Dr. Udvardy György püspök

Dr. Udvardy György püspök
Pécsi Egyházmegye

2014. augusztus 8., péntek

Évközi 18 hét péntek



Évközi 18 hét péntek

Náh 1, 14; 2, 2; 3, 1-3. 6-7; Mt 16, 24-28

„Rólad, pedig ezt parancsolja az Úr: Nevednek ne támadjon többé utódja!”

A két zsidó állam nem volt szoros szövetségen, mert az északi Izrael királyai féltek alattvalóik jeruzsálemi zarándoklataitól. Úgy ítélték meg, hogy ha évente háromszor elzarándokolnak a jeruzsálemi templomba ünnepelni, akkor előbb-utóbb összebarátkoznak Júda és Benjamin törzsével, és őket elhagyva visszaállítják Dávid király egységes királyságát. Ezért építettek két bálványtemplomot Izrael területén, és oda rendelték az istenkeresőket imádkozni. Ez az erős bálványozás majdnem teljesen kiszorította Jahveh imádását és ismeretét. Ez ellen a gondolkodás ellen harcol Illés próféta más prófétákkal együtt. A VIII. században azonban betelt Izrael gonoszsága. Isten elhatározza súlyos büntetését, 722-ben megszünteti önállóságát, Asszíria a végrehajtó. A déli országban, Júdeában is egyre inkább teret nyer a bálványozás. Ott 739-701 között Izajás próféta működik, akit nagyon gazdag megváltói jövendölése miatt az Ószövetség evangélistájának is szoktak nevezni. De halála után a hagyomány szerint kötéllel fűrészelték ketté, fél évszázadon át nem ismerünk Júdeában működő prófétát. Mintha Isten úgy rendelkezett volna, hogy Izrael teljes felszámolása elég figyelmeztetés volt Júdának, hogy térjenek meg a bálványozásból, mert isten büntetése őket is eléri. 650-600 között, ahogy Isten előre látta, az utolsó évtizedeket élte át szabadon Júda királysága, Isten négy prófétát is küldött egyre súlyosabb fenyegetéssel. Közülük ketten, Szofóniás és az ifjú Jeremiás Jeruzsálem halálos ítéletét hirdetik. Náhum és Habakuk viszont az idegenek ellen hirdetik Isten üzeneteit. Ma Náhum prófétától olvastatott az Anyaszentegyház néhány sort. Izrael államban Isten ítéletének végrehajtója Asszíria volt. Ennek fővárosa, Ninive, és királya, Szennacherib kapott utasítást a fenyítés végrehajtására. A rombolást, a nép rabszíjra fűzését viszont Isten túl kemény eljárásnak minősítette: az ostor a kelleténél durvábban csattogott. Náhum ezért mond elmarasztaló ítéletet Ninive ellen: „Rólad pedig ezt parancsolja az Úr: Nevednek ne támadjon többé utódja! Isteneid házából kiirtom a faragott és az öntött bálványokat, elkészítem sírodat, mert becstelen vagy!Felvonul előtted, aki szétszór téged, aki ostrom alá veszi ostromműveidet; Lesd csak az utat, tedd erőssé derekadat. Szedd össze minden erődet! Jaj neked, vérnek városa, te egészen hazug; telve vagy fosztogatással, és nem távozik tőled a rablás. Csattog az ostor, dübörög a robogó kerék, zihál a ló, száguld a szekér, közelednek a lovasok, csillog a kard, villog a lándzsa, tömérdek a sebesült, rengeteg a halott. Utálatosságot halmozok rád, gyalázattal illetlek, és pellengérre állítlak. Olyan leszel, hogy mindenki, aki lát, visszatántorodik tőled és így szól: Elpusztult Ninive! Ki sajnálja? Hol is találhatnék olyanokat, akik részvéttel vannak irántad?” (1, 14; 2, 2; 3, 1-3. 6-7) Ninivét egy új nagyhatalom, Babilon fogja így legyőzni. Ő ekkor tájt még sarcolja Júdát, majd tönkreveri.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése