Dr. Udvardy György püspök

Dr. Udvardy György püspök
Pécsi Egyházmegye

2013. július 7., vasárnap

Évközi 13. hét szombat



Évközi 13. hét szombat


Máté, miután Jézus elhívta jól jövedelmező állásából, a vámszedés és pénzváltás világából, meghívta Jézust asztalához.

A gazdag pénzember előtt kinyílt a régen várt Messiás tanítványi köre. Jézus nem volt gazdag. Mindenki tudta róla, hogy harminc éves koráig építőiparos volt. Sokat kellett dolgoznia és akkor még nem ismerték a nehéz munkát követelő iparos mesterség társadalmi megbecsültségét, de azt a meggyőződést sem, amit gyerekoromban így fogalmaztak már meg: aki sokat dolgozik, az nem ér rá pénzt keresni. A harminc éves házépítő pedig nem is akart pénzt keresni. Amit követőinek is ajánlott: „Amint mentek az úton, valaki megszólította: Követlek, bárhová mész is. Jézus azonban ezt mondta: A rókáknak van vackuk, az ég madarainak fészkük, de az Emberfiának nincs hová fejét lehajtania. Egy másikat felszólított: Kövess engem! Az így válaszolt: Uram, engedd meg, hogy előbb elmenjek és eltemessem apámat. Hagyd a holtakra, hadd temessék halottaikat – mondta neki -, te meg menj és hirdesd az Isten országát. Egy harmadik ezt mondta neki: Uram, követlek, de engedd meg, hogy előbb elbúcsúzzam családomtól. Jézus így válaszolt: Aki az eke szarvára teszi kezét és hátra felé néz, nem alkalmas az Isten országára”. (Lk 9,57-62) Most pedig elfogadja az Úr a gazdag Máté azonnali jelentkezését az apostoli életre, aztán a meghívott apostol a Mestert és jó barátait, eddigi munkatársait is meghívja egy komoly lakomára. A kemény böjtöket is vállaló farizeusok erre odamentek a tanítványaihoz és megkérdezték: „Miért eszik Mesteretek vámosokkal és bűnösökkel? Jézus meghallotta és így válaszolt: Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Menjetek, és tanuljátok meg, mit jelent: Irgalmasságot akarok, nem áldozatot. Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket”. (Mt 9,11-13) Amikor János tanítványai látták, hogy finom falatokat esznek Jézus és tanítványai megkérdezték: „Miért van az, hogy mi és a farizeusok sokat böjtölünk, a te tanítványaid ellenben nem böjtölnek? Jézus így felelt: Hát búsulhat a násznép, míg vele a vőlegény? Eljön a nap, amikor elviszik a vőlegényt, akkor majd böjtölnek”(14-15) Hamarosan bekövetkezik az utolsó vacsora, az Olajfák hegyi letartóztatása az ártatlan Üdvözítőnek, és akkor megkezdődik a magukra maradt tanítványok hosszú böjtje. Az Újszövetségnek más a lényege, mint az Ószövetségnek. Nem a Sínai hegyen, hanem Jeruzsálemben kötötte a Második Isteni Személy. Nem állatok vérével köttetett, hanem Jézus főpapi vérével. Nem egy néppel kötötte az Úr, hanem a világ összes nemzetével, ahogyan a megváltás idejének kezdetén Isten áldása szólt Ábrahámra: „Benned nyer áldást a föld minden nemzetsége"

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése