Nagyböjt 2 hete kedd
Iz 1, 10. 16-20; Mt 23, 1-12
„Az írástudók és farizeusok Mózes székében ülnek. Ezért mindazt, amit mondanak nektek, tegyétek meg és tartsátok meg, de a tetteiket ne kövessétek"
Mózes a zsidó nép Istentől rendelt vezére volt. Isten megmentette a gyermekgyilkosságtól, majd a fáraó bosszújától. Negyven éven át tanulhatta Egyiptom minden tudományát. Aztán újabb negyven évig pusztai pásztorként edződhetett, elmélkedhetett. Nyolcvan évesen az égő és el nem hamvadó csipkebokor mellett állva találkozhatott személyesen atyái Istenével. Megtudta az Ő nevét: Jahveh, aki Van. Itt kezdődött hivatalos küldetése, amikor az Úr megbízta népe kivezetésével Egyiptomból. Neki kellett a fáraóval tárgyalnia, majd tíz rettenetes csapást zúdítania a birodalomra, amelyek megtörték a nyakas fáraó ellenállását. Ő választotta szét a tenger vizét, hogy átmenekülhessenek a zsidók a túlsó partra, majd az üldöző egyiptomiakra zúdította a falként álló víztömeget. Persze mindezt Isten parancsára és az Ő hatalmával művelte, és pillanatra sem érezte úgy, hogy ő valaki nagy: Szép és igaz címe maradt százhúsz éves korában bekövetkezett haláláig: Mózes, Isten szolgája. Isten az ő közvetítésével kötötte meg a zsidó néppel az ószövetséget. Ő szentelte pappá bátyját, Áront és az ő fiait. Mózes kapta az utasításokat a szentsátor elkészítéséhez, felszereléséhez, a szertartás elrendezéséhez. Mégsem végzett papi ténykedést. Az ő széke tehát a vezér széke maradt. Az írástudók és farizeusok ezt a vezéri ténykedést kapták és gyakorolták Jézus korában nemzeti szinten. Tevékenységüket a római helytartók is elfogadták. Jézus is elismerte küldetésüket: „Mindazt, amit mondanak nektek, tegyétek meg és tartsátok meg, de a tetteiket ne kövessétek, mert mondják ők, de nem teszik”. (3) Részletesen rá is mutat a hamis gyakorlatra: „Súlyos és elviselhetetlen terheket kötöznek össze és raknak az emberek vállára, de ők maguk egy ujjukkal sem mozdítják meg azokat”.(4) Jézus sokat vitázott velük, pl. a szombati munkatilalom terén. Kifogásolta szándékaikat is: „Minden tettüket azért teszik, hogy lássák őket az emberek”. (5) Feltűnő ruhabojt, imaszíj, sarki ima, előkelő helyek zsinagógákban és vendégségben, megtisztelő címek emelik rangjukat. Jézus ezért tiltakozik a címek ellen, mert azokat nem, mint Isten helyettesei viselik, hanem ők maguk akarnak fontosnak látszani. Ez viszont tönkreteszi a vezetők értékeit, hiszen Mózes módjára mindenkinek Isten alázatos szolgájának kell maradnia. Erre ösztönöz bennünket az Úr, mert akit önmagáért becsülnek itt a földi életben, az megkapta jutalmát, nem várhat semmi boldogságot a mennyben. A földi díjak mind elenyésznek, a mennyeiek örökké tartók, és az üdvözültek milliárdjai tisztelegnek birtokosaik előtt. Istentelen hölgyek és urak nagyon ráfizetnek múlékony tündöklésükre. Mert aki önzően magáért tesz valami jót, elveszíti a szeretet érdemeit. Aki pedig az Isten országáért adja életét, az igazságért és a szeretetért, jutalma bőséges és örök. „Aki önmagát felmagasztalja, azt megalázzák, s aki megalázza önmagát, azt felmagasztalják”
Iz 1, 10. 16-20; Mt 23, 1-12
„Az írástudók és farizeusok Mózes székében ülnek. Ezért mindazt, amit mondanak nektek, tegyétek meg és tartsátok meg, de a tetteiket ne kövessétek"
Mózes a zsidó nép Istentől rendelt vezére volt. Isten megmentette a gyermekgyilkosságtól, majd a fáraó bosszújától. Negyven éven át tanulhatta Egyiptom minden tudományát. Aztán újabb negyven évig pusztai pásztorként edződhetett, elmélkedhetett. Nyolcvan évesen az égő és el nem hamvadó csipkebokor mellett állva találkozhatott személyesen atyái Istenével. Megtudta az Ő nevét: Jahveh, aki Van. Itt kezdődött hivatalos küldetése, amikor az Úr megbízta népe kivezetésével Egyiptomból. Neki kellett a fáraóval tárgyalnia, majd tíz rettenetes csapást zúdítania a birodalomra, amelyek megtörték a nyakas fáraó ellenállását. Ő választotta szét a tenger vizét, hogy átmenekülhessenek a zsidók a túlsó partra, majd az üldöző egyiptomiakra zúdította a falként álló víztömeget. Persze mindezt Isten parancsára és az Ő hatalmával művelte, és pillanatra sem érezte úgy, hogy ő valaki nagy: Szép és igaz címe maradt százhúsz éves korában bekövetkezett haláláig: Mózes, Isten szolgája. Isten az ő közvetítésével kötötte meg a zsidó néppel az ószövetséget. Ő szentelte pappá bátyját, Áront és az ő fiait. Mózes kapta az utasításokat a szentsátor elkészítéséhez, felszereléséhez, a szertartás elrendezéséhez. Mégsem végzett papi ténykedést. Az ő széke tehát a vezér széke maradt. Az írástudók és farizeusok ezt a vezéri ténykedést kapták és gyakorolták Jézus korában nemzeti szinten. Tevékenységüket a római helytartók is elfogadták. Jézus is elismerte küldetésüket: „Mindazt, amit mondanak nektek, tegyétek meg és tartsátok meg, de a tetteiket ne kövessétek, mert mondják ők, de nem teszik”. (3) Részletesen rá is mutat a hamis gyakorlatra: „Súlyos és elviselhetetlen terheket kötöznek össze és raknak az emberek vállára, de ők maguk egy ujjukkal sem mozdítják meg azokat”.(4) Jézus sokat vitázott velük, pl. a szombati munkatilalom terén. Kifogásolta szándékaikat is: „Minden tettüket azért teszik, hogy lássák őket az emberek”. (5) Feltűnő ruhabojt, imaszíj, sarki ima, előkelő helyek zsinagógákban és vendégségben, megtisztelő címek emelik rangjukat. Jézus ezért tiltakozik a címek ellen, mert azokat nem, mint Isten helyettesei viselik, hanem ők maguk akarnak fontosnak látszani. Ez viszont tönkreteszi a vezetők értékeit, hiszen Mózes módjára mindenkinek Isten alázatos szolgájának kell maradnia. Erre ösztönöz bennünket az Úr, mert akit önmagáért becsülnek itt a földi életben, az megkapta jutalmát, nem várhat semmi boldogságot a mennyben. A földi díjak mind elenyésznek, a mennyeiek örökké tartók, és az üdvözültek milliárdjai tisztelegnek birtokosaik előtt. Istentelen hölgyek és urak nagyon ráfizetnek múlékony tündöklésükre. Mert aki önzően magáért tesz valami jót, elveszíti a szeretet érdemeit. Aki pedig az Isten országáért adja életét, az igazságért és a szeretetért, jutalma bőséges és örök. „Aki önmagát felmagasztalja, azt megalázzák, s aki megalázza önmagát, azt felmagasztalják”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése