Boldog Szent Annáról nevezett GALVAO* ANTAL
(1739-1822)
Brazília
észak-keleti részén, Guarantingueta* városban született. Szülei tehetős,
tekintélyes emberek voltak, gyermeküket megfelelő iskolai és vallásos
nevelésben részesítették. 20 éves korában az alkantarínus ferencesek közé lépett,
1762-ben szentelték pappá. Utána néhány évig Sao Paolo*-ban tanulmányait
folytatta a Szent Ferenc kolostorban, majd nagy buzgalommal kezdte meg apostoli
munkáját mint igehirdető, gyóntató és házgondnok. Ez utóbbi beosztása alkalmat
adott neki arra, hogy sok emberrel érintkezzék, s szeretetét kiárassza a
szegények, betegek felé. Nagy ügybuzgósággal békítette a viszálykodó
házastársakat s szolgálta a házasságok egységét és békéjét. A Mária-tisztelet
kiváló terjesztője volt, ő maga, követve Grignon Szent Lajos ajánlását, Mária
gyermekének és örökös szolgájának ajánlotta fel magát. Felkarolta a Szent
Terézia recesszusházat, ahol szerzetesek módjára éltek buzgó nők (a polgári
rendeletek tiltották, hogy szerzetesi fogadalmat tegyenek). Ezt a közösséget, melynek
gyóntatója, vezetője volt, elnevezte a „Fény Recesszusának”; a közösség később
csatlakozott a koncepcionista nővérekhez. (Alapítójuk Szt. Beatrix, lásd.
szept. 1.) A novéreknél bevezette az örökös szentségimádást, új Regulát is írt
számukra. Közreműködött új rendház és templom építésén. Elöljárói, püspökök,
rendtársai s a civil hatóságok is nagyra becsülték, fontos hivatalokat bíztak
rá: volt tartományi definítor, általános vizitátor, káptalani elnök, a ferences
III. rend komisszáriusa. Irányította Sorocaba*-ban a Szent Klára recesszus
alapítását. Élete utolsó éveit a Fény recesszusházban töltötte, továbbra is
vezetve a közösséget. Türelmesen elviselt szenvedések után 1822. dec. 23-án
hunyt el szentség hírében. „Isten igaz férfija, Szent Ferenc és Alkantarai
Szent Péter igaz tanítványa, aki mindig a hit fényében járt és sok csodálatos
erénnyel tündökölt” - így jellemzi ot a római dekrétum. II. János Pál avatta
boldoggá Rómában 1998-ban, sok brazíliai honfitársa és rendtársa jelenlétében.
„Nehéz
időkben, mint amilyen a mostani, különösen szükség van a szeretet és a béke
embereinek tanúságtételére, mint amilyen Boldog Antonio is volt.” A boldoggá
avatási beszámolóból.
Imádság:
Istenünk, te Boldog Antal
hitvallódat a szerzetesi élet felvirágoztatására mennyei kegyelmekkel és kiváló
erényekkel ruháztad fel, segíts minket is, hogy példájára mindig a hit fényében
járjunk s a jócselekedetek gyümölcseit teremjük az örök életre. Krisztus, a mi
Urunk által.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése