Az Irgalmasság Szent Éve 91.

Jahveh Szolgájáról Izajás próféta négy éneket zeng. Megénekli ezekben a világ Megváltójának csodálatos küldetését, megrajzolja alakját, jellemét. Honlapunkon részletesen ismertetjük Izajás gondolatait, mert ezekben az énekekben sok szó esik Jézus kínszenvedéseiről is, Őt várták a régmúlt évezredek esengve. Várjuk mi, keresztény katolikusok és várják majd a jövőben is a maga által megígért világvégi eljövetelére számítva. Mindegyik szempontra érvényes Izajás próféta gondolatvilágának átelmélkedése. Miért? Mert az egész üdvtörténet másként alakult volna, ha az első emberpár józanul gondolkodik önmagáról és Istenhez való viszonyáról. De egy villanással még előbbre kell néznünk! Az angyaltábor próbatétele éppen ezen a kérdésen bukott el. Az Atya kijelentette, hogy az Istent imádni kell, úgy, ahogy sokkal később a tízparancsolat is ezzel kezdődött: Én, az Úr vagyok a te Istened. Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj! A szép, okos, fényes angyalsereg ezt egészen természetesnek vette és el is fogadta, hiszen Isten végtelenül nagyobb náluk. Amikor azonban a parancsot kiegészítette az Úr azzal, hogy a Fiúisten megtestesül, emberré lesz, és Őt abban az alakjában is imádni kell, akkor már csak az angyaltábor egy része fogadta megértéssel és tetszéssel, a másik válasza ez volt: Az emberré lett Istennek nem szolgálunk, nem imádjuk, mert mi nagyobbak leszünk. Súlyosan vétkeztek, mert ellenszegültek Isten parancsolatának, pedig jól megértették, hogy a Fiúisten Isten marad. Az ember teremtése után örömmel imádta Istent, akinek önmagukat és környező pompás világukat, kiváltságos létüket köszönhették. Mivel nagyon okosak voltak, könnyen megértették, hogy Isten a világ Ura, az övék is, Őt imádni és szolgálni kell. Jött azonban a bukott angyal, a sátán, és hazudott: nem kell félnetek Istentől! Sőt érdemes lesz megszegni tilalmát, mert ha esztek a tiltott fa gyümölcséből, nem kell tovább szolgálnotok Istennek, ti is istenek lesztek! Urak. Aztán elkövették az első emberi bűnt. Szánalmas ostobaság, mert nyomorult bűnös lett belőlük, ördög szolgája és nem Isten. Ezt azonnal belátták, elbújtak Isten elől, akivel naponta érzékelhetően beszélgettek azelőtt. A jó Atya, az atyai jó barát félelmetes Bíró lett a szemükben. Gyámoltalanul bújtak össze. Isten szánta meg őket: nem pusztította el, sőt megígérte, hogy Megváltót küld, aki széttiporja a kísértő fejét, hatalmát, és Ő visszaszerzi Isten barátságát. Az a bűnös asszony büntetései mellé nagy reményt is kapott: egy másik Asszony, az ő kései unokája szüli majd meg a Megváltót erre a teljes győzelemre. Több részletet ugyan nem ismert meg, de talán megsejtett annyit, hogy a sátántipró Megváltó az ördögöt egyszer már legyőző Fiúisten lehet csak, az édesanyja pedig nem Istennő, de Istenanya lesz, aki majd Isten alázatos szolgálóleányának vallja magát. Éva elsőszülött fiát azért nevezte el Káinnak, mert így magyarázta: „Megnyertem az embert (a megígértet) Istentől” (Ter 4,1) Káin egyet nem tudott: Istennek engedelmeskedni. Amikor ugyanis féltékeny lett öccsére, az Úr parancsolt neki: „Az ajtóban leselkedik a bűn. Kíván téged, de te uralkodj rajta!” (Ter 4,7) Nem megváltó lett, hanem az első gyilkos. Izajás első sora, amit Jahveh Szolgájáról leírt: „íme, az én szolgám, akit támogatok, választottam, akiben kedvemet találom. Ráadtam lelkemet, igazságot visz majd a nemzeteknek. Hűségesen visz igazságot” (Iz 42,1.3) Isten országa az igazság és a szeretet szellemisége. Aki ezt igazságban szolgálja, az Jahveh küldöttje, az az eljövendő,akire várunk.