Ferenc pápa: A csődöt jelentő bankokat azonnal megmentik, az embereket nem

Ferenc pápa november 5-én, szombaton a Vatikánban fogadta a népmozgalmak ötezer képviselőjét, akik több mint hatvan országból érkeztek Rómába harmadik világkongresszusukra. Beszédében felhívta a figyelmet a pénz uralmából fakadó igazságtalanságokra.

Ferenc pápa méltatta a népmozgalmak tevékenységét: új utakat nyitnak, harcolnak akkor is, amikor nagy hatalmakkal állnak szemben, amelyek akadályozzák, hogy a pénz helyett ismét az ember kerüljön a középpontba. „Földet, házat és munkát mindenkinek” – ez a kiáltás fejezi ki leginkább azt a vágyukat, hogy véget érjen az igazságtalanság.

A pápa beszélt az igazságtalan, kirekesztő rendszerről, amely rabszolgává tesz, elrabolja a szabadságot, irgalmasság nélkül lesújt egyes emberekre, másokat pedig folyamatosan fenyegetésben tart – mindezt az istenített pénz bűvöletében. A pénz a félelem ostorával, az egyenlőtlenség, a gazdasági, társadalmi, kulturális és katonai erőszak ostorával kormányoz, ezzel egyre nagyobb erőszakot szül, és úgy tűnik, mintha ez a folyamat soha nem érne véget.

A terrorizmus alapvetően abból fakad, hogy globális ellenőrzés alatt tartják a pénzt az egész világon – tette hozzá. Ebből az alapból táplálkozik aztán a kábítószer-kereskedelemhez kötődő terrorizmus, az állami terrorizmus és az, amit néhányan hibásan etnikai vagy vallási terrorizmusnak neveznek. Ferenc pápa határozottan kijelentette, hogy egy nép, egy vallás sem terrorista. Mindenütt vannak kis fundamentalista csoportok. A terrorizmus akkor kezdődik, amikor száműzik a teremtett világ, a férfi és a nő léte iránti csodálatot és helyette a pénzt imádják: ez nem más, mint egy terrorista rendszer. Az egyház tiltakozik a pénz bálványozása ellen, amikor a pénz uralkodik ahelyett, hogy szolgálna, és zsarnoki módon terrorizálja az emberiséget.

A migránsok, menekültek, otthonaikat elhagyni kényszerülők drámáját szégyenteljes helyzetnek nevezte Ferenc pápa. Lampedusában, „ahogyan Leszboszon is, közelről hallhattam sok olyan család szenvedését, akiknek gazdagsági okokból vagy az erőszak különféle formái miatt el kellett hagyniuk otthonukat. Száműzött tömegek..., egy igazságtalan társadalmi-gazdasági rendszer száműzöttjei, olyan háborúk száműzöttjei, amelyeket nem azok akartak, nem azok okoztak, akiknek ki kell szakadniuk szülőföldjükről, hanem sokkal inkább sokan azok közül, akik nem akarják befogadni őket.”

Idézte Jeromos, Görögország érseke gondolatát, aki Leszbosz szigetén úgy fogalmazott: „csődöt mondott az emberség”. Hozzátette: „amikor egy bank csődöt jelent, azonnal botrányosan nagy összegeket ajánlanak fel a megmentésére. Amikor az emberség jelent csődöt, miért nem ajánlják fel ennek az ezredrészét sem, hogy megmentsük ezeket a szenvedő testvéreinket? A Földközi-tenger temetővé vált, és nem csak a Földközi-tenger…, sok temető van a falak, az ártatlan emberek vérével szennyezett falak közelében.” A Szentatya hangsúlyozta, hogy a migráció az egész világ problémája.

Hozzátette, hogy a pénz a félelem ostorával kormányoz, és ezzel elgyengít, destabilizál, lerombolja lelki-szellemi védőbástyáinkat, érzéketlenné tesz mások szenvedése iránt, és végül kegyetlenné tesz minket.

Ezt követően Ferenc pápa beszélt a korrupció és a munkanélküliség problémájáról. A munkanélküliséget a társadalmi-gazdasági rendszer elsorvadásának nevezte: a rendszer megfosztja az embereket a munka méltóságától. Méltatta a népmozgalmakat, amiért igyekeznek munkahelyeket teremteni, szövetkezeteket hoznak létre, megmentenek csődbe ment gyárakat, újrahasznosítják a fogyasztói társadalom hulladékát, visszaszereznek művelésre alkalmas földeket, hogy jóllakassák az éhezőket.

Végül a Szentatya felhívta a figyelmet azoknak a felelősségére, akik mások szolgálatára vállalkoznak mint politikusok, társadalmi vezetők, vagy akár mint lelkipásztorok. Ezeknek az embereknek a minden emberre kötelező becsületességen túl még nagyobb erkölcsi szigorral és alázattal kell szolgálniuk – figyelmeztetett.