Március 19-én ünnepeljük XVI. Benedek névnapját: Szent József a pápák ihletője

A legutóbbi száz év pápáit különleges kapcsolat fűzi Szent Józsefhez. Mária jegyesének „stílusa”, Jézus csendes nevelőapja számos formában ösztönzést adott a pápák péteri szolgálatához az adott korszaknak és a személyes tapasztalatoknak megfelelően.

Szent József álomba merülő fekvő alakja Ferenc pápa íróasztalán, amelynél az egyetemes egyház ügyeivel foglalkozik, emlékezteti őt arra, hogy egy álomban is elrejtőzhet Isten hangja. Jorge Maria Bergoglio, mindenhol ahol eddig élt, mindig szobájában tartotta az alvó Szent József szobrát, amely Latin-Amerikához képest Nyugaton sokkal kevésbé népszerű és elterjedt ikon. A Szent Márta-házban, a pápa lakhelyének dolgozószobájában is jelen van.

Megoldja a problémákat

A szobor világszinten akkor tett szert nagy népszerűségre, amikor Ferenc pápa 2015-ben a Családok Világtalálkozóján Manilában elmesélte, hogy amikor egy problémával vagy nehézséggel találkozik, leírja egy cédulára és beteszi az alvó Szent József szobra alá, hogy a szent  álmodhasson róla. Ez a gesztus annyit jelent, hogy imádkozhat a probléma megoldásáért.

Sok pápa nevét ihlette Szent József

Az elmúlt száz évben számos pápa kapta a József nevet keresztségében. Ezáltal a Jézus óvására rendelt személy neve, mintha útravaló lenne az egyház oltalmazására hivatást kapott pápák számára. A XX. század elején X. Piusz (Giuseppe Melchiorre Sarto), majd Angelo Giuseppe Roncalli (XXIII. János), Karol Józef Wojtyla (II. János Pál) és Joseph Ratzinger is ezt a nevet viseli. Március 19-én tehát XVI. Benedek pápa névnapját ünnepeljük. Isten éltesse sokáig az emeritus pápát!

Názáreti Szent József

Názáreti Szent József

Életünk nagy, kitüntetett pillanatai, amikor elfog bennünket a nagylelkűség az Úr iránt, és építeni akarunk neki: templomot, közösséget, családot... Olyan szép ez a terv, hogy a mellettünk élő prófétákat is magunkkal ragadjuk, mint Dávid Nátánt. Éjszaka azonban, amikor az ember kötelékei kissé eloldódnak saját terveitől, elképzeléseitől, az Úr közli a prófétával, hogy igazából nem Dávid épít neki, hanem ő épít Dávidnak örök hajlékot.

József is szép és szent dologra készült: Máriának akart otthont teremteni, Máriának, aki kegyelemmel teljes, aki egészen az Istené. Egy szép kis názáreti otthonról álmodott, amelyben ő úgy lesz férj, ahogy ősei, a szent pátriárkák, Mária meg úgy lesz feleség, mint a szent ősanyák, és úgy lesz gyermekük, mint Ábrahámnak és Sárának. Isten azonban éjszaka szólt Józsefhez, és arra bátorította, hogy saját álma helyett az ő isteni terveit fogadja el, mert sajátos módon akarja neki adni Máriát és Mária fiát, Jézust. József házasságra készült és szüzesség lett az útja? Mélyebb valóságról van szó: minden Istenbe merült férfi és nő házasságának legmélyén a szüzesség örökkévalósága rejtőzik. Ez a szerzetesek számára is lecke, és azoknak is, akik a világban élnek Istennek szentelt életet. „Eredetileg” ugyanis, emberi gondolataik és terveik szerint ők is házasságra készültek, hiszen ez van belekódolva testükbe és pszichéjükbe. Isten azonban úgy lépett be az életükbe, hogy egy másik szerelemnek és házasságnak lesznek szűzi tanúi és résztvevői: annak az örök szerelemnek, mellyel Krisztus szereti Egyházát.

