„Nem lehet a valóságot
az erkélyről nézni” – Elkezdődött a Rimini Meeting
Augusztus 20-án, vasárnap délelőtt megnyitotta
kapuit a népek közötti barátságért megrendezett nemzetközi találkozó, a 38.
Rimini Meeting, amelyről Varga János, a bécsi Pázmáneum rektora a helyszínről
tudósít.
Az egyhetes program kezdetén Emilia Guarnieri,
a Meeting Alapítvány elnöke olvasta fel Ferenc pápa üzenetét, amelyet Pietro
Paolin bíboros, államtitkár küldött Riminibe.
„A találkozó címe minden évben meghív a létezés
alapvető szempontjainak átgondolására, amelyek a hétköznapi élet sürgető
ritmusa miatt gyakran zárójelbe kerülnek. Az élet töredezett és kiszáradás
fenyegeti. Ezért érdemes időnként megállni és megvizsgálni az emberi lényünket
meghatározó nagy kérdéseket, amelyeket lehetetlen teljesen figyelmen kívül
hagyni. Ebből a szempontból tekinthetünk a Meeting témájára: »Szerezd meg
azt, amit atyáidtól örököltél, hogy a tiéd legyen!« (Goethe: Faust) Ez egy
meghívás, hogy személyes történetünkben visszajussunk a saját eredetünkhöz. Túl
sok ideig gondoltuk úgy, hogy atyáink öröksége úgy maradt a miénk, mint egy
kincs, amelyet elegendő őrizni, hogy égve maradjon a láng. De nem így van: a
tűz, amely az előttünk élők szívében még lángolt, lassan meggyengült. A
jelenlegi társadalom egyik korlátja, hogy tompul az emlékezet, mint valami
haszontalan és fárasztó terhet akarjuk eldobni azt, ami korábban volt. Ennek
azonban súlyos következményei vannak. Gondoljunk a nevelésre, hogy remélhetjük
az új nemzedékek növekedését emlékezet nélkül? És hogyan gondolhatjuk a jövőt
építeni anélkül, hogy állást foglalnánk a történelemmel kapcsolatban, ami
jelenünket létrehozta? Mi, keresztények nem ragaszkodunk nosztalgikusan egy
olyan múlthoz, amely már nincs. Sokkal inkább bátran előretekintünk. Az idő,
amelyben élünk, előnyös a magából kilépő, de emlékekben gazdag Egyház számára.”
A levél utal a megkeresztelteket fenyegető
betegségre, a lelki Alzheimer-kórra is, amely abban áll, hogy elfelejtkezünk
Istennel való személyes kapcsolatunk történetéről, az első szeretetről. Hogyan
lehet elkerülni ezt? Egyetlen módja van: hogy aktualizáljuk a kezdeteket, az
első szeretetet, amely nem elmélet vagy elvont gondolat, hanem egy személy.
Hogyan ér el minket a hit nagyszerű hagyománya? Hogyan jut el ma hozzánk Jézus
szeretete? Az Egyház életén át, tanúk sokaságán át, akik kétezer éve újra meg
újra meghirdetik az eseményt és igyekeznek folyamatosan megélni a kezdeti
tapasztalatot.
Vissza kell térni ahhoz a ragyogó pillanathoz,
amikor utam kezdetén Isten kegyelme megérintett, amikor Jézus irgalommal rám
tekintett. Ez a tekintet mindent megelőz, ahogy Szent Ágoston Zakeusról írja:
„Jézus ránézett és ő látni kezdett”. Nem szabad elfelejteni ezt a kezdetet.
Íme, amit örököltünk, az értékes kincs, amelyet mindennap újra fel kell
fedezni, ha azt akarjuk, hogy a miénk legyen – fogalmaz a pápai üzenet. –
Visszaszerezni örökségünket egy olyan feladat, amelyre Egyház Anyánk minden
nemzedéket meghív.
A Szentatya arra figyelmeztet, hogy ne
csodálkozzunk a fáradtságon és a szenvedéseken, amelyek utunk során érnek. Nem
lehet a valóságot az erkélyről nézni vagy díványról, mint a tévét. Csak ha
visszanyerjük az igazat, a szépet és a jót, amit atyáink ránk hagytak, akkor
tudjuk lehetőségként megélni a korszakváltást, alkalomként, hogy meggyőző módon
közöljük az emberekkel az evangélium örömét. Ezért Ferenc pápa arra biztatja a
Meeting résztvevőit, hogy segítsenek észrevenni a sok többé-kevésbé egyértelmű
jelet, amelyek Istenre, mint a létezés végső okára utalnak, hogy mindenkinek
élő választ adhassanak az emberi szív nagy kérdéseit illetően – zárul az
üzenet.
„Imádkozzunk a barcelonai terrorcselekmények
áldozataiért és kérjük, hogy képesek legyünk továbbadni azt az ölelést, amelyet
a feltámadt Krisztus hozott világnak” – ezzel a felhívással kezdődött a
szentmise. Francesco Lambiasi, Rimini püspöke szentbeszédének elején idézte
Ferenc pápát: „Az evangéliumot joga van minden embernek megismerni és a
keresztényeknek kötelességük hirdetni azt, anélkül, hogy bárkit is kizárnának.
Nem úgy, ahogy valaki egy új kötelezettséget helyez a másikra, hanem sokkal
inkább úgy, mint aki megoszt egy örömöt, ígéretes távlatot ad, egy vonzó
ünnepre hív meg.”
A vasárnapi – a kánaáni asszonyról szóló –
evangélium (Mt 15,21–28) kapcsán a püspök megvallotta: nem könnyű ezt a Jézust
a memóriánkban róla elmentett adatok „fájljai” közé elhelyezni. Valóban, Jézus,
aki szelíd és érzékeny, most ilyen nyersnek és rugalmatlannak mutatkozik az
asszonnyal, aki nem tett semmi rosszat, csak csodatevő képességének egy
morzsájáért koldul beteg leánya számára.
Ugyanakkor – hangsúlyozta a főpásztor – Jézus
nem küldte el az édesanyát, mert soha nem küldött el senki, hiszen Ő az Atya
küldötte. Látszólag elutasító, de látva az asszony rendíthetetlen bizalmát,
megdicséri hitét. Nem voltak sem jogai, sem érdemei, nincsenek benne elvárások
csak valami morzsányi remény, hogy sürgető gondjára segítséget kaphat.
Jézus Isten arcát mutatja meg, aki számára
nincsenek határok és akadályok, Atya, aki végtelenül szeret minket, szíve
sokkal nagyobb a miénknél, de nem hagyja senkinek, hogy kisajátítsa. Az Atya
nem szűnik meg a párbeszéd hídjait építeni és szívében hordja a vágyat, hogy
összes teremtménye egy napon majd egy asztalhoz ülhet a Mennyek Országában.
Jézus szándéka nagyon is evangéliumi, megmutatja az akadályt, ami aztán a hit
által lerombolható. Így az üdvösség története mindannyiunk számára személyes
történetünk megváltásává válhat. Aki szenvedések közepette él, annak kiemelt
helye van az Atya szeretetében – mondta Lambiasi püspök –, függetlenül attól,
milyen fajhoz, nemzethez, valláshoz tartozik.
Mert a szenvedés az emberi törékenységből
származik. És a hit csak akkor vált meg minket, ha nem zárjuk el szívünket a
másik szenvedése elől, akitől sokszor csak azért tartunk távolságot, mert
„más”, mint mi. Máskülönben csak súlyosabbá teszi amúgy sem kis felelősségünket
– zárta szentbeszédét Rimini püspöke.
Sergio Mattarella olasz köztársasági elnök, aki
2016-ban személyesen is ellátogatott a Meetingre, idén üzenetet küldött a
találkozó résztvevőinek. Ebben hangsúlyozza a generációváltás fontosságát, s
benne a politikusok mellett a felnőttek és a fiatalok felelősségét. Az elnök
szerint a fiataloknak kell a korszakváltás mestereivé válniuk és képesek is
erre.
A demográfiai válság súlyos a társadalmunkban,
és elősegíti azt, hogy behatároltan tekintsünk életünk távlataira, elfelejtve a
jövőre való felkészülést. Az előretekintő erők feladata az, hogy a ma
döntéseinek következményeire felhívják a figyelmet, és ellensúlyozzák azoknak a
szűklátókörűségét, akik megtagadják, hogy felemeljék tekintetüket és tervezzék
a jövőt. A tudatos felelősség azok felé, akik utánunk jönnek, olyan, mint a
szolidaritás azokkal, akik bajban vannak: ezek nélkül a létfontosságú
ösztönzések nélkül nincs folytonosság a közösség életében, és a társadalom
fejlődési képességei maguk is jelentősen gyengülnek. Energiákat fektetve a
jövőbe a közösség újra megtalálja a bizalmat, és megduplázza erejét – zárul az
olasz köztársasági elnök üzenete.
Nagy érdeklődés kísérte a Meeting első napján
Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök Az örökség és Olaszország jövője
című előadását. Megemlékezett a spanyolországi terror olasz áldozatairól, név
szerint megemlítve őket, majd hozzáfűzte: a terroristák nem fognak minket a
szabadságunkról való lemondásra kényszeríteni. A migráció, mint mondta, nem
átmeneti, problémájával kapcsolatban többek között hangsúlyozta, hogy a kizárás
és a falak nem veszik figyelembe a realitást, ezért nem jelentenek választ.
Délután került sor
Francesco Patton szentföldi ferences kusztos tanúságtételére 800 év a
Szentföldön – egy most is élő örökség címmel. A Korszakváltás – a
válság mint átmenet című előadás-sorozat első részeként Luciano Violante,
az olasz képviselőház nyugalmazott elnöke beszélt a demokráciát érő
kihívásokról és lehetőségekről. Este a Kínai Nemzeti Operaház társulata adta
elő Puccini operáját, a Pillangókisasszonyt, amely által egyedülálló
módon valósult meg a népek, kultúrák közötti találkozás.
