Ferenc pápa tíz papot szentelt Jó Pásztor vasárnapján

Ferenc pápa tíz papot szentelt Jó Pásztor vasárnapján

Május 7-én, a hónap első vasárnapján – a húsvéti időszak negyedik, a napi evangélium alapján a Jó Pásztor vasárnapján, a hivatások 54. világnapján – a vatikáni Szent Péter-bazilikában bemutatott szentmisén a szentatya tíz diakónust szentelt pappá.

A most felszentelt tíz pap közül hatan – Andreas Biancucci (28); Dario Loi (26); Mattia Pica (28); Gabriele Vecchione (29); Rolando Francesco Rizzuti (28) és a mexikói származású Alfonso Torre Elias (38) – a római egyházmegyében szolgálnak. A hat római egyházmegyés szeminarista a római nagyszeminárium és a római egyházmegyei Redemptoris Mater nevű missziós szeminárium növendékei. A további négy felszentelt más-más egyházmegyéhez tartozik: a 38 éves Andrea Bonfanti az észak-olaszországi Leccából való; Octavio Jimenez Bello 34 éves perui származású szerzetes; David Behbud Musztafajev 35 éves, az azerbajdzsáni apostoli prefektúra papja, és végül a 28 éves Aniello Nappo, aki Olaszország déli részéről származik.

Agostino Vallini bíborossal, a szentatya római helynökével együtt a papszentelésre jelöltek május 5-én a Lateráni Keresztelő Szent János-bazilikában imavirrasztáson vettek részt Filippo Iannone római segédpüspökkel együtt, aki az egyházmegyei hivatásgondozás felelőse.

„Ezek a fiaink meghívást nyertek a papi rendbe. Elmélkedjünk most arról, hogy milyen szolgálatra lépnek az Egyházban” – kezdte beszédét a felszentelési misén Ferenc pápa. „Amint tudjátok, testvéreim, az Úr Jézus az Újszövetség főpapja, de benne Isten egész szent népe papi néppé formálódott. Mindazonáltal azt akarta az Úr, hogy az összes tanítványa közül néhányakat különleges módon kiválasszon, hogy ők nyilvánosan gyakorolják nevében az Egyházban a papi hivatalt az összes ember javára, így folytatva az ő személyes mesteri, papi és pásztori küldetését. Az Úr választotta ki őket, hogy ezt a szolgálatot folytassák, és ne pedig karriert csináljanak” – hangsúlyozta a pápa, majd hozzátette: „Ezért, amiként ő az Atyától küldetést kapott, úgy küldte a maga részéről a világba az első apostolokat, aztán a püspököket és az utódaikat, akiket segítőtársul kaptak; a presbitereket, papokat, akik velük egyesülve a papi szolgálatban meghívást nyertek Isten népe szolgálatára.”

„Érett megfontolás és imádság után most a papi rendbe vesszük fel ezeket a testvéreinket, hogy Krisztus, a Mester, Pap és Pásztor szolgálatában közreműködjenek és építsék Krisztus testét, ami Isten népének Egyháza és a Szentlélek temploma. Ők Krisztushoz, az Örök Főpaphoz hasonulnak, és mint az Újszövetség igazi papjai nyernek felszentelést, és ez az a cím, mely a papságban őket egyesíti a püspökükkel. Az evangélium hirdetői lesznek, az istentiszteleteket vezetik, különösen is az Úr áldozatának bemutatásában” – emelte ki a szentatya.

„Mint fiak és szeretett testvérek, akik beléptetek a papi rendbe, fontoljátok meg, hogy a szent tanítás szolgálatával részt vesztek Krisztus, az egyetlen Mester küldetésében. Juttassátok el mindenki számára Isten Szavát, amit ti magatok örömmel fogadtatok mint gyermekek. Olvassátok és elmélkedjetek róla kitartóan, hogy higgyétek, amit olvastok, tanítsátok, amit a hitben megértettetek, és éljétek azt, amit tanítottatok. Isten népének tápláléka legyen a ti tanításotok, olyan egyszerű, ahogy az Úr beszélt, aki a szívével érkezett el hozzánk” – buzdította a felszentelés előtt állókat Ferenc pápa. „Ne prédikáljatok túlságosan elméletien és aprólékosan: beszéljetek egyszerűen, beszéljetek szívből! Az ilyen prédikáció valódi táplálék lesz. Legyen öröm és támasz a hívek számára életetek illata! A kettős élet az Egyházban csúnya betegség. Ti folytassátok Krisztus megszentelő művét! Szolgálatotok által a hívek lelki áldozata teljessé válik, mert Krisztus áldozatához kapcsolódva – ami a kezetek által, az egész Egyház nevében –, vértelen módon nyer felajánlást az oltáron a szent titkok ünneplésekor.”

„Méltányoljátok, amit csináltok! Kövessétek is, amit megünnepeltek, hogy részesülvén Krisztus halálának és feltámadásának titkában, hordozzátok Krisztus halálát a tagjaitokban, és járjatok vele együtt az új életben! Egy pap, aki talán sok teológiát tanult és több doktori fokozatot is szerzett, de nem tanulta meg Krisztus keresztjét hordozni, nem használ semmit sem. Jó akadémikus lesz, jó professzor, de nem pap” – mutatott rá a pápa.

„A keresztséggel az új híveket Isten népéhez kapcsoljátok. A bűnbánat szentségével megbocsátjátok a bűnöket Krisztus és az Egyház nevében. Kérlek szépen, kérlek benneteket Krisztus és az Egyház nevében, legyetek irgalmasok! Mindig! Ne tegyetek a hívek vállára olyan terheket, amelyeket sem ők, sem ti nem tudtok hordozni. Jézus megrója ezeket a doktorokat, és képmutatónak nevezi őket.

A szent olajjal enyhülést adtok a betegeknek. A papi feladatok egyike – talán unalmas és fájdalmas – a beteglátogatás. Tegyétek ezt ti is! Ne hagyjátok el, hogy megérintsétek a betegekben szenvedő Krisztus testét! Ez megszentel benneteket, közel visz Krisztushoz titeket. A szent szertartások megünneplésével és a dicséret, a könyörgés imádságának a nap bizonyos óráiban történő felajánlásával valójában Isten népének és az egész emberiségnek adtok hangot” – mondta a pápa.

„Tudatában annak, hogy az emberek közül választottak és a javukra rendeltek benneteket, hogy teljesen Isten dolgaival foglalkozzatok, örömmel és szeretettel gyakoroljátok Krisztus papi művét: Legyetek örömmel eltelve és sohasem szomorúak! Örömteliek! Krisztus szolgálata örömével, még a szenvedések, meg nem értések és még a saját bűneink közepette is! Tartsuk mindig szem előtt a Jó Pásztor példáját, aki nem azért jött, hogy szolgáljanak neki, hanem hogy ő szolgáljon. Kérem, ne legyetek, ne legyetek állami klerikusok, hanem pásztorok! Isten népének pásztorai” – zárta a papszenteléskor mondott homíliáját Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában.