Hogyan telik egy plébános napja a Gázai övezetben?

Korábbi cikkünkben beszámoltunk arról, hogy Ferenc pápa vigasztaló üzenetet küldött Gáza argentin plébánosának és az egész gázai keresztény közösségnek. Az öt éve a városban szolgáló plébánossal, Jorge Hernandezzel a Famiglia Cristiana hetilap munkatársa beszélgetett.

Az olasz katolikus hetilap riportere telefonon kérdezte a plébánost arról, hogyan élte meg az utóbbi napokat a háborús övezetben. Repülőgépek és drónok hangja szűrődött be a vonalba, időnként robbanások zaja szakította meg a beszélgetést. A híradásokból később kiderült: aznap délelőtt hatvan palesztin halt meg a Sajaya lakónegyedet ért a bombázások során.

Hernandez atya elmondta, hogy az előző nap elment az áram, és csak pár perce jött vissza. Kezdenek hiányozni az élethez szükséges alapvető dolgok. Ilyen az áram is: lehet élni nélküle, de a kórházakból nem hiányozhat.

Véleménye szerint részben igaz, hogy az embereket élő pajzsnak használják, hiszen a fegyverraktárak, a rakétákat rejtő alagutak a házak között vannak. Előző nap is szétbombáztak egy házat a plébánia közelében.

Az emberek nem mennek ki az utcára, csak ha valóban szükséges. Ő maga időnként kimegy, ha segítséget kérnek tőle. Néhány család azzal a kéréssel fordult hozzá, hogy adjon szállást nekik az iskolában: elment hozzájuk, befogadta őket, élelmet vitt nekik. Jelenleg ötven embert szállásolnak el a plébánián és a két iskolájukban.

Körülbelül ezerkétszáz keresztény él Gázában, közülük százhatvan katolikus: nagyon kicsi közösség, mindössze negyvenhat család. Hernandez atya hangsúlyozta, hogy a katolikusok együtt élnek és dolgoznak más felekezetek híveivel és a muzulmánokkal is. Soha nem volt probléma az együttéléssel, kölcsönösen segítették egymást.

És hogy hogyan telik a plébános egy napja? Legutóbb reggel fél 6-kor ment aludni, 8-kor kelt. Elment a segítséget kérő családokhoz, ott volt 11-ig. Délben szentmisét mutatott be, amelyen részt vettek Teréz anya nővérei is, aki fogyatékkal élőket gondoznak. Ezt követően szentségimádást tartottak. Közben folyamatosan bombáztak, nem volt áram, rettentő hőség volt. Délután olvasott, leveleket írt, telefonált. Hívta az édesanyját, aki a híreket hallva aggódik érte.

Hernandez atya kifejezte reményét, hogy Ferenc pápa békefelhívása meghallgatásra talál. Megköszönte, hogy sokan velük éreznek, mellettük állnak, mert ez valódi vigaszt jelent számukra. „Imádkozzatok értünk!” – kérte a beszélgetés végén.

Szent Brigitta szerzetesnő, Európa társvédőszentje

Szent Brigitta szerzetesnő, Európa társvédőszentje

Gal 2,19-20; Jn 15,1-8

Krisztus Urunk megtestesülése idején a Római Birodalom területe volt Európa, Kisázsia és Afrika északi partvidéke. Ennek az első császára Augustus Kr.e.30- Kr.u.14 volt .Örömmel olvasta a korabeli nagy római költő, Vergilius: Aeneisz című művében ezt a prófétai bejelentést: Megszületett az emberiség nagy uralkodója, aki elhozta a földre az aranykort. A császár ezt természetesen magára vonatkoztatta. Annyi köze volt a Messiáshoz, hogy az ő idejében született Jézus Krisztus, és a császár egy összeírást elrendelő körlevele késztette Szűz Máriát és Szent Józsefet, hogy Názáretből, őseik városába, Betlehembe menjenek vagyoni és személyi összeírásra. Annak ellenére, hogy a római császárok Nérótól Diokléciánusig, véresen üldözték a kereszténységet, a kereszténység mégis ennek a birodalomnak a területén terjedt el legelőbb, és ezer körül, őseink megkeresztelkedésével Európa lett a legkeresztényibb kontinens. A Szentlélek Szent Pált erélyesen eltiltotta a kisázsiai Ázsia tartománytól, (nem mehetett oda egyházat alapítani), a hatalmas Ázsia pedig zömmel azóta sem lett keresztény. Szent Péter, az első pápa a szentföldi keresztényüldözés idején ötven után Jeruzsálemből Antióchiába menekült, onnan pedig Rómába költözött és ott feszíttette keresztre Néró császár. Amikor az első európai szerzetesrendet megalapította Nursiai Szent Benedek mindent megtett a kereszténység terjesztéséért. A hithirdetés mellett mind a földművelésben és iparban, de a régi tudományok megőrzésében és az újak fejlesztésében rengeteg az általa alapított Bencés rend érdeme. Érthető, hogy ő lett Európa fővédőszentje. A hatalmas változások után, amelyek kikezdték a XX. században az addig kereszténynek számító európai népek hitét, XII. Pius pápa a század közepén „missziós területnek” nyilvánította a sokáig egységes keresztény Európát. Az ezredfordulón II. János Pál pápa a hanyatláson úgy próbált segíteni, hogy a keresztény középkor egyik nagy női szentjét, Szent Brigittát Európa társvédőszentjévé avatta. Amikor 1303-ban Svédországban megszületett, Európa még katolikus keresztény volt. Szinte gyermeklányként adták férjhez. Nyolc gyermeket szült és nevelt föl nagy gonddal. Belépve Assisi Szent Ferenc harmadik rendjébe egy nagy katolikus szerzetescsaládnak is a tagja lett. Férje halála után misztikus élményekben részesült. Női szerzetesrendet alapított 1349-ben, amely még ma is működik. 1372-ben a pápák Avignon-i fogsága idején vezeklésül szentföldi zarándokútra vállalkozott. Misztikus élményeit saját maga írta meg. Rómában halt meg ezen a napon, 1379-ben. II. János Pál pápa krisztustalan kontinensünknek a lelki romlást látva a nagycsaládos asszonyt, az alázatosság példaképét mutatta meg. Ne feledjük, hogy születése előtt két évvel halt ki a legtöbb szentet adott magyar királyi ház utolsó tagja, III. Endre. Kérjük, imádkozzék értünk.

BOLDOG XIII. LEÓ PÁPA

XIII. LEÓ pápa,

 III. r. 

(1810-1903)

 
Gioacchino Pecci* Carpineto-ban született. Alsófokú iskoláit Perugiában, a magasabb fokúakat Rómában végezte. 27 évesen szentelték pappá. 31 évesen belgiumi apostoli nuncius, 36 évesen püspök Perugiában, 1871-ben bíboros, majd 1878-ban pápa. Fő törekvése: összhangba hozni az egyházat a kultúrával, részt venni a társadalmi problémák megoldásában, párbeszédet folytatni a világiakkal. Mindezek előre mutattak a 20. századra, a II. Vatikáni Zsinatra. Legismertebb körlevele a Rerum Novarum a társadalmi kérdésekkel foglalkozik (1891). Ha törekvései nem is értek el átütő eredményeket, de segítették az Egyházat abban, hogy kiszabaduljon elszigeteltségéből. A hitélet terén sok intézkedése, buzdítása maradandó lett az egyházban: sokat tett a keresztény oktatás, vallásos nevelés javítására, az Oltáriszentség, a Jézus Szíve tisztelet, a Mária-tisztelet (szentolvasó imádságra buzdítás), a Szent Család tisztelete előmozdítására, a harmadik rendek, s különösen a ferences III. rend életének megújítása terén. Püspök korában lépett be a ferences III. rendbe, s ettol kezdve – pápasága idején is – beszédeivel, írásaival, körlevelekkel buzdított a III. rendbe való belépésre, a rendi élet javítására. A pápa életrajzírói mind megemlítik izzó lelkesedését Szent Ferenc és rendje iránt. A szentatya buzdításai nyomán kimutatható a Ferences Világi Rend gyarapodása, felvirágzása világszerte. Az I. Renddel is törődött: a négy ágra szakadt rendet (Ordo Fratrum Minorum) egyesítette és megreformálta. A nagy jubileum évében, 1900-ban egyik beszédben így vallott a Ferences III. Rendről: „Mivel mi is a Harmadik Rendhez tartozunk, különbözo módon bizonyítottuk, milyen értékesnek tartjuk és szívünkben mennyire kedveljük amióta elhivattunk a pápai trónra. És ezt méltán tettük, mert mindig meg voltunk győződve, hogy Szent Ferencnek ez az intézménye, ha jól és a szabályok szerint élnek benne az emberek, igen alkalmas arra, hogy meggyógyítsa az emberi társadalomnak mindazokat a betegségeit, melyekben ma szinte végsőt vonaglik a meggyötört emberiség.”

Imádság:

Istenünk, te boldogemlékű XIII. Leó pápát Egyházad pásztorává rendelted és az erényes élet és a bölcs tanítás fényével övezted, add meg nekünk, hogy jótetteinkkel világoskodjunk az emberek előtt, szeretetünk pedig szüntelenül előtted égjen. Krisztus, a mi Urunk által.

Ferenc pápa vigasztaló üzenetet küldött Gáza argentin plébánosának

Ferenc pápa vigasztaló üzenetet küldött Gáza argentin plébánosának és az egész gázai keresztény közösségnek – tudósít a Zenit hírügynökség.

Az argentin származású gázai plébánosnak, Jorge Hernandeznek küldött üzenetében a Szentatya megfogalmazta, imáiban hordozza a térség keresztényeit és mindenkit, aki szenvedéseket él át a tizennégy napja tartó harcok miatt.

Mario Cornioli, a ciszjordániai Beit Jala város plébánosa már korábban tájékoztatta az egyházfőt a gázai keresztények és a Gázai övezet valamennyi lakosának rendkívül nehéz helyzetéről, amibe a palesztin szélsőségesek rakétatámadásaira válaszul indított izraeli hadműveletek miatt kerültek.

Cornioli atya a Vatikáni Rádiónak adott interjúban azt mondta, a pápa szavai új bátorságot és reményt adtak a gázai keresztényeknek. Ugyanakkor az áldozatok száma egyre nő a szárazföldön és a levegőben egyszerre zajló offenzíva következtében; a kórházak megteltek a sebesültekkel, az egészségügyi személyzet alig győzi ellátni őket. Mario Cornioli ismét kérte a nemzetközi közösséget, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a vérontás véget érjen.

Az izraeli beavatkozásnak rengeteg áldozata van, ezrek menekültek el a palesztin területről az elmúlt öt év legsúlyosabb támadásainak következtében. A halálos áldozatok száma mintegy 500 főre tehető palesztin oldalon, a sérülteké 3000 fő fölött jár; több kórházat ért találat. Izraeli oldalon mintegy 20 főre becsülik az áldozatok számát.

Mária Magdolna

Mária Magdolna

Én 3,1-4a vagy 2Kor 5,14-17;Jn 20,1-2.11-18

„Mária Magdolna a hét első napján kora reggel, amikor még sötét volt, a sírhoz ment”

Jézust még nagypénteken délután, napnyugta előtt eltemették a Golgota-hegy várossal ellentétes oldalában Arimateai József új sírboltjába. Mária Magdolna ezt a helyet jól megnézte. Még a temetés után, a nagy zárókő elhelyezése után is ott maradt. Jézus istenségébe vetett hitét ő is elvesztette a per, a halálos ítélet és Jézus iszonyú szenvedései láttán, mint a Szűzanya kivételével mindenki más. Most elsősorban csak arra tudott gondolni, hogy meghalt legnagyobb jótevője, aki visszaadta lelke nyugalmát Simon farizeus házában, mondván: „Látod ezt az asszonyt? Bejöttem a házadba, és nem adtál vizet lábamra; ez meg könnyeivel öntözte lábaimat, és hajával törölte meg. Csókot nem adtál nekem, ez meg, amióta bejött, nem szűnt meg csókolgatni lábaimat. Olajjal nem kented meg fejemet, ez meg kenettel kente meg a lábaimat. Azért mondom neked, bocsánatot nyert sok bűne, mert nagyon szeretett. Akinek keveset bocsátanak meg, kevéssé szeret”. (Lk 7,44-47) Igen, a Golgotán a hite megtört, de arra a megbocsátó csodálatos gesztusra most, a temetése órájában külön hálával emlékezni kellett. Amikor még sötét volt, még nem virradt meg a vasárnap, nem bírta kivárni a törvény előírását. Elindult a Golgota felé. Vitte fűszereit, drága keneteit, hogy amit megtenni nem volt módja a kereszt lábánál, próbálja a sírban pótolni. Amikor az üres sír előtt állt, „látta, hogy a kő el van mozdítva a sírbolttól” (Jn 2 0,1) az éjszakának sötétjétől sokkal sötétebb kétségbeesés ülte meg a lelkét. Lelke minden nyomorúsága űzte Péterhez: „Elfutott tehát, elment Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit szeretett Jézus, és azt mondta nekik: Elvitték az Urat a sírból, és nem tudjuk, hová tették” (2) Most a tanítványok rohantak, ő lassan bandukolt utánuk. Hová rohanjon? Hol keresse nyomát? Minden sírt nem bonthat fel. Nem marad már semmi nyom, amelyen elindulhat? A hajnal már felvirradt. Szeme reménytelen sötétjét könnyzápora mossa. Előbb csak két angyalt lát, akik bánata okát kérdik. Felel, de eligazításra nincs reménye, kifordul tehát a sírból. Ott áll valaki! Nem ennek a sírkertnek a gondozója lehet? Még nem él a hit, csak kevés remény, nem tiszta a szem, ügyetlen a kérdés: „Uram, ha te vitted el őt, mondd meg nekem, hová tetted, és én elviszem!”(15) Jézus, mert hisz Ő áll a kertben már nem késlekedik tovább, kimondja jól ismert hangján: „Mária! Erre ő megfordult, és héberül így szólt: Rabbóni! Ami azt jelenti: Mester”. (16) Igen, semmi cím, semmi más megszólítás. Neki,mint annyi másnak, nem volt más mestere, és nem is lesz. Mondani szeretné ezt, ölelni szeretné most is lábait, de Jézusnak rengeteg a dolga. Nagypénteken hitetlenné vált mindenki a baráti köréből. Hitet kell nekik vinnie, oda is visszaadni. Atyja és az egész mennyország várja. Mária, a volt nagy