A pápa nemet mond a globális piacnak, ahol gazdasági hatalmak diktálnak és nyerészkednek

A pápa határozottan szólt az egész emberről

A Populorum progressio a katolikus egyház zsinat utáni társadalmi tanítása

Ferenc pápa kedden délben a szinódusi aulában találkozott az Átfogó Emberi Fejlődés Dikasztériuma szervezésében a „Populorum Progressio” pápai szociális enciklika megjelenésének ötvenedik évfordulójára emlékező összejövetel résztvevőinek 300 tagjával. A Populorum progressio, a népek fejlődéséről szóló enciklika, melyet Boldog VI. Pál pápa a II. Vatikáni Zsinat után és annak szellemében 1967. március 26-án, Húsvét vasárnapján jelentetett meg. Az enciklika a katolikus egyház társadalmi tanításának alapelveit tárgyalja: jogot az igazságos bérhez, a foglalkoztatás biztonságához, a megfelelő munkafeltételekhez, a szabad társuláshoz, valamint az erőforrások és javak egyetemes rendeltetéséhez való jogot.

Az átfogó fejlődés minden ember és az egész ember fejlődéséről szól, VI. Pál pápa szerint

Ferenc pápa a konferenciához intézett beszédében VI. Pál bölcs szavára emlékeztetett, mely „átfogó fejlődésről” beszél, mégpedig „minden ember és az egész ember” fejlődéséről. Éppen ezért az integrálás alapgondolata jegyében adott Ferenc pápa pontosítást az egyház mai szociális tanításának néhány, számára fontos szempontjáról. A föld különféle népeinek az integrálásáról van szó, nehogy a drámai egyenetlenség szétválassza őket, a mindent birtoklókra és a kisemmizettekre, a leselejtezőkre és a leselejtezettekre.

Mindenki a sajátját adja, az egészet szem előtt tartva

A társadalmi integráció gyakorlati modelljeiről van szó, hiszen mindenki hozzá tud adni valamit a saját értékeiből a közösség javára és ez a joga egyúttal a kötelessége is – hangsúlyozta a pápa. A népek fejlődésében integrálni kell az olyan különféle elemeket, mint a gazdaság, a pénzügy, a munka, a kultúra, a családi élet és a vallás. Mindegyik a maga sajátos és nélkülözhetetlen módján van jelen ebben a növekedésben. Egyiket sem lehet abszolutizálni, sem pedig kizárni az átfogó fejlődésből – mondta a pápa – és az emberi életet a zenekar játékához hasonlította, melyben a különféle hangszerek hangjai egybecsengenek.

Politikai hatalmak diktálják a globális piac szabályait és ők maguk annak a haszonélvezői

Az egyéni és közösségi szempont integrálásáról van szó. Ferenc pápa utalt a nyugati kultúra individualista jellegére, mely az egyént elszigeteli, mintha egyedül is tudna boldogulni. Másfelől pedig eszmék és politikai hatalmak száműzték a személyt és tömeggé gyúrva megfosztották a személyiségétől. Ebben a tömeggé formálásban érdekeltek a politikai hatalmak, melyek ki akarják használni a globalizációt és az emberek közötti mind nagyobb megosztás helyett, a globális piacot kényszerítik rájuk, melynek ők maguk diktálják a szabályait és aminek ők maguk lesznek a haszonélvezői. Az egyén és a közösség kapcsolata különösen is a család esetében hangsúlyos, mely a társadalom elsődleges magja.

Semmiféle fejlődés nem érheti el a célját, ha nem tartja tiszteletben azt a helyet, ahol az Isten megszólal

Szükség van a test és a lélek integrálására, mert ahogy VI. Pál mondta, az emberi fejlődés nem redukálható a puszta gazdasági növekedésre és semmiféle fejlődés nem érheti el a célját, ha nem tartja tiszteletben azt a helyet, ahol az Isten megszólal és a szívünkhöz beszél. Ferenc pápa az ember társadalmi létének teológiai alapját fektette le, amikor az emberré lett Isten Fiára, Jézusra utalt, akinek személyes és társadalmi életében tárta fel magát az Isten. Ahogy Jézus a gyógyítás,  a szolidaritás, a kiengesztelődés gesztusain keresztül nyilvánult meg, nekünk is ezen az úton, sőt az út szélén kell megmutatnunk az átfogó fejlődés útját, ami nem ellentétes sem az Istennel, sem az emberrel.

A kereszténység ölén megszületett személy-fogalom segít bennünket a teljes emberi fejlődést követni

Ebben az összefüggésben éppen a kereszténység ölén megszületett személy-fogalom segít bennünket a teljes emberi fejlődést követni, hiszen a személy, a persona mindig kapcsolatot jelent, a sérthetetlen méltóságot és a kényszermentes szabadságot. Az egyház pedig ezt a bölcsességet fáradtságot nem kímélve ajánlja fel mindig az egész világ számára – fejezte be beszédét Ferenc pápa  a „Populorum Progressio” pápai szociális enciklika megjelenésének ötvenedik évfordulójára emlékező összejövetelen.