Évközi 21. hét kedd
2Tessz 2,1-3a. 13-17; Mt 23,23-26
„Urunk Jézus Krisztus eljövetele és a hozzá való gyülekezésünk dolgában kérünk titeket, testvérek, ne tántorodjatok el egyhamar józan felfogásotoktól, és ne riasszon meg titeket semmiféle lélek!”
Jól ismerjük az emberi lélek szenzáció-éhségét. Azt is tudjuk, hogy a vallásos emberek is nehezen tudják kivonni magukat a rendkívüli események hatása alól. Ennél nagyobb szenzáció, ami csak egyszer fog megtörténni a világ életében, hogy Isten véget vet a világmindenség jelen alakjának, megszűnik az emberi történelem folyása, feltámad az összes meghalt ember teste, egyesül a túlvilágról visszaparancsolt lélek és a frissen feltámadt teste. Az Úr hagyja találkozni a földi életből ismert rokonokat, ismerősöket, jó barátokat, azok pedig összeismertetik a felmenő rokonságokat. Idő már nem létezik akkor, a feltámadt test nem igényel sem pihenőt sem étkezést, tehát semmi sem zavarja a találkozások örömét. Aztán külön szenzáció lesz, hogy mindenki megismeri a történelem fő- és mellékszereplőit. A titkok mind feltárulnak mindenki előtt. A meg nem bocsátott bűnök nyilvánosságra kerülnek bárkik legyenek az elkövetők. Külön öröme lesz a Jézus Egyházába tatozóknak, akik ugyanúgy gyenge emberek voltak földi életükben, de éltek Jézus húsvéti nagy ajándékával, hogy a Feltámadott Üdvözítő az apostoloknak és utódaiknak megadta a hatalmat a bűnök feloldozására. Aki élt ezzel a lehetőséggel, elkövetett bűneit önmagát vádolva elmondta a szentgyónásban, megbánta, a gyóntató pedig feloldozta minden bűnétől, Isten ezeket az így megbocsátott bűnöket ott azonnal megsemmisítette.A többi bűn viszont nyilvánosságra kerül. Mindezek után Jézus Krisztus a mennyország összes angyalával ítélni jön, amint megmondta földi életében: „Az Atya nem ítél meg senkit, az ítéletet egészen a Fiúnak adta, hogy mindenki tisztelje a Fiút, mint ahogy tisztelik az Atyát. Aki nem tiszteli a Fiút, az Atyát nem tiszteli, aki a Fiút küldte” (Jn 5,22-23) Hozzátehetjük bátran: a Fiú iszonyú kínokat és kereszthalált szenvedett, hogy bocsánatot nyerhessen minden bűnbánó, megérdemli tehát ezt a nagy tisztséget. Jézus megbízza az angyalokat, hogy válasszák felé az óriási tömeget: a jó angyalokat és embereket Jézus jobb, a gonosz lelkeket és halálos bűnökben levő embereket pedig Jézus bal oldalára állítsák. Akkor aztán hívni fogja a jókat: „Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba az országot, amely nektek készült a világ teremtése óta”(Mt 25,34)Ítéletét meg is indokolja: ti az igazságot vallottátok és az önzetlen szeretetet gyakoroltátok. A balra állítottak eme mulasztások kárvallottai: nem a jót tették. Mindezek az események izgalmasak lesznek, de az Atya teljesen egyedül döntötte el dátumát.
2Tessz 2,1-3a. 13-17; Mt 23,23-26
„Urunk Jézus Krisztus eljövetele és a hozzá való gyülekezésünk dolgában kérünk titeket, testvérek, ne tántorodjatok el egyhamar józan felfogásotoktól, és ne riasszon meg titeket semmiféle lélek!”
Jól ismerjük az emberi lélek szenzáció-éhségét. Azt is tudjuk, hogy a vallásos emberek is nehezen tudják kivonni magukat a rendkívüli események hatása alól. Ennél nagyobb szenzáció, ami csak egyszer fog megtörténni a világ életében, hogy Isten véget vet a világmindenség jelen alakjának, megszűnik az emberi történelem folyása, feltámad az összes meghalt ember teste, egyesül a túlvilágról visszaparancsolt lélek és a frissen feltámadt teste. Az Úr hagyja találkozni a földi életből ismert rokonokat, ismerősöket, jó barátokat, azok pedig összeismertetik a felmenő rokonságokat. Idő már nem létezik akkor, a feltámadt test nem igényel sem pihenőt sem étkezést, tehát semmi sem zavarja a találkozások örömét. Aztán külön szenzáció lesz, hogy mindenki megismeri a történelem fő- és mellékszereplőit. A titkok mind feltárulnak mindenki előtt. A meg nem bocsátott bűnök nyilvánosságra kerülnek bárkik legyenek az elkövetők. Külön öröme lesz a Jézus Egyházába tatozóknak, akik ugyanúgy gyenge emberek voltak földi életükben, de éltek Jézus húsvéti nagy ajándékával, hogy a Feltámadott Üdvözítő az apostoloknak és utódaiknak megadta a hatalmat a bűnök feloldozására. Aki élt ezzel a lehetőséggel, elkövetett bűneit önmagát vádolva elmondta a szentgyónásban, megbánta, a gyóntató pedig feloldozta minden bűnétől, Isten ezeket az így megbocsátott bűnöket ott azonnal megsemmisítette.A többi bűn viszont nyilvánosságra kerül. Mindezek után Jézus Krisztus a mennyország összes angyalával ítélni jön, amint megmondta földi életében: „Az Atya nem ítél meg senkit, az ítéletet egészen a Fiúnak adta, hogy mindenki tisztelje a Fiút, mint ahogy tisztelik az Atyát. Aki nem tiszteli a Fiút, az Atyát nem tiszteli, aki a Fiút küldte” (Jn 5,22-23) Hozzátehetjük bátran: a Fiú iszonyú kínokat és kereszthalált szenvedett, hogy bocsánatot nyerhessen minden bűnbánó, megérdemli tehát ezt a nagy tisztséget. Jézus megbízza az angyalokat, hogy válasszák felé az óriási tömeget: a jó angyalokat és embereket Jézus jobb, a gonosz lelkeket és halálos bűnökben levő embereket pedig Jézus bal oldalára állítsák. Akkor aztán hívni fogja a jókat: „Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba az országot, amely nektek készült a világ teremtése óta”(Mt 25,34)Ítéletét meg is indokolja: ti az igazságot vallottátok és az önzetlen szeretetet gyakoroltátok. A balra állítottak eme mulasztások kárvallottai: nem a jót tették. Mindezek az események izgalmasak lesznek, de az Atya teljesen egyedül döntötte el dátumát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése