Ne tekints hátra, ne állj meg sehol, hanem menekülj, nehogy elpusztulj!
2011.06.28. kedd
Az individualizmus kihívása.
Nagyon nehéz ezt a témát tökéletesen kezelni. Közösségben kell élnie a papnak társaival, akik előbb utóbb plébánosok lesznek, vagy még magasabb egyházi méltóságra kerülnek. Abban az állapotban meg kel őrizniük az egyéniségüket, hiszen a Gondviselés éppen azért irányította oda, mert ott éppen rávan szükség: a tehetségeire, a lendületére, lelkületére, összegezve az egyéniségére. A hívei is erre számítanak, addig is, amíg kisebb felelősségű beosztása van. Kisebb a hajó vagy nagyobb, a vezetése egész embert kíván, az adott veszélyek, döntési kényszerek mindig teljesen felelős egyént követelnek. A döntéseket meghozni sosem elég csak egyes körülményeket megvizsgálni, mert a közösség mindig közösség marad, az igazság és a szeretet, vagyis Isten országa helyi vetületben is mindig a mások boldogításában valósul. Az egyesek sosem kerülhetnek annyira előtérbe, hogy veszélyeztessék a közösséget. Itt valóban nagy szükség van az okosság erényére. „Okosság nélkül nincs erény”. Vagyis amit itt és most kell eldöntenem a végső cél érdekében, de minden apró részlet javára is, azt nem lehet az okosság nélkül elintézni
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése