Aprószentek

Aprószentek

„Miután ők elvonultak, íme, az Úr angyala megjelent Józsefnek álmában és így szólt: Kelj föl, vedd magad mellé a gyermeket és anyját, és menekülj Egyiptomba! Maradj ott, amíg nem szólok neked. Heródes ugyanis keresni fogja a kisgyermeket, hogy megölje őt” Miért kellett az ártatlan isteni Kisdedet hajnalok hajnalán felzavarni álmából, és édesanyja ölébe bujtatni, hogy még virradat előtt kimenekülhessenek Júdeából, és átérjenek Egyiptomba? Hiszen mindkét provincia a Római Birodalom területe? Ez igaz, a kérdés jogosnak tűnik. Csakhogy egész zsidó ország négy-öt tartományra osztva egy ember kezére van bízva. Mégpedig nem négy éves ciklusokra, hanem az egyetlen vezető, aki a császári kegy birtokában királyi ranggal ékesen korlátlan úr egy kétezer éves nép felett. Élteti a kétezer éves történelem kemény bosszúvágya. Nézzük kicsit részletesebben. A két nép egy apától és egy anyától származott. A legtávolabbi ős: Ábrahám és Sára. Nekik ígérte meg Isten Jézus születése előtt kétezer évvel, hogy majd száz évesen születik fiúk, akinek az utódai idővel nagy néppé szaporodnak, és belőlük származik majd a világ Megváltója. Róla mondja az Úr Ábrahámnak: „Benned nyer áldást a föld minden nemzetsége”(Ter 12,3) Ez a dicső jövő csak egy népé lehet. Ábrahámnak ezen a vonalon csak egy fia jöhetett számba:Izrael. Ábrahám ígéretből származó vonala: Izsák, és az ő két iker fia: Ézsau és Jákob. Isten önkényesen a másodiknak született ikerfiút választotta az ígéret folytatójának. Ezt érezte az édesanyjuk, Rebeka, akinek áldott állapota inkább gyötrelem lett: „A magzatok viaskodtak méhében, mire ő ezt mondta: Ha így kellett járnom, mi szükség volt fogannom? Elment tehát, hogy megkérdezze az Urat: Az Úr azt felelte: Két nemzet van méhedben, és két nép válik el öledből: az egyik nép a másik fölé kerekedik, és az idősebb szolgálni fog a fiatalabbnak” (Ter 25,22-23) Úgy tűnt eleinte, hogy az ikertestvérek sorsa rendbejött, amikor Jákob visszatért immár tizenegy fiával az Ábrahámnak megígért földre, Kánaánba. Amikor a Sínai hegynél megtörtént a szövetségkötés Isten és Izrael között, majd a megcsúfolt első honfoglalás után a negyven éves pusztai vándorlás, és visszaértek Kánaán közelébe, az ígéret földjétől keletre, Moáb síkságán pihentek, felkészültek a honfoglalásra. Ebben az időben Mózes megismételte az Úr tanítását és le is írta, mint a Második Törvénykönyvet. Befejezvén fölment Nébó hegyére, megnézte népe jövendőhazáját, majd meghalt. Közben Moáb királya Istennek Babilonban lakó prófétáját, Bálámot hívatja országába, hogy ezt a nagy népet átkozza meg, és akkor a király hadsereg el tudja pusztítani őket . Isten megvilágosítja Bálám szemét, és ezt jövendöli: „Szól Bálám, Beor fia, szól a bezárt szemű ember, szól, aki Isten beszédeit hallja, aki a fölséges tudományát tudja,. s a mindenható látomásait látja leborulva s megnyílt szemmel: Látom őt, de nincs még itt, nézem őt, de nincs még közel. Csillag támad Jákobból és királyi pálca kél fel Izraelből, s megveri Moáb fejedelmeit, mind elpusztítja Szetnek gyermekeit” (Szám 24,15-17) Bálám hazamegy. Boldogan hirdeti a Tigris és Eufrátesz óriási síkságán Isten üzenetét. A térség csillagászai örömmel figyelik az éjszakai égboltot, pedig évezred során nem tűnt fel eredmény. Ezerkétszáz év múlva aztán napkeletről nézve együtt állt és ontotta örömfényét a Jupiter, a Saturnus és a Neptunus. Óriási az öröm. Nem indultak ugyan azonnal a biztos cél felé, de csak addig vártak, amíg a kis Messiás karon ülő Fenségként fogadni tudta őket. Amikor a kis karaván megérkezett Jeruzsálembe, mindenki zavarba jött: nem tudtak semmit a kicsi Messiásról. Heródes király nem mutatta meg rémületét, hanem hívatta a zsidó papokat. Őket kérdezte meg: „Hol születik meg a Messiás? Közös válaszuk Mikeás próféciája alapján: Betlehemben. Heródes terve azonnal készen áll: Keressék meg a jámbor zarándokok, hogy hol lakik, mi a neve, aztán jöjjenek vissza, értesítsék őt. A többi már önkényuralmi kérdés. Mivel a bölcsek nem jöttek vissza, katonaságot küldött a környékre, akik biztonságos munkát végeztek: minden két évnél fiatalabb zsidó fiút megöltek.