariás hálaadó imája következik, majd pedig holnap Jézus születése.
Miként Mária az irgalmas Istent magasztalta Erzsébetnél tett látogatása alkalmával, ugyanúgy Zakariás ujjongó, hálaadó, a mindenható Istent áldó imádságában is az irgalom, az irgalmas Isten áll a középpontban. Isten irgalma nem csupán János születésének konkrét esetében, hanem számtalan más alkalommal is megmutatkozott a választott nép múltjában, erre történik utalás az első részben. Majd az ima második felében a jövőre vonatkozóan fogalmazódik meg, hogy a Megváltó születése szintén az irgalomban gazdag Istennek köszönhető.
Az irgalom mellett Zakariás imájának másik kulcsszava a szabadítás, amely Istentől eredő, neki köszönhető szabadulásként és megváltásként egyaránt értelmezhető. Az emberiség megszabadul mindentől, ami akadályozza az Istennel való kapcsolatban, és elnyeri a megváltást, a bűntől való szabadulást. Így jutunk el Isten gyermekeinek szabadságára. Így jutunk el a félelem nélküli hitre. Így mondunk igent arra, hogy Istent szabadon, szeretetből szolgáljuk. Ezt a szabadságot akkor fogom igazán érezni, ha Máriához, Erzsébethez és Zakariáshoz hasonlóan engem is eltölt a Szentlélek.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Drága Jézus! Segíts, hogy fényed hordozói lehessünk, bármerre visz utunk. Töltsd el szívünket életadó Lelkeddel, itass át és végy birtokba minket oly teljességgel, hogy életünk már csak a Te kisugárzásod legyen. Ragyogj át rajtunk, és úgy élj bennünk, hogy mindenki, akivel találkozunk, a Te jelenlétedet érezze meg általunk. Többé már ne minket lássanak, hanem egyedül Téged, Jézus. Maradj velünk, s akkor úgy ragyoghatunk, ahogyan Te ragyogsz, s világossággá válhatunk mások számára is. 

BOLDOG FACTOR MIKLÓS

BOLDOG FACTOR MIKLÓS

 (1519-1583)

Spanyol földön sok szent támadt a 16. században, köztük ferencesek, mint Alkantarai Péter, Baylon Paszkál, Szalvátor. Hozzájuk hasonló Miklós. A Factor név valószínűleg családi neve. Keleten, a tengerparti Valenciában született. Már ötéves korában hetente háromszor böjtölt kenyéren és vízen, s a neki szánt ételeket a szegényeknek adta. Serdülő korában rendszeresen látogatta a kórházban a betegeket s másokat is rábeszélt, hogy ugyanezt tegyék. A házban egy mohamedán cselédlány - épülve Miklás példáján - kereszténnyé lett. Egyre jobban erősödött benne a szerzetesi hivatás, de szülei nősülésre biztatták. Mikor látta ellenkezésüket, titokban hagyta el a szülői házat és jelentkezett a helybeli Jézus-Mária ferences kolostorban. Nagy könyörgésre, sírásra végre felvették. A szerzetben gyorsan haladt előre a tökéletessége útján. Pappá szentelése után igehirdető lett. Egy-egy prédikációja előtt keményen megostorozta magát. Így bőséges volt a kegyelem áradása, sok volt a megtérő. Mindenben önmegtagadó életet élt, sokat imádkozott, éjszakákat virrasztott át. Jóllehet sokat böjtölt, arca mégis teltnek, szépnek tűnt. A tisztaság erényét sértetlenül őrizte, pedig a sátán is hevesen kísértette: egyszer szép nő alakjában csábította, de sikertelenül. Néhány évig a novíciusok mestere volt; szavával és példájával jó hatással volt a fiatalokra. Külön karizmája volt, hogy isteni sugallatra tudomást szerzett róla, ha valaki öngyilkosságra készült. Felkereste, lelkére beszélt s gyónásra késztette. Korának különösen két szentjével volt meleg, baráti kapcsolatban: Szent Paszkállal és a domonkos Bertran Szent Lajossal. Ez utóbbival szinte párhuzamos volt életpályája: mindketten Valenciában születtek s haltak meg (pár év különbséggel), Lajos is kiváló igehirdető, novíciusmester, majd 7 évig misszionárius volt. Miklóst II. Fülöp király is tisztelte. Nővére, Ausztriai Johanna az általa pártfogolt sarútlan kármelita nővérek egyik közösségének gyóntatójául kérte. Az extázisok sem voltak ritkák nála, egy alkalommal 24 óráig volt elragadtatásban. Ilyenkor arca fénylett, teste lángokban látszott. Mikor megtudta halála közeli idejét, azt mondta: „Örvendeztem, mikor azt mondták nekem: Az Úr házába felmegyünk.” (Zsolt 121). A valenciai rendházban halt meg. Teste élőnek tűnt, rendkívül kellemes illatot árasztott. Három év múlva kinyitották koporsóját, mert II. Fülöp akarta látni: a test teljesen ép volt. VI. Piusz avatta boldoggá.

„Mily kedves a te hajlékod, Seregek Ura!
Epedve sóvárog lelkem az Úr udvarába.
Lelkem és testem ujjongva eped az élő Isten után.”
Zsolt 83.

Imádság:

Istenünk, te Boldog Miklóst kiváló erényekkel, önmegtagadó lelkülettel s
egyéb karizmákkal kitűntetted. Add, hogy közbenjárására mi is napról napra
előbbre haladjunk az erényes életben, s a végső állhatatosság kegyelmét elnyerjük. Krisztus, a mi Urunk által.

Isten- Atyánknak nagy terve van velünk. 4.

Isten- Atyánknak nagy terve van velünk.
negyedik rész 

Szent Pál apostol megjegyzi, hogy nem tudja, mihez kell segítséget kérnie, de szerencsénkre a Szentlélek ismeri az Isten mélységes titkait, a mi élettervünket, így tud segíteni rajtunk. A mi dolgunk az, hogy imánkban kérjük segítségét, mutassa meg, mit kell tennünk a cél érdekében kötelességteljesítéssel és egyéni jótéteményekkel, hogy a mai részlet tökéletes legyen, beleilleszkedjék a nagy műbe. Aki érti Isten akaratát, és egész életében ennek megfelelően igyekszik tenni a jót, a halál pillanatában, amikor a lélek kilép a testből, mindent szellemi szemmel lát, látja a neki szőtt isteni tervet, és mellette a tényleges művet is, amit életével kialakított. Ha a kettő egyezik, csodálatos boldogság tölti el, és hallja az Úr dicsérő szavát. Aki viszont nem, vagy csak hézagosan tette a jót, megrémül a látványtól: fércmunka vagyok, nem méltó arra, hogy Isten gyönyörű világába, a szentek tökéletes társaságába bekerüljek. Ha lehet retusálni a tisztítótűzben, az isteni irgalom ezt az utolsó irgalmasságot is elvégzi rajtunk. De azért az az igazi, ha az életmű maga tökéletes. Rajtunk múlik. Igaz katolikus szeretettel arra kell törekednünk, hogy ezt a nagy tervet mindenkivel ismertessük, akivel szót lehet érteni a lelki dolgokról. Valamikor majd szívből áldanak érte. Isten rajtunk keresztül minden embernek üzen, a nagy bűnösöknek is, akik talán már nem is merik remélni, hogy Urunk szóba áll velük:„Jövök, hogy hasonlóvá tegyem magam teremtményeimhez és helyreigazítsam elképzeléseteket egy rettenetesen igazságos Istenről. Azt látom ugyanis, hogy az emberek mind anélkül élik végig életüket, hogy bizalommal fordulnának egyetlen Atyjukhoz, aki tudatni akarná velük egyetlen vágyát, azt, hogy megkönnyítse földi életük útját, hogy azután a mennyben egy teljesen isteni életet adhasson nekik. Ez bizonyítéka annak, hogy a többi lélek sem ismer Engem jobban, mint ti. Rólam alkotott elképzelésük nem haladja meg a tieteket. De most, hogy ezt a Világosságot adom nektek, maradjatok a Világosságban és vigyétek el a Világosságot mindenkihez. Ez alkalmas eszköz lesz megtérések elérésére, és ha lehetséges, a pokol kapujának lezárására is, mivel megismétlem itt ígéretemet, amely sohasem kevesebb, és amely így hangzik: Mindazok, akik atya néven szólítanak meg, még ha egyetlen egyszer is, nem fognak elveszni, hanem biztosak lesznek örök életükben a választottak társaságában." (49) Ez a kép Atyánk végtelen irgalmáról annyira szép, hogy megdöbbenti és megdobogtatja nagyon is emberi módon érző szívünket, amely magunk és mások üdvösségéért egyaránt aggódik.„Nagy kegyelmeket ígérek neked és mindazoknak, akik hirdetni fogják nagy irgalmasságomat. Haláluk óráján magam oltalmazom őket, mint saját dicsőségemet. Ha a lélek bűnei éj sötétek lennének is, de ha a bűnös irgalmasságomhoz folyamodik, ezzel a legnagyobb dicsőítést adja meg nekem, és keserves szenvedéseimet dicsőíti. Ha valamely lélek jóságomat hirdeti, remeg előtte a sátán, s elmenekül a pokol mélyére.„Szenved a szívem amiatt, - mondta Jézus -, hogy még a választott lelkek sem értik meg, mily nagy az én irgalmam. Viselkedésük egyfajta bizalmatlanság. Ó, mily nagyon megsebzi ez szívemet! Emlékezzetek fájdalmas szenvedéseimre, és ha már nem hisztek szavaimnak, higgyetek legalább szeretetemnek! Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak: a győztesnek elrejtett mannát adok, és egy kis fehér követ adok neki, a kis kőre írva pedig új nevet, amelyet senki ismer, csak az, aki kapja." (Jel 2,17) Isten ebben az új névben mondja ki egész lényünket, életünket.

 

Adventi kalendárium 24.

Adventi kalendárium – 2014. december 23.

Advent első vasárnapján elkezdődött egyházunkban a megszentelt élet éve. Ehhez kapcsolódunk kalendáriumunkkal: korábbi századokban élt és köztünk élő, ismert és kevésbé ismert szerzetesek gondolatait idézzük mindennap. Várjuk együtt az Úr érkezését!

„Az Úr eljövetelében, melyet most ünneplünk, ha annak személyét nézem, Aki eljön, képtelen vagyok felfogni magasztosságának nagyságát. Ha azokra figyelek, akik felé jön, rémület fog el ennek a jóindulatnak nagysága előtt. (…) Ha a célt nézem, amiért jön, akkor szeretetének felbecsülhetetlen tágasságát ölelem magamhoz, amennyire csak tudom. Ha jövetelének módjára gondolok, felismerem benne az emberi sors felmagasztalását.”
                                                                                                 Clairvaux-i Szent Bernát

Mindenható, örök Isten, Fiad földi születésnapjára készülve egyre közelebb jutunk karácsony ünnepéhez. Kérünk, hogy irgalmazzon nekünk az örök Ige, aki Szűz Máriától testté lett, és köztünk élt. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

 

Advent 4. hetének keddje

Advent 4. hetének keddje

„Íme, én elküldöm angyalomat, hogy elkészítse az utat színem előtt, és csakhamar eljön templomába az Úr, akit ti kerestek.Most, az adventi szent időben elmélkedésre ajánlotta az Egyház a liturgiában Dániel próféta szívből jövő imádságát. Könyörgött Istenhez a babiloni fogság hetvenedik esztendejében, hogy ígéretéhez híven engedje haza a zsidó foglyokat, és küldje el a mennyből a Messiást. Buzgó imájára Isten azonnal a földre küldte Gábriel arkangyalt, és mindkét konkrét kérésre pontos választ adott. Kr.e. 515-ben a hazatértek felépítették a templomot. Isten úgy akart lelket önteni csüggedt népébe, hogy a város újjáépítése közben Malakiás prófétát küldte hozzájuk. Ő így szólt az Úr nevében: „íme, én elküldöm angyalomat, hogy elkészítse az utat színem előtt, és csakhamar eljön templomába az Úr, akit ti kerestek, a szövetség angyala, akit ti óhajtotok. íme, már jön is,- mondja a Seregek Ura", (Mal 3,1) Igaz, még fél évezredet kellett várni, amíg Isten újra elküldte Gábriel arkangyalt a fogság után készült templomba a jó hírrel a szolgálatban lévő öreg zsidó paphoz, Zakariáshoz: Sok-sok imátokra azzal válaszol az Úr, fiatok születik, János lesz a neve, és ő lesz majd a Messiás előfutára. A megtestesülő Istenfia pedig nyomon követi őt. (vö. Lk 1,5-20) Minden valóra vált, amit Isten hamarra ígért, csakhogy Isten hamar-ja félezer, vagy éppen ezer esztendő is lehet emberi mérték szerint. Innen kezdve azonban meglódultak az események. Hat hónap múlva ugyancsak Gábriel arkangyal Szűz Máriát kereste fel Isten üzenetével, hogy őt választotta ki az Úr a lehető legnagyobb emberi méltóságra, hogy kegyelemmel teljesen feldíszítve édesanyja legyen a megtestesülő Istenfiának. Ezt a mindent felülmúló méltóságot Mária senkinek nem mondta el. De vitte magzatát, aki az ő hangjával küldte a hathónapos magzatra az istenfiúság kegyelmét, az édesanyára, Erzsébetre a Szentlélekistent, három hónap múlva Zakariásra a próféták Lelkét, nyelvére a szólni tudást, a szájtátó rokonokra és szomszédokra az istenfélelem Lelkét, hogy megbámulják a kicsi Jánost: „Mi lesz ebből a gyermekből? Mert az Úr keze volt vele". (Lk 1,66) Harminc év múlva Jézus felelt meg erre kérdésre: „Asszonyok szülöttei között nincs nagyobb próféta Keresztelő Jánosnál; de aki a legkisebb az Isten országában, az is nagyobb nála".(Lk 7,28)Keresztény édesanyák! Ahányszor gyermeket szültök, és hittel megkereszteltetitek, az a kis emberke rögtön nagyobb lesz az egész Ószövetséget felülmúló Keresztelő Jánosnál, ti pedig az ószövetségi királynéknál nagyobbak, keresztény édesanyák lesztek. Gondoljátok meg nagyon.

RÓMAI SZENT ANASZTÁZIA

Szent Anasztázia vértanúnő

Anasztázia Rómában született gazdag családban. Atyja pogány volt, anyja keresztény. Fiatal korában anyja egy Chrizogonus nevű keresztény férfihez küldte tanulmányokra. Anasztázia nemcsak olvasni tanult meg, hanem megismerkedett a keresztény hittel is. Tanulmányai befejezésekor szép és okos leánynak látták egyhangúlag az emberek.

Atyja egy Publius nevű ifjúval házasította össze, aki szintén előkelő ember volt. Anasztázia a házasságban is meg akarta őrizni tisztaságát, mivel férje pogány volt. Anasztázia gyakran bejárt a börtönökbe, és az ottani szenvedő keresztényeken segített ahogy tudott. Megtanulta a gyógyszerek készítését is, ezzel is sokat segített. Ezért nevezték el gyógyszerkészítőnek. Gazdagságával sok keresztényt is kiváltott a börtönből. Mivel az őt kísérő szolgálóleány mindent elárult férjének, férje bezárta a házba és gyakran megkínozta. Végül Illíriában szenvedett vértanúságot. Négy oszlophoz kötözték, és tűzzel elégették, 304-ben. Tanítóját szent Chrizogonust sokáig őrizték Rómában börtönben, végül Aquilejában lefejezték. Szent Teodotia a Nikeából származó gazdag özvegy, aki valamikor házába fogadta Anasztáziát, Nikeában szenvedett 3 gyermekével, végül elégették őket. Szent Eutichián és vele 120 keresztény, akik Anasztázia kínzásainak idején hittek Krisztusban, szintén lefejezés által nyerték el a vértanúságot.