ENSZ-jelentés: 70 millió fölé emelkedett az otthonukból elűzött emberek száma

Meghaladta a 70 milliót 2018-ban azoknak az embereknek a száma, akik háború, fegyveres konfliktus és üldöztetés elől menekültek el otthonukból. Ez a legmagasabb szám az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa (UNHCR) hivatalának közel 70 éves fennállása során.

Az ENSZ menekültügyi szervezete június 19-én közzétett Global Trends 2018 című éves jelentésének adatai azt mutatják, hogy napjainkban mintegy 70,8 millió azoknak a száma, akiket otthonukból erőszakkal elűztek. Összehasonlításul, ez duplája a húsz évvel ezelőtti adatnak, de 2,3 millióval nagyobb a 2017. évi számnál is. Ez a 70,8 millió ember kicsivel több, mint Thaiföld népessége, illetve alig valamivel marad el Törökországétól.

Az adat visszafogott számításokon alapszik, mindenekelőtt azért, mert például a venezuelai válság egyelőre csupán részben jelenik meg benne. A dél-amerikai országot mára összesen több mint négymillió ember hagyta el – ez derül ki az őket befogadó államok adataiból –, így ez napjaink egyik legnagyobb mértékű menekültválsága a világban. Jóllehet az országot elhagyók túlnyomó többsége nemzetközi menekült státuszra szorulna, egyelőre csupán mintegy félmillióan jutottak el odáig, hogy hivatalosan menedékjogot kérjenek.

„Amit ezekben a számokban láthatunk, az egy újabb megerősítése annak a trendnek, hogy hosszabb távon növekszik azoknak a háborúk, fegyveres konfliktusok és üldöztetés elől menekülő embereknek a száma, akiknek biztonságra van szükségük” – mondta Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa.

„Egyfelől a menekültekkel és a bevándorlókkal kapcsolatos közbeszéd ma gyakran ellenséges indulatokat szít, ugyanakkor sokszor találkozunk a nagylelkűség és a szolidaritás nagyszerű megnyilvánulásaival is, különösen azokban a közösségekben, amelyek maguk is nagyszámú menekültet fogadtak be. Egyúttal egy sor új szereplő részéről látunk korábban példa nélkül álló elköteleződést, köztük egyes fejlesztési szervezetek, magánvállalatok és magánszemélyek részéről, amely fellépésben nem csupán visszatükröződik a Globális megállapodás a menekültekről szellemisége, de egyenesen megvalósítja azt. Ezekre a pozitív példákra kell alapoznunk, és meg kell kétszereznünk a szolidaritásunkat mindazon sok ezer ártatlan ember iránt, akiket nap nap után elűznek az otthonukból.”

A Global Trends jelentés 70,8 milliós számadatán belül három fő csoport különíthető el. Az első a menekülteké, vagyis azoké az embereké, akik háború, fegyveres konfliktus vagy üldöztetés miatt kényszerültek elhagyni a hazájukat. A menekültek száma 2018-ban elérte a 25,9 millió főt, ami félmillióval több, mint egy évvel korábban. Ebbe az összesítésbe beleértendő az az öt és fél millió palesztin menekült is, akik az ENSZ Segély- és Munkaügyi Hivatala (UNRWA) mandátuma alá tartoznak.

A második csoportban a menedékkérők vannak – azok az emberek, akik elhagyták a hazájukat és részesülnek nemzetközi védelemben, de egyelőre várják a menekült státusz iránti kérelmük elbírálását. A múlt év végén három és fél millió menedékkérő volt világszerte.

A harmadik csoport a legnagyobb: 41,3 millió fő a belső menekültek száma; ők azok, akik elmenekültek az otthonukból az erőszak elől, ám a saját országukon belül, annak egy biztonságosabb vidékén találtak menedékre.

Összességében az otthonukból elűzött emberek száma 2018-ban változatlanul nagyobb arányban nőtt, mint amilyen ütemben megoldásokat sikerült találni sorsuk rendezésére. Ami a menekülteket illeti, számukra a legjobb megoldás az, ha hazatérhetnek, méghozzá önkéntes alapon, biztonságban és az emberi méltóságuk tiszteletben tartásával. A további lehetséges megoldások egyebek között a menekültek integrációja a befogadó közösségekbe, illetve az áttelepítésük harmadik országokba. Csakhogy 2018-ban mindössze 92 400 menekültet telepítettek át, ami az áttelepítésre várók kevesebb mint hét százaléka. Hazatérni hozzávetőleg 593 800 menekült tudott, miközben 62 600 fő kapott állampolgárságot.

„Minden egyes menekültválság esetében, legyen az bárhol és tartson akármilyen hosszú ideje, a megoldásokra kell törekedni, valamint arra, hogy elhárítsuk az akadályokat mindazoknak az embereknek az útjából, akik haza akarnak térni – mondta Filippo Grandi. – Ez összetett feladat, amelynek megoldásán a UNHCR szüntelenül dolgozik, ám amely azt is megköveteli, hogy minden egyes ország összefogjon a közös jó érdekében. Ez napjaink egyik legnagyobb kihívása.”

* * *

Global Trends 2018 – Nyolc tény a menekültekről, amit tudnia kell

Gyermekek: világszerte 2018-ban minden második menekült gyermek volt, sokan közülük (111 ezren) egyedül, a családjuk nélkül éltek.

Kisgyermekek: csak Ugandában 2800 ötéves vagy még annál is fiatalabb menekült kisgyermek volt egyedül vagy a családjától elszakítva.

Városi jelleg: ha valaki menekültté válik, nagyobb valószínűséggel él valamely városban (61%), semmint vidéken vagy egy menekülttáborban.

Gazdagok és szegények: a gazdaságilag jobb helyzetű országok 1000 lakosonként átlagosan 2,7 menekültet fogadtak be, míg a rosszabb helyzetűeknél ez az arány 5,8. A legszegényebb országok a menekültek egyharmadának adnak menedéket szerte a világon.

Menedéket nyújtók: a menekültek mintegy 80 százaléka él a származási országával szomszédos országban.

Időtartam: hozzávetőleg minden öt menekültből négy olyan menekültválság elszenvedője, amely már legalább öt éve tart. Minden ötből egy esetében pedig a menekültválság húsz éve vagy annál is hosszabb ideje áll fenn.

Új menedékkérők: a legtöbb új menedékkérelmet 2018-ban venezuelaiak nyújtották be, szám szerint 341 800-at.

A világ lakosságához mérve: a menekült, menedékkérő és belső menekült népesség aránya 2018-ban 1:108 volt a világ összlakosságához képest. Tíz évvel korábban ez a szám még 1:160 volt.

* * *

Az ENSZ menekültügyi szervezetének Global Trends 2018 című jelentése és a hozzá tartozó fotók, videók és egyéb háttéranyagok elérhetők a jelentés médiaoldalán.