Urunk, készítsd fel szívünket, hogy amikor felajánljuk Neked a legnagyobbat, amit csak adhatunk: egész életünket, Te még nagyobb ajándékot adsz nekünk: saját magadat. Segíts, hogy át tudjuk értékelni a magunk kis terveit, legyen bátorságunk átadni magunkat a Te titkos terveidnek, s fenntartások nélkül kövessük a Te szent akaratodat, akárcsak Szent József, akire nem kisebbet, mint Jézust és az ő szent Anyját bíztad.

HORTAI SZENT SZALVÁTOR

HORTAI SZENT SZALVÁTOR 

(1520-1567)

 

Barcelonától nem messze Colomba di Farnesben, egy kis faluban született szegény szülőktől. Egy ideig juhász volt, majd szüleivel együtt a falu kórházában lakott. Írni, olvasni nem tanult. Szülei halála után húgával, Bláziával Barcelonába ment s ott cipészinasnak állt, hagy húgáról gondoskodni tudjon. Mikor húga férjhez ment, akadálytalanul léphetett be Szent Ferenc rendjébe Barcelonában (1541). Nagy alázat, önmegtagadás, engedelmesség és imádságos lelkület jellemezte. A novíciátban Isten az ő tudta nélkül csodát művelt: annyira elmerült az imában, hogy elfeledkezett átadni a gvárdiánnak a konyhakulcsot, amit a szakács testvér rábízott - közben angyalok készítettek el mindent a reggelihez az érkező vendégek számára. A gvárdián elküldte volna, ha a csoda meg nem történik. Tortosa-ban egy beteg kisfiú gyógyult meg Szalvátor testvér imájára, emiatt a nép szentként kezdte tisztelni - ez elég ok volt arra; hogy tartományfőnöke még eldugottabb helyre helyezze. Ez újra és újra megismétlődött. 1547-ben helyezték Hortába, ahol kb. 12 évig maradt, itt történtek azok a tömeges csodás gyógyítások, melyhez foghatót nem ismerünk az Egyház történetében: naponta százával, néha ezrével jöttek az ország minden részéből a betegek (vagy hozták őket); a templomban Szalvátor testvér buzdította őket a bűnbánatra, a szentségekhez járulásra, a Szűzanya tiszteletére, aztán a Szentháromság nevében megáldotta őket, mire bekövetkezett a tömeges csodás gyógyulás.
Életírói a legnagyobb csodatevő szentnek tartják, ami nem túlzás. Itt ragadt rá a „Hortai” jelző. És itt kellett elviselnie a legnagyobb megaláztatást: tartományfőnöke a közösség előtt a kolostori rend súlyos megzavarásával, felforgatásával vádolta s megkorbácsoltatta. Majd titokban, nevét is megváltoztatva (Alfonz) Reusba irányította, ahol egy keménykezű gvárdián lett a főnöke. Itt is megismétlődtek a csodák, de már nem olyan gyakran, mint Hortában. Innét Barcelonába helyezték, azzal a szándékkal, hogy majd az inkvizíció kideríti róla, hogy csaló, vagy a gonosz lélek által tesz csodákat. Az ellenkezője történt. Fényesen beigazolódott csodáinak hitelessége. Híre eljutott II. Fülöp királyhoz is, aki látni akarta. Majd Gandia hercege (Borgia Ferenc, a későbbi jezsuita szent) találkozott vele. Elöljárói azonban nem tűrték Spanyolországban, Szardínia szigetére, annak fővárosába, Cagliariba* helyezték, ott két évig működött mint alamizsnagyűjtő testvér, s itt is halt meg szent halállal márc. 18-án - ahogy azt hetekkel előbb megmondta. 1606-ban a Szentszék jóváhagyta, hogy Szalvátort boldogként tiszteljék, szentté avatása azonban csak 1938-ban következett be.
A két vak:
Hartában egyszer két vak kérte a szent segítségét. Szalvátor elküldte őket a montserrati Mária-kegyhelyre, ott kérjék a Szűzanya közbenjárását. Miután elmentek, közölte a mellette lévőkkel: „A két vak közül az egyik meg fog gyógyulni, mert hisz, a másik nem gyógyul meg, mert nem hisz.” (Úgy is történt.)

Imádság:
Istenünk, te Szent Szalvátort imádságos lelkülettel, alázattal, a Szűzanya iránti gyermeki tisztelettel s a csodatevés karizmájával tűntetted ki. Add, hogy pártfogására s erényeit követve eljussunk az üdvösségre. Krisztus, a mi Urunk által.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevele a nagyböjti tartósélelmiszer-gyűjtésről

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevele a nagyböjti tartósélelmiszer-gyűjtésről

„Tudjátok, milyen az a böjt, amelyet én kedvelek? Ezt mondja Isten, az Úr: Törd meg az éhezőnek kenyeredet, és a hajléktalan szegényt fogadd be házadba. Ha mezítelent látsz, öltöztesd föl, és ne fordulj el embertársad elől!” (Iz 58, 6a;7)

Kedves Testvérek!

„A nagyböjt ideje kiváló alkalom a jócselekedetekre, az irgalmasságra, amely szeretetből, nagylelkűségből fakad, vagyis lemondás gyümölcse. Szent Ágoston szerint „a böjt és az alamizsna az ima két hatalmas szárnya”, amelyek által lendületet kap és egészen Istenig repül. Könnyebben száll egészen az égig az alázatos és szeretetteli ima, amelyet böjt és alamizsna kísér, illetve a minket ért bántalmak megbocsátása és a szeretetcselekedetek kísérnek úgy, hogy eltávolodunk a rossztól és jót cselekszünk.” (XVI. Benedek pápa)

Már az ószövetség prófétája, Izajás így közvetítette Isten üzenetét a helyes böjtölésről:

„Tudjátok, milyen az a böjt, amelyet én kedvelek? Ezt mondja Isten, az Úr: Törd meg az éhezőnek kenyeredet, és a hajléktalan szegényt fogadd be házadba. Ha mezítelent látsz, öltöztesd föl, és ne fordulj el embertársad elől!” (Iz 58, 6a;7)

Megtérésünk és a böjtölésünk idén is akkor lesz teljes, ha ezeket a szavakat szem előtt tartjuk.

Ima-böjt-adakozás: ez a három tanács legyen kísérőnk az idei nagyböjti utunkon.

Az első század keresztényei a szentmisére hozták magukkal a szegényeknek szánt adományaikat és régi böjti hagyomány az egyházban, hogy a böjtöléssel megtakarított javakat a szegényeknek ajánlották fel.

Idén is meghirdetjük a nagyböjti tartósélelmiszer-gyűjtést a templomainkban, ami lehetőséget teremt az alamizsna kifejezésére is. Kérjük, hozzák el a szentmisékre tartósélelmiszer-felajánlásukat a rászorulók számára és tegyék a templomban erre kijelölt helyre.

A legkisebb adománnyal is a felebaráti szeretet csodája valósul meg közöttünk. A templomainkban összegyűjtött élelmiszerek nemcsak táplálékot jelentenek, hanem üzenetet is visznek magukkal, a Gondviselő Isten kézzelfogható szeretetét a nélkülöző családokba.

Tegyünk tanúságot az irgalmas szeretet gyakorlásáról az idei nagyböjtben is, és lehetőségeinkhez mérten tartós élelmiszerrel járuljunk hozzá a Katolikus Egyház segélyakciójához. Ezt megtehetik a jövő heti vasárnapi szentmiséken és az azt követő hétköznapokon, március 24-től 31-ig. Adományaikat a Karitász juttatja majd el a rászorulókhoz. A korábbi években meghirdetett gyűjtésünk eredményeképpen családok ezreit tudtuk segíteni azokkal a segélycsomagokkal, amelyeket a hívek adományaiból juttattunk el a rászorulókhoz. Ha ezt mindannyian megtesszük és legalább 1 kg adományt hozunk a templomba, újra nagyon sok családnak tudunk segíteni az irgalmas Jézus példáját követve.

Telefonos adományvonalon is bekapcsolódhatunk a Karitász segítő munkájába. Ha hívjuk a 1356-os telefonszámot, hívásonként 500 forinttal segítünk.

„1% segítség, 100 % szeretet.” Kérjük, hogy aki teheti, adója egy százalékával is támogassa a Katolikus Karitász karitatív szolgálatát: a Karitászt Támogató Alapítványt. Köszönjük a szegényeknek szánt adományaikat.

Ferenc pápa nagyböjti üzenetében így bíztat bennünket:

„Ne hagyjuk, hogy e kedvező idő haszontalanul teljen el! Kérjük Isten segítségét, hogy rátaláljunk a valódi megtérés útjára. Hagyjuk el az önzést és az önmagunkra irányuló figyelmet és forduljunk Jézus húsvétja felé, váljanak szükséget szenvedő testvéreink felebarátainkká, akikkel testi és lelki javainkat megoszthatjuk. Így életünk konkrét cselekedeteiben Krisztusnak a bűn és a halál felett aratott győzelme megvalósul és ezzel az ő átalakító erejét a teremtésre is lehívjuk.”

Kelt: Budapest, 2019. nagyböjt 2. vasárnapján

a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

Nagyböjt 2. hét hétfő

Nagyböjt 2. hét hétfő

Az irgalmasság olyan alaptulajdonsága Istennek, amely felfoghatatlan az emberi értelem számára. Irgalmasságának következménye, hogy létezik ez a teremtett világ és benne az ember, hiszen megesett a szíve azon, ami nem létezett, és létbe szólította a világmindenséget, mely azonnal összeomlana és visszazuhanna a semmibe, ha Isten irgalmasságának „légköre” megszűnne körülötte. De hogyan lehetnénk képesek utánozni Isten irgalmasságát mi, amikor nem vagyunk mindenhatók? Úgy, hogy közvetítői leszünk az ő irgalmasságának. Elsősorban azzal, hogy irgalmas szeretetének megannyi csodáját tudatosítjuk életünkben, s ha már befogadtuk az ő irgalmasságát, tovább is adjuk embertársainknak. Ez azt jelenti, hogy az Atya teremtő akaratával együtt mondunk igent a magunk és mások létezésére, megvallva a létezés csodáját és az emberi személy kimondhatatlan misztériumát.

Csak ebből az isteni irgalmassággal való találkozásból fakadhat valódi keresztény irgalom a mindennapi szavak és cselekedetek szintjén, egyébként csak jámbor vagy nagyon is önző jótékonykodás az, amit irgalomnak nevezünk. Nem lehet irgalmas az, aki nem ízlelte meg még Isten irgalmasságát saját maga iránt, hiszen ez egyik legmélyebb tapasztalatunk Istenről. Ha viszont van tapasztalatunk Isten irgalmasságáról, az abban fog megnyilvánulni, hogy mi is az ő irgalmasságával – és nem a magunkéval – közeledünk embertársainkhoz, miközben csendben és feltűnés nélkül gyakoroljuk az irgalmasság testi és lelki cselekedeteit.

Urunk Jézus, kérünk, kegyelmed által formálj bennünket irgalmas szívű testvérekké! Segíts, hogy úgy kérjük a mennyei Atya megbocsátó irgalmát, hogy közben mi magunk is készek vagyunk megbocsátani, és viszont: azért tudjunk irgalmasságot gyakorolni és szívből megbocsátani az ellenünk vétkezőknek, mert őszintén kértük és befogadtuk Atyád irgalmas szeretetét.