A vallás korunk mentőöve – Ferenc pápa fogadta a kairói al-Azhar szunnita központ főimámját

A vallás korunk mentőöve – Ferenc pápa fogadta a kairói al-Azhar szunnita központ főimámját

November 7-én Ferenc pápa a vatikáni VI. Pál teremben fogadta Ahmad et-Tajjeb professzort, a kairói al-Azhar mecset és egyetem főimámját, a szunnita iszlám legmagasabb rangú vallási elöljáróját. Az audienciát követően együtt ebédeltek a Szent Márta-házban.

Harmadik alkalommal találkozott egymással a két vallási vezető: először 2016. május 23-án a Vatikánban, majd idén április 28-án Kairóban találkoztak, amikor Ferenc pápa is részt vett a nemzetközi békekonferencián. Ez alkalommal mindketten elkötelezték magukat, hogy konkrétan munkálkodnak a békéért, a fundamentalistákkal és a szélsőségesekkel szemben.

„Olyan ember [a pápa], aki szimbólum; mélységesen jó, szeretet járja át a szívét, és őszinte jóság, az a vágy, hogy a kultúrák közötti találkozás az emberiség javára szolgáljon” – mondta et-Tajjeb a Ferenc pápával való találkozás után azon a nemzetközi konferencián, amelyet a Szent Egyed közösség szervezett Rómában Kelet és Nyugat: civilizációk párbeszéde címmel.

A főimám elmondta, hogy azokról a fontos kérdésekről beszélgettek, amelyek felkavarják az embereket, fájdalmat és szenvedést okoznak a világban. Szeretnék megtalálni az utat, hogyan tehetnek együtt azért, hogy enyhítsék a világban a szegények és minden ember szenvedését. Optimistának nevezte magát az együttműködést illetően.

A november 7-i konferenciát (amely a 2015-ös firenzei és a 2016-os párizsi találkozó után immár a harmadik) a Palazzo della Cancelleriában tartották Rómában, a Szent Egyed közösség elnöke, Marco Impagliazzo moderálásával. Felszólalt a közösség alapítója, Andrea Riccardi történész; Jean-Louis Tauran bíboros, a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke; Pierangelo Segueri, a II. János Pál Pápai Teológiai Intézet elnöke; Olivier Roy francia Kelet-kutató és több iszlám vallási elöljáró.

Et-Tajjeb hangsúlyozta: ilyen találkozókat rendezni nem luxus, hanem szükséges dolog. Bejelentette, hogy az Al-Azhar Egyetem minden erőforrást biztosít a folyamatos együttműködéshez annak érdekében, hogy megoldást találjanak a terrorveszélyre, és minden erőfeszítést megtegyenek a világ békéjéért. Hozzátette, hogy a Kelet és a Nyugat közötti párbeszédre feltétlenül szükség van ahhoz, hogy megmentsük az emberiséget, és ne zuhanjunk bele egy sötét korszakba. Figyelmeztetett, hogy a kölcsönös erőszak megkülönbözteti évszázadunkat az előző korszaktól, századunk visszalépést jelent az elmúlt évszázadhoz képest.

„Nem azért vagyok itt, hogy a terrorizmusról, annak okairól beszéljek, arról, ki áll mögötte, ki finanszírozza, és ki engedi, hogy országhatároktól függetlenül szabadon mozoghasson ez a szörnyű fegyverarzenál… A muszlimok áldozatai a terrorizmusnak, nagyobb árat fizetnek érte mindenki másnál. A gazdaságukat is csapás érte” – fogalmazott Ahmad et-Tajjeb. Véleménye szerint a vallás nem akadályozza a párbeszédet, hanem az alapját jelenti; olyan, mint egy mentőöv, még ha a laikus ideológiák gúnyt is űznek belőle. „A vallás nevében folytatott háborúknak egy közös tulajdonságuk van: a vallás átpolitizálása, politikai célból, eszközként való használata.”

Előadása végén az al-Azhar mecset és egyetem főimámja felhívást intézett mindenkihez annak érdekében, hogy „tisztelje a másféle vallásokat és híveiket olyan tisztelettel, amely nem lehet alacsonyabb, mint saját vallásának tisztelete. A szélsőségesek hamis nézetet hirdetnek ebben a témában, arra törekszenek, hogy meggyilkolják a hitetleneket”.

Az Al-Azhar Egyetem az iszlám világ egyik legfontosabb felsőoktatási intézménye Kairóban. 1923 és 1927 között az egyetem diákja volt Hasszán al-Banna, a Muszlim Testvériség nevű muszlim szervezet alapítója. Az intézmény első magyar diákja, s egyben első nem muszlim hallgatója Goldziher Ignác volt. Itt tanult 1935-ös mekkai zarándoklata előtt Germanus Gyula (felvett arab nevén Abdul Karim) is. Az intézményben átélt élményeit és a zarándoklatot Allah Akbar című könyvében írta meg. Az 1980-as években itt tanult Mihálffy Balázs, a Korán egyik magyar fordítója, aki egyben a Magyar Iszlám Közösség alapítója is.