Szent Hermionia
vértanúnő
Szent
Lukács elbeszélése szerint, az etiópiai főembert megkeresztelő Fülöp apostolnak
4 lánya volt. Szüzek voltak és prófétáltak. (Apcs. 21,9.) Hermioniának hívták.
Ő, testvérével együtt elutazott Ázsiába, és ott, Szent Pál apostol
tanítványának Petroniusnak lett a tanítványa. Értett a gyógyítás mesterségéhez.
Ezért sokan felkeresték, ő pedig gyógyította őket testi és lelki betegségeikben
Jézus neve segítségül hívásával. Akkoriban Traján római császár a perzsákkal
háborúskodott. Jelentették neki, hogy Hermionia keresztény nő. Magához hivatta
azért kihallgatásra.
Először igyekezett
hittagadásra bírni. Mivel ez nem ért célt, megverette a leányt. Szenvedéseiben
látomása volt: Jézus erősítette meg szenvedéseiben. A császár ezek után
szabadon engedte. Hermionia vendégfogadót létesített. Ott fogadta a betegeket
és testileg-lelkileg gyógyította őket. Traján császár utóda Hadrián, újra maga
elé idézte a szent leányt. Bátor hitvallásáért kegyetlenül megverette. A
kifáradt ütlegelőket újak váltották fel. Ezután forró olajjal telt üstbe
dobták. Imádságára a tűz kialudt, az olaj szétfolyt, Hermionia pedig
sértetlenül jött ki az üstből. A császár parancsára még forróbbra hevítették
fel az üstöt. A vértanúnő úgy érezte magát benne, mintha harmatban ülne. Végül,
ruhátlanul megtüzesített vastepsire fektették. Isten angyala a tüzet kioltotta
alóla, de előbb a tűz sokakat megégetett a körülállók közül. A szent leány, mintha
zöld füvön állna, dicséretet mondott Istennek. Ezután a vértanúnő úgy tett,
mintha áldozni akarna Herkulesnek. A császár örömmel kísérte a pogány
templomba. A vértanúnő imájára Isten nagy vihart támasztott. A pogány templom
minden bálványa leesett és összetört. A haragvó császár lefejezésre ítélte a
leányt. A vesztőhelyre két katona kísérte, akik erőszakoskodni akartak vele.
Büntetésből kezük elszáradt. Ekkorra már hittek Krisztusban. Kérték Hermionia
imáját, hogy Isten vegye őket Magához még a vértanúnő előtt. Ez meg is történt,
utána a vértanúnő saját magáért imádkozott. Eközben békességben meghalt azon a
helyen. Néhány istenfélő keresztény elvitte bolttestüket, és Efezusban
tisztességes helyen eltemették, dicsérve Istent.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése