Az energiaszektor és a kőolaj-kitermelő vállalatok képviselőit fogadta Ferenc pápa

Az energiaszektor és a kőolaj-kitermelő vállalatok képviselőit fogadta Ferenc pápa

Az energiaipar átalakulásáról és a közös otthonunk védelméről tanácskoztak az energiaszektor és a kőolaj-kitermelő vállalatok képviselői június 8–9-én a Vatikánban. A kétnapos szimpózium résztvevőit június 9-én, szombaton fogadta Ferenc pápa.

A Pápai Tudományos Akadémia és az amerikai Notre Dame katolikus egyetem által közösen szervezett konferenciát a Pápai Tudományos Akadémia székhelyén, a vatikáni kertekben található IV. Piusz-palotában tartották. Az eseményen az energiaszektor multinacionális vállalatainak és a világ legnagyobb kőolaj-kitermelő csoportjainak vezetői és szakértői tanácskoztak. Képviseltette magát az ExxonMobil, az Eni, a British Petroleum, a Royal Dutch Shell, az Equinor és a Pemex. A vatikáni szimpózium az iparág multinacionális vállalatai kezdeményezésére jött létre.

Ferenc pápa június 9-én, szombaton fogadta a konferencia résztvevőit. A Szentatya hosszú, alaposan kidolgozott beszéddel fordult a jelenlevőkhöz, melyben a környezetvédelemről szóló, Laudato si’ kezdetű enciklikájából merített gondolatokat. Rámutatott, hogy szerte a világon az ember olyan eszközökkel elégíti ki energiaszükségletét, amely súlyos egyenlőtlenséget teremt. Ez nagy veszélybe sodorja a Földön élő embereket és megmérgezi a levegőt. Ebből származik a kihívás, hogy úgy tudjuk biztosítani a mindenki számára szükséges energiamennyiséget, hogy az erőforrások kiaknázása elkerülje a környezeti egyensúly felborulását. Ez ugyanis a pusztulás és a környezetszennyezés folyamatait eredményezi, amely a mai és a jövőbeli emberiséget súlyosan megsebzi.

A pápa olyan hosszú távú globális stratégia kialakítását kérte, amely energetikai biztonságot kínál és segíti a gazdasági stabilitást, nem károsítja az egészséget és a környezetet, elősegíti az átfogó emberi fejlődést, valamint pontosan meghatározott kötelezettségvállalást alakít ki a klímaváltozás problémáinak megoldására. Ennek a stratégiának a kezelésétől függ majd az életminőség és az, hogy a Föld különböző területein jelenlevő konfliktusokra könnyebb megoldást találnak-e, vagy a környezeti egyensúly súlyos felborulása és az energiahiány miatt újabb táptalajt nyernek, elpusztítva a társadalmi stabilitást és az emberi életeket.

A korszak kihívása hatalmas lehetőségekkel is együtt jár, mint például a sérülékenyebb országok energia-hozzáférésének javítása, elsősorban a vidéki területeken, valamint az energiaforrások változatosságának kialakítása, ezáltal felgyorsítva a megújuló energiaforrások által fenntartható fejlődést, köztük a tüzelőanyagok használatát. A mindenki számára elérhető energia vágyott elképzelése azonban nem vezethet az egyre súlyosabb klímaváltozások nem vágyott spiráljához a Föld hőmérsékletének szörnyű emelkedése, a környezeti viszonyok szélsőségesebbé válása és a szegénység arányának növekedése által – hangsúlyozta a pápa.

Az egyházfő aggodalmát fejezte ki, hogy a párizsi egyezmény aláírása ellenére elmaradtak az eredmények a globális felmelegedés csökkenése terén. Elítélte továbbá a tüzelőanyagok újabb tartalékainak felfedezésére irányuló folyamatos kutatást. A civilizációnak szüksége van energiára, de az energiahasználatnak nem szabad tönkretennie a civilizációt! – nyomatékosította Ferenc pápa. A megfelelő energiaipari arány azonosítása alapvető jelentőségű ahhoz, hogy leküzdjük a környezetszennyezést, felszámoljuk a szegénységet és előmozdítsuk a társadalmi egyenlőséget. Ezek a területek gyakran kölcsönösen erősítik egymást attól a pillanattól kezdve, hogy az energetika területén az együttműködés céljává a szegénység enyhítése, a társadalmi integráció elősegítése és a környezetvédelem válik. Olyan célkitűzések ezek, amelyek megvalósításához figyelembe kell venni a népek és a kultúrák jogait.

A környezet kihasználása ahelyett, hogy figyelembe venné a hosszú távú kérdéseket, csak rövidtávú gazdasági növekedést eredményezhet. Alapvető, hogy számba vegyük ennek emberi és környezeti árát, minél inkább bevonva a folyamatba az intézményeket és a helyi közösségeket. Elismerésre méltó az érdeklődés a „zöld pénzügyek” iránt, de felmerül a kérdés, hogy idővel vajon nem üresedett-e ki. A politikai döntéseknek és a vállalkozások társadalmi felelősségének, valamint a befektetések kritériumainak szem előtt kell tartaniuk a hosszú távú közjót, hogy konkrét szolidaritás alakuljon ki a nemzedékek között, elkerülve a haszonelvűséget és a cinizmust. Ezekkel ugyanis csak részleges és kis eredményeket érhetünk el egy rövid időszakban, ugyanakkor a jövőre hárítjuk annak magas árát és súlyos kárát – figyelmeztetett a Szentatya.

A klímaváltozás hatásait látva az energiaipari fordulat alapja legyen egy mély etikai ösztönzés. A pápa elítélte, hogy a szegényeket sújtja leginkább a klímaváltozás és a migráció mint következmény. Legjobban a szegények szenvednek a globális felmelegedés pusztításától, amelyek növekvő zavarokat okoznak a mezőgazdaságban, a rendelkezésre álló víz bizonytalanságát eredményezik, valamint súlyos meteorológiai jelenségeknek teszik ki őket. Arra kényszerülnek, hogy elhagyják otthonaikat és más helyre vándoroljanak, anélkül, hogy tudnák, miként fogadják ott őket. A jövőben még többen kell, hogy hasonlóan cselekedjenek. Az elérhető és tiszta energiára való áttérés olyan felelősség, amellyel millióknak tartozunk a világban: a szegény országoknak és a következő nemzedékeknek egyaránt – világított rá a pápa.

Mivel mindannyian egy emberi családhoz tartozunk a testvériség és a szolidaritás kötelékei által, a globális kihívásokra globális válaszokat kell adni. Ezeket türelemmel és párbeszéddel kell keresni, racionálisan és kitartóan. A pápa egy új szövetség megteremtésére hívott, olyan vezetés kialakítására, amely képes tartós hatásgyakorlásra. Arra buzdított, hogy azok az emberek, akik intelligenciájuknak és szakmai felkészültségüknek köszönhetően már innovációs képességükkel és sokak életminőségének javításával bizonyítottak, még inkább a mai világ két nagy problémájának szolgálatába állhassanak tehetségükkel. Ezek pedig a szegények és a környezet. Nincs vesztegetnivaló idő: a Földet mint otthonunkat, kertünket kaptuk a Teremtőtől. Ne úgy adjuk át a jövőbeli nemzedékeknek, mint egy elvadult helyet! – zárta beszédét Ferenc pápa az energiaipar átalakulásáról és a közös otthonunk védelméről tartott vatikáni tanácskozás tagjaihoz.