A pápa „a másik ENSZ”-ről álmodó Tonino Bello atya sírjához látogat

Az egykori főpásztor halálának 25. évfordulóján, április 20-án Ferenc pápa a délolasz Puglia tartományban felkeresi Tonino Bello atyának, a molfetta-ruvo-giovinazzo-terlizzi egyházmegye néhai püspökének szülővárosát, Alessanót és székhelyét, Molfettát.

A hírt Greg Burke szentszéki szóvivő jelentette be február 2-án, pénteken. A program szerint a pápa, miután Alessanóban a temetőben imádkozik Tonino Bello atya sírjánál, Molfettában szentmisét mutat be a kikötőben. Ezt követően visszatér a Vatikánba.

„Tonino Bello atya egyszerű ember volt. Ő volt az első, aki püspökségét és szívét megnyitotta a csónakokon Bari kikötőjébe érkező albán menekültek előtt” – nyilatkozta a bejelentés kapcsán Domenico Cornacchia, a molfetta-ruvo-giovinazzo-terlizzi egyházmegye püspöke.

Antonio Bello, akit mindenki csak Tonino atyának hívott, 1935-ben született Alessanóban, a dél-olaszországi Pugliában. Molfettában szentelték pappá 1957-ben, amelynek később püspöke is lett. Már ugentói plébánosi szolgálata idején is különösen sokat törődött a szegényekkel és a fogyatékkal élőkkel.

1982-ben lett a molfetta-ruvo-giovinazzo-terlizzi egyházmegye püspöke. Főpásztori szolgálatát a hatalom külső jegyeiről való lemondás jellemezte, az önmagából kilépő Egyház volt az ideálja, akárcsak Ferenc pápának. Nem véletlenül szorgalmazta, hogy egyházmegyéje valamennyi plébániáján jöjjön létre karitászcsoport, alapított közösséget a különböző függőségben szenvedők segítésére, és mindig nyitva tartotta az egyházmegyei hivatalokat.

Hangos tiltakozást váltottak ki nyilvános állásfoglalásai, mint például a munkájukért harcoló giovinazzói acélgyári munkások melletti kiállása vagy részvétele a hordozórakéták elleni felvonuláson Comisóban. Kampányolt a leszerelés, valamint a katonai kiadások megadóztatása mellett, de elsődlegesen a szarajevói békés felvonulás forrt össze a nevével, amelynek kezdeményezője és – halálos betegsége ellenére – vezetője volt. 1992. december 7-én indult Anconából ötszáz önkéntessel, hogy előmozdítson egy általa „másik ENSZ”-nek nevezett, a népek együttműködésén nyugvó szövetséget. „Mi, akik itt vagyunk, felsorakoztunk e mellett a nagy álom, az aktív erőszakellenesség mellett. Mi azért vagyunk itt, hogy egy csíra szülessen, ami egy napon majd virágot hoz. A jövő hadserege leszerelt emberekből fog állni” – fogalmazott akkor Tonino atya, aki pár hónappal később, 1993. április 20-án halt meg rákban.

Antonio Bello püspök boldoggá avatásának egyházmegyei szakasza 2010. április 30-án nyílt meg a Szentek Ügyeinek Kongregációja jóváhagyásával.