
Elmélkedés a Család évében
II János Pál pápa apostoli buzdítása alapján
CXXIII.
Milyen is az Ígéret földje?
Isten nem vándorútra hívta vagy rendelte népét, amikor Egyiptomból tíz igen nagy csapás után végre kivonulhatott. Mintegy nyolcszáz évvel korábban szólt először az Élő Isten Ábrahámnak Háránban: „Menj ki földedről, a rokonságod közül és atyád házából arra a földre, amelyet majd mutatok neked! Nagy nemzetté teszlek, és megáldalak, s naggyá teszem neved, és áldott leszel. Megáldom azokat, akik áldanak téged, s megátkozom azokat, akik átkoznak téged. Benned nyer áldást a föld minden nemzetsége”. (Ter 12,1-3) Ábrahám apja, Terah, testvérei és rokonai mind bálványimádók voltak. A család ősei Úr nevű városból vándorolt Háránba. Minden újonnan felnövő férfi megnősülve is a szülők és testvérek közösségében maradt. Azok védték a gazdasági ügyekben, amikor nyájaiknak legelőt kerestek, s ha találtak éppen felszabaduló, bérbe adható legelőket, megalkudtak a bérleti díjban, odaköltöztek, felverték sátraikat és dolgoztak közösen, de azért mindenkinek megvolt a saját nyája, hozzá a szükséges pásztornép is. No meg természetesen szereztek bálványisteneket, azaz kisebb-nagyobb szobrocskákat. Bennük bízott minden ember, természetesen hiába, hiszen ezek magatehetetlen kődarabok voltak. Ábrámnak volt mindene, gyönyörű felesége, de hiába kérlelték bálványaikat, azok nem tudtak a családnak új életet fakasztani.Ekkor szólította meg az ég és föld Istene, az egyetlen Élő és mindenható Úr, és adott annyi és olyan hatalmas hitet és bizalmat Ábrahám szívébe, hogy elvetette a tehetetlen bálványait, rá merte bízni magát, feleségét és jövőjét. „Hitt az Úrnak, s ez igazságul tudatott be neki”. (Ter 15,6) Ezt ma úgy mondjuk: megigazult. Ádám bűnének következményét, az eredeti bűnt eltörölte lelkéről Isten, ugyanúgy Isten gyermeke lett, mint teremtésük után az ősszülők, akik megkapták az Úrtól a megszentelő kegyelmet. S ez által Ő is igazán Isten fogadott gyermeke lett Sárával együtt. Mindezt azért kapta meg, mert Isten megáldotta, és nagy nép atyjává tette ígéretében, és ennek az örömnek az lett a csúcsa, hogy az egész föld számára az ő unokája lesz az ÁLDÁS, a MEGVÁLTÓ. (Ter 12,3)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése