Nagyböjt 4 hete csütörtök
Kiv 32,7-14; Jn 5,31-47
„Nekem nincs szükségem emberek tanúságtételére"
Jézus a harmincnyolc éve beteg ember meggyógyításával és a szombati pihenés isteni törtvényének helyes értelmezésével alaposan magára haragította az ószövetségi vezetők egy részét. Az Ő célja a betegek meggyógyításával mindig ugyanaz volt: segíteni a bajbajutottakon és Messiásként bemutatkozni kortársai előtt, majd a történelem folyamán a benne hinni szándékozók hitétmegerősíteni. A vita folytatódik a mai beszélgetés során is. Jézus már csak az Atyával való kapcsolatát magyarázza, és bizonyítja érvelésével a küldetése igazságát. A zsidótörvények szerint önmagáról senki sem tanúskodhat érvényesen. Ezért Jézus is külső tanúkra hivatkozik, így utal Keresztelő Jánosra, hiszen őt a zsidó vezetők is elfogadták, követeikkel igazoltatták. Benne jobban megbíztak, hiszen az Ószövetséghez tartozott, imádkozott és böjtölt, tehát nem tért el feltűnően a zsidó szokásoktól De vele kapcsolatban is hivatkozik Jézus arra, hogy tanúságát szívesen mellőzik már: „Ti Jánost kérdeztétek, és ő tanúságot tett az igazságról. Ő égő és világító lámpás volt, ti pedig csak ideig-óráig akartatok örvendezni az ő fényében" (3 3.3 5) „Nekem nagyobb bizonyítékom van Jánosnál. A tettek, amelyeket az Atya bízott rám, hogy elvégezzek; aszok a művek, amelyeket én viszek végbe, tanúskodnak felőlem hogy az Atya küldött” (36) Jézus tudja, hogy ez újabb berzenkedést szül ellenfeleiben, hiszen mondhatják: mi nem ismerjük Atyádat. Ha Jézus nem Istent mondta volna atyjának, akkor nem is erőltették volna szavai igazságát, de ők pontosan az ellen tiltakoztak, vitatkoztak, háborogtak, hogy Jézus az Istent mondta Atyjának (Jn 5,18) Ezért folytatja közléseit az Úr még a földi és közismert tényéknél is nagyobb bizonysággal: „Rólam az Atya tett tanúságot, aki küldött. Ti soha az ő hangját nem hallottátok, sem arcát nem láttátok, és az ő igéje nem marad meg bennetek, mert nem hisztek annak, akit ő küldött" (Jn 5,37-38) Jézus utalhat arra a tényre, hogy Keresztelő János mellett hallhatták volna az Atya hangját, hiszen az égből kijelentette a Jordán partján álló Jézus felett a keresztelkedése után: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik" (Mt 3,17) Viszont van a kezükben olyan bizonyíték, amely Jézust igazolja, az ószövetségi Szentírás: „Vizsgáljátok az írásokat, hiszen azt gondoljátok, hogy azokban van örök élet számotokra. Éppen azok tesznek tanúságot rólam, ti azonban nem akartok hozzám jönni, hogy életetek legyen". (39-40) Ezzel Jézus kifejti nekik, hogy az Ószövetségben kifejezetten benne van, hogy a Messiás szerzi vissza az elvesztett megigazulást, a bűnöktől való megszabadulást, és csak a Jézusba vetet, hiten keresztül lehet üdvözülni, vagyis a mennyországba jutni: „Menjetek el az egész világra, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. Aki hisz, és megkeresztelkedik, az üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik" (Mk 16,15-16). Jézus mindent megtett és megtetet velünk is, hogy bizonyítsuk mindenkinek, hogy csak benne van üdvösség. Imádkozzunk, hogy kapja meg minden ember a hit kegyelmét!
Kiv 32,7-14; Jn 5,31-47
„Nekem nincs szükségem emberek tanúságtételére"
Jézus a harmincnyolc éve beteg ember meggyógyításával és a szombati pihenés isteni törtvényének helyes értelmezésével alaposan magára haragította az ószövetségi vezetők egy részét. Az Ő célja a betegek meggyógyításával mindig ugyanaz volt: segíteni a bajbajutottakon és Messiásként bemutatkozni kortársai előtt, majd a történelem folyamán a benne hinni szándékozók hitétmegerősíteni. A vita folytatódik a mai beszélgetés során is. Jézus már csak az Atyával való kapcsolatát magyarázza, és bizonyítja érvelésével a küldetése igazságát. A zsidótörvények szerint önmagáról senki sem tanúskodhat érvényesen. Ezért Jézus is külső tanúkra hivatkozik, így utal Keresztelő Jánosra, hiszen őt a zsidó vezetők is elfogadták, követeikkel igazoltatták. Benne jobban megbíztak, hiszen az Ószövetséghez tartozott, imádkozott és böjtölt, tehát nem tért el feltűnően a zsidó szokásoktól De vele kapcsolatban is hivatkozik Jézus arra, hogy tanúságát szívesen mellőzik már: „Ti Jánost kérdeztétek, és ő tanúságot tett az igazságról. Ő égő és világító lámpás volt, ti pedig csak ideig-óráig akartatok örvendezni az ő fényében" (3 3.3 5) „Nekem nagyobb bizonyítékom van Jánosnál. A tettek, amelyeket az Atya bízott rám, hogy elvégezzek; aszok a művek, amelyeket én viszek végbe, tanúskodnak felőlem hogy az Atya küldött” (36) Jézus tudja, hogy ez újabb berzenkedést szül ellenfeleiben, hiszen mondhatják: mi nem ismerjük Atyádat. Ha Jézus nem Istent mondta volna atyjának, akkor nem is erőltették volna szavai igazságát, de ők pontosan az ellen tiltakoztak, vitatkoztak, háborogtak, hogy Jézus az Istent mondta Atyjának (Jn 5,18) Ezért folytatja közléseit az Úr még a földi és közismert tényéknél is nagyobb bizonysággal: „Rólam az Atya tett tanúságot, aki küldött. Ti soha az ő hangját nem hallottátok, sem arcát nem láttátok, és az ő igéje nem marad meg bennetek, mert nem hisztek annak, akit ő küldött" (Jn 5,37-38) Jézus utalhat arra a tényre, hogy Keresztelő János mellett hallhatták volna az Atya hangját, hiszen az égből kijelentette a Jordán partján álló Jézus felett a keresztelkedése után: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik" (Mt 3,17) Viszont van a kezükben olyan bizonyíték, amely Jézust igazolja, az ószövetségi Szentírás: „Vizsgáljátok az írásokat, hiszen azt gondoljátok, hogy azokban van örök élet számotokra. Éppen azok tesznek tanúságot rólam, ti azonban nem akartok hozzám jönni, hogy életetek legyen". (39-40) Ezzel Jézus kifejti nekik, hogy az Ószövetségben kifejezetten benne van, hogy a Messiás szerzi vissza az elvesztett megigazulást, a bűnöktől való megszabadulást, és csak a Jézusba vetet, hiten keresztül lehet üdvözülni, vagyis a mennyországba jutni: „Menjetek el az egész világra, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. Aki hisz, és megkeresztelkedik, az üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik" (Mk 16,15-16). Jézus mindent megtett és megtetet velünk is, hogy bizonyítsuk mindenkinek, hogy csak benne van üdvösség. Imádkozzunk, hogy kapja meg minden ember a hit kegyelmét!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése