Advent 2. vasárnap
Bár 5,1-9 Fil 1,4-6. 8-11 Lk 3,1-6
„Tibériusz császár uralkodásának tizenötödik esztendejében történt"
Advent előkészületi idő, az egyházi év első nagy ünnepére, Urunk Jézus Krisztus betlehemi születésére készíti fel a keresztény katolikus hívek lelkét. Az Úr emberi születése nem a bűnbeesés miatt történt. Benne volt az üdvösség első tervében is. Tudjuk a Kolosszei hívekhez írt levélből (1,12.17), hogy Isten öröktől fogva úgy tervezte, hogy saját szentháromságos, belső életén kívül is akart életet teremteni. Eleve úgy határozott, hogy ennek a teremtendő világnak minta oka, őstípusa Fia emberi természete lesz. Jövendő teste az anyag világ, emberlelke pedig az angyalok és az emberlelkek mintáját adja. Ezért az üdvösség első terve szerint a Fiúisten tényleges megtestesülése a teremtés remek befejezése, világra szóló örömünnep lett volna. Az ősbűn, ennek büntetése, az áteredő bűn és a történelem első szakaszában elkövetett személyes bűnök következtében a megtestesülés után előbb meg kellett váltania az Istenembernek a világot, csak utána lehetett emberi születése az öröm maradéktalan ünnepe. Hosszan kellett várnia az emberiségnek, hogy a megtestesülés valóra váljék. Ez a történelem meghatározott idejében és helyén kellett, hogy valóra váljék. Isten tudta, hogy a sátán, aki ezt a megváltásos formát kikényszeríttette, a történelmi tényt is igyekszik majd kiforgatni az események előtt, alatt és után napjainkban is, ezért akarta Isten, hogy kellően informálódhassunk az események felől. Már Jeruzsálem első pusztulása előtt (Kr.e. 587-586) beszélt a Szentírás arról, hogy a zsidó népből, Jákob negyedik fiának, Júdának törzséből, Dávid király családjából kell születnie. A Kr.e. VIII. században Izajás próféta megjövendölte, hogy szűzanyától születik. 600 körül Mikeás próféta (5,1) jövendölte meg, hogy Dávid városában, Betlehemben fog megszületni. A születése idejét a babiloni fogság végén (500 körül) Dániel próféta írta le a hetek jövendölésében (Dán 9,24-27). Ezért viszonylag kiszámítható volt Jézus születése, és várták is nagyon a megadott időben. A még később, tehát a születése utáni évszázadok, évezredek hívei számára sem közömbös, hogy a mostani, átszámított időszámítás szerint valóban pontosan úgy történt az Úr eljövetele, ahogyan előre meg volt írva, és ez a nagy dátum helyénvalóan tartható-e? Máté és Lukács evangéliuma beszél magáról a születésről. Erről majd a karácsonyi ünnepeken szólunk. A mai evangélium már a harminc éves Jézust állíja elénk abban a Messiást váró különös hangulatban, amikor előfutára, Keresztelő Szent János hirdetni kezdte, hogy a Messiás itt él már harminc éve a földön, hamarosan elkezdi tanítani az embereket, hogy akik megkapják a kegyelmet, azok méltóképpen várják és csatlakozzanak hozzá. Mi is idézzük a Keresztelő bűnbánatra felhívó szavait, hogy kellőképpen felkészülhessen mindenki karácsony szent ünnepére: „Készítsétek az Úr útját, egyengessétek ösvényeit!" (Lk 3,4) Nekünk a szívünket kell előkészítenünk: kitiltani országunkból a görbe utakat, a hazugságot és a gyűlöletet. Legyen tele mindegyikünk az igazsággal és a szeretettel, és akkor „minden ember meglátja az isteni üdvösséget"
Bár 5,1-9 Fil 1,4-6. 8-11 Lk 3,1-6
„Tibériusz császár uralkodásának tizenötödik esztendejében történt"
Advent előkészületi idő, az egyházi év első nagy ünnepére, Urunk Jézus Krisztus betlehemi születésére készíti fel a keresztény katolikus hívek lelkét. Az Úr emberi születése nem a bűnbeesés miatt történt. Benne volt az üdvösség első tervében is. Tudjuk a Kolosszei hívekhez írt levélből (1,12.17), hogy Isten öröktől fogva úgy tervezte, hogy saját szentháromságos, belső életén kívül is akart életet teremteni. Eleve úgy határozott, hogy ennek a teremtendő világnak minta oka, őstípusa Fia emberi természete lesz. Jövendő teste az anyag világ, emberlelke pedig az angyalok és az emberlelkek mintáját adja. Ezért az üdvösség első terve szerint a Fiúisten tényleges megtestesülése a teremtés remek befejezése, világra szóló örömünnep lett volna. Az ősbűn, ennek büntetése, az áteredő bűn és a történelem első szakaszában elkövetett személyes bűnök következtében a megtestesülés után előbb meg kellett váltania az Istenembernek a világot, csak utána lehetett emberi születése az öröm maradéktalan ünnepe. Hosszan kellett várnia az emberiségnek, hogy a megtestesülés valóra váljék. Ez a történelem meghatározott idejében és helyén kellett, hogy valóra váljék. Isten tudta, hogy a sátán, aki ezt a megváltásos formát kikényszeríttette, a történelmi tényt is igyekszik majd kiforgatni az események előtt, alatt és után napjainkban is, ezért akarta Isten, hogy kellően informálódhassunk az események felől. Már Jeruzsálem első pusztulása előtt (Kr.e. 587-586) beszélt a Szentírás arról, hogy a zsidó népből, Jákob negyedik fiának, Júdának törzséből, Dávid király családjából kell születnie. A Kr.e. VIII. században Izajás próféta megjövendölte, hogy szűzanyától születik. 600 körül Mikeás próféta (5,1) jövendölte meg, hogy Dávid városában, Betlehemben fog megszületni. A születése idejét a babiloni fogság végén (500 körül) Dániel próféta írta le a hetek jövendölésében (Dán 9,24-27). Ezért viszonylag kiszámítható volt Jézus születése, és várták is nagyon a megadott időben. A még később, tehát a születése utáni évszázadok, évezredek hívei számára sem közömbös, hogy a mostani, átszámított időszámítás szerint valóban pontosan úgy történt az Úr eljövetele, ahogyan előre meg volt írva, és ez a nagy dátum helyénvalóan tartható-e? Máté és Lukács evangéliuma beszél magáról a születésről. Erről majd a karácsonyi ünnepeken szólunk. A mai evangélium már a harminc éves Jézust állíja elénk abban a Messiást váró különös hangulatban, amikor előfutára, Keresztelő Szent János hirdetni kezdte, hogy a Messiás itt él már harminc éve a földön, hamarosan elkezdi tanítani az embereket, hogy akik megkapják a kegyelmet, azok méltóképpen várják és csatlakozzanak hozzá. Mi is idézzük a Keresztelő bűnbánatra felhívó szavait, hogy kellőképpen felkészülhessen mindenki karácsony szent ünnepére: „Készítsétek az Úr útját, egyengessétek ösvényeit!" (Lk 3,4) Nekünk a szívünket kell előkészítenünk: kitiltani országunkból a görbe utakat, a hazugságot és a gyűlöletet. Legyen tele mindegyikünk az igazsággal és a szeretettel, és akkor „minden ember meglátja az isteni üdvösséget"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése