Pizzaballa érsek: Abu-Dzabi mérföldkő a keresztények és muszlimok kapcsolatában

Pizzaballa érsek: Abu-Dzabi mérföldkő a keresztények és muszlimok kapcsolatában

A La Stampa olasz napilap munkatársa Abu-Dzabiban, az országalapító Zájed sejk emlékművénél kérdezte Pierbattista Pizzaballa OFM érseket, a Jeruzsálemi Latin Patriarkátus apostoli adminisztrátorát a Szentatya közelmúltbeli arábiai látogatásáról.

Pizzaballa érsek, a Jeruzsálemi Latin Patriarkátus apostoli adminisztrátora derűlátóan nyilatkozott Ferenc pápa Egyesült Arab Emirátusokban tett látogatása után; az Abu-Dzabiban történteket mérföldkőnek nevezte, ami bátorságot ad a jövőre nézve. Ezt a lelkületet most tovább kell adnunk mások, a hívek felé.

A vallási vezetőkre most az a feladat vár, mely egyben felelősség is, hogy a Perzsa-öbölben megtapasztalt párbeszéd lelkületét továbbadják másoknak. Az apostoli út napjai, különösen Ferenc pápa és Ahmad el-Tajjeb, az al-Azhar szunnita központ főimámja találkozása, az emberi testvériségről szóló dokumentum aláírása olyan mérföldkövet jelentett, melynek hatására bátrabban tekinthetünk a jövőbe.

A La Stampa Abu-Dzabiban, az országalapító Zájed sejk, az emírségek első elnöke tiszteletére emelt emlékműnél kérdezte a Jeruzsálemi Latin Patriarkátus apostoli adminisztrátorát, aki a 700 meghívott vallási vezető egyikeként vett részt a pápa és a főimám történelmi találkozóján.

– Hogyan fogalmazná meg, mi is történt most Ferenc pápa és el-Tajjeb főimám jelenlétében?

– Azt gondolom, keresztények és muszlimok kapcsolatát tekintve mérföldkőhöz érkeztünk. Az, hogy az iszlám világ szívében létrejöhetett egy ilyen találkozó, hogy a különböző vallású hívők közötti testvériségről beszéltek, és annak szükségességéről, hogy a vallási alapú kizsákmányolás minden formája ellen küzdeni kell – ez mind rendkívül fontos, és nagy hatással lesz az arab világra, amely igényli az ilyesféle gesztusokat.

– Milyen felelősséget hordoznak a vallások napjainkban?

– A vallási vezetők azok, akik elsősorban felelősséget hordoznak: nem elég találkozókat szervezni, utána haza is kell mennünk, és továbbadni a híveknek azt, ami itt történt. És ez igen nehéz, és soha nem lesz egy egyenes vonalú folyamat, mert a lelkiismeret, a történelem, a hagyományok kérdéseit is érinti. Összetett folyamatra kell számítani. De mérföldkőhöz érkeztünk ezen a visszafordíthatatlan úton.

– A látogatás során Ferenc pápa beszélt a fejlődésről is: hogyan fognak az Abu-Dzabiban történtek konkrét hatást gyakorolni az emberek életére?

– Szent VI. Pál pápa már megfogalmazta: a fejlődés a béke szinonimája. Ha békét akarunk, nem elég beszédeket mondani a békéről, és közben figyelmen kívül hagyni a térség valóságát, ahol számtalan ember él nyomorúságban, és hatalmas az egyenlőtlenség a jómódúak és a szegények között. Az a fejlődés, amely a társadalmi igazságosságot és az emberi jogok tiszteletben tartását is magában foglalja, nem csupán a vallást vagy a gazdaságot érintő diskurzus: a vallás, a gazdaság és a politika egyaránt efelé kell hogy haladjon a saját területén.

– Optimistán tekint a jövőbe?

– A közeli jövő továbbra is nagyon nehéz lesz. De az ilyesféle gesztusok, mint amelyet Ferenc pápa és a főimám tettek, bátorságot adnak nekünk az előrehaladáshoz, mindennek ellenére, a jelenlegi áramlat ellenében, és a békés jövő felé.