Szentszék: senki se sértse meg a gyónási titkot

Az Apostoli Penitenciária július elsején Jegyzéket tett közzé a belső fórum jelentőségéről és a szentségi pecsét sérthetetlenségéről. Mauro Piacenza bíboros, az Apostoli Penitenciária vezetője a Vatican News-nak adott interjújában ismertette a Jegyzéket. Hangsúlyozta, hogy a pap nem ura a gyónásnak, hanem Isten nevében cselekszik. Semmilyen politikai vagy jogalkotási kezdeményezés nem irányulhat a szentségi pecsét sérthetetlenségének megtörésére.

Márciusban tartotta, immár harmincadik alkalommal az Apostoli Penitenciária a belső fórumnak szentelt továbbképző kurzusát 750 pap számára. Ferenc pápa március 29-én kihallgatáson fogadta a résztvevőket. A Jegyzéket, amely a belső fórum jelentőségéről és a szentségi pecsét sérthetetlenségéről szól, Ferenc pápa jóváhagyásával, Mauro Piacenza bíboros, főpenitenciárius és Krzysztof Nykiel prelátus, régens aláírásával tették közzé.

Piacenza bíboros ismertetője

Piacenza bíboros a dokumentum ismertetésében elmagyarázza, hogy éppen Ferenc pápa emlékeztetett a belső fórum szentségi természetére,  ugyanis az az „Isten és a hívő közötti kapcsolatok belső területe”. Ezt nem mindig értelmezték helyesen még az egyházi közösségen belül sem. A bíboros rámutatott: a pápa hangsúlyozta, hogy a belső fórum fogalmát komolyan kell venni, külső visszhangok nélkül, valamint ismételten leszögezte a szentségi pecsét teljes mértékű sérthetetlenségét. Ez  ugyanis nélkülözhetetlen biztosítéka a kiengesztelődés szentségének.

Sérthetetlen titoktartás

Az Apostoli Penitenciária jól ismeri a szentségi titok, a titoktartás, a lelkiismeret sérthetetlenségének felbecsülhetetlen értékét – fejtette ki Piacenza bíboros. Ezek olyan fogalmak, amelyeket ma, úgy tűnik, széles körben nem értenek meg vagy egyenesen elleneznek. A Jegyzék  abból a megállapításból indul ki, hogy az erősen mediatikus mai társadalomban, a technológiai fejlődésnek és a kommunikációs eszközök alkalmazásának nem felel meg analóg módon az igazság keresésére irányuló elkötelezettség. Ehelyett inkább az a beteges vágy tapasztalható, hogy minél szélesebb körben terjesszék a híreket, legyenek azok igazak vagy hamisak, felerősítve, vagy lecsökkentve azokat az érdekeknek megfelelően.

A bűnbánó Istenhez szól

Ebben az összefüggésben olykor azt szeretnék, ha az egyházi jogrend összhangban állna azoknak az államoknak a jogrendjével, amelyekben jelen van, egyfajta korrektség és átláthatóság nevében. Az Apostoli Penitenciária tehát sürgősnek tekintette, hogy emlékeztessen a szentségi pecsét abszolút sérthetetlenségére, amely isteni jogon alapul, kivételek nélkül. Ezért alapvetően fontos, hogy hangsúlyozzák a gyónási titoktartás össze nem hasonlíthatóságát a hivatali titoktartással, amely az orvosokat, gyógyszerészeket, ügyvédeket  kötelezi. A gyónó ugyanis Istenhez beszél. Minden politikai cselekedet vagy jogalkotási kezdeményezés, amely a szentségi pecsét sérthetetlenségét kívánná megtörni, elfogadhatatlan támadás lenne a „libertas Ecclesiae”, az egyház szabadsága ellen, amely nem az egyes országoktól, hanem Istentől kapja legitimitását.

Semmiféle kompromisszum a kiskorúak védelmét illetően

A Jegyzék elemzi a gyónás szentségén kívüli belső fórumok jogi-erkölcsi vonatkozását is. Ezeknek a kánonjog sajátos titoktartást biztosít. Foglalkozik a titkoknak azokkal a fajtáival is, amelyek kívül esnek a belső fórum területén, leszögezve a titoktartáshoz való természetjog alapelvét. Piacenza bíboros továbbá kijelenti, hogy a Jegyzék szövege semmilyen módon nem akarja igazolni vagy bármilyen formában eltűrni a klérus által végrehajtott visszaélések gyűlöletes eseteit. Semmilyen kompromisszum nem fogadható el a kiskorúak és a sérülékeny személyek védelmének előmozdítását és a visszaélés minden formájának megelőzését és megakadályozását illetően, mint ahogy ezt Ferenc pápa szüntelenül hangoztatja.

A Jegyzék azt is meghatározza, hogy a szentségi pecsét védelme és a gyónás szent mivolta soha nem jelentheti a rosszal való összejátszás valamilyen formáját. A kiengesztelődés szentségének struktúrájához tartozik, érvényességének feltétele az őszinte megbánás, a gyónó szilárd elhatározása, hogy törekszik a jóra és nem vétkezik többé.