Szent László király
Pünkösd óta az isten- és emberszeretet parancsa
valójában egy és ugyanaz, hiszen Isten a Szentlelket elküldve saját szeretetét
ajándékozta nekünk, hogy vele szeressük viszont őt és szeressük
embertársainkat. Nem is annyira parancs ez már, hanem legbensőbb természetünk
követelménye, hiszen az istengyermekségnek az a természete, hogy szeret. Akkor
mégis miért olyan nehéz megtanulni úgy szeretni, ahogy Jézus szeret minket?
Azért, mert nem engedjük érvényesülni istengyermeki természetünket, hanem a
régi Ádám módjára bujdokolunk a minket szerető Isten elől.
A próféták és szentek az isteni szeretet és irgalom
követei voltak. A szeretet nem elfogulttá, homályosan látóvá tette őket, hanem
éppenséggel megélesítette szemüket, hogy lássák a valós világot, s benne
küldetésüket. Jézus belelátott kortársai szívébe, nem isteni mindentudásával
(arról lemondott megtestesülése elhatározásakor), hanem szeretettől áthatott
tekintetével. A szeretet első igazi cselekvése, hogy meglátja a valóságot, a
rejtett, a felszínen talán nem is látható lelki nyomorúságot. Ezt a
tisztánlátást csodáljuk meg szent királyunkban, Szent Lászlóban, aki erőskezű uralkodó
és nagy hadvezér létére is úgy tekintett önmagára, mint gyarló bűnösre, és
fényes győzelmeit nem saját érdemének, hanem a szent férfiak imádságának
tulajdonította. A szeretet tekintetével nézett embertársaira, ezért lehetett a
gyengék és kicsinyek oltalmazójaként Isten irgalmának közvetítője. S ezért
tudott az ellene áskálódó unokatestvérének, Salamonnak újra meg újra
megbocsátani, még azután is, hogy az nyíltan az ellenséggel cimborált.
Urunk Jézus, taníts minket, hogy a Te szemeddel tudjuk
nézni ezt a világot. Add meg kegyelmesen, hogy észrevegyük, hogy aki durva és
erőszakos, az belső szenvedését, szorongását bújtatja az agresszivitás
álarcába. Szent László királyunk közbenjárására segíts meglátnunk az erősnek és
egészségesnek tűnő külső mögött is, ha egyik vagy másik testvérünk lelkében
zavart és nyomorúságot hordoz, s tégy alkalmassá minket, hogy a Te
szereteteddel szeretve őket megnyissuk előttük Isten irgalmának kapuját.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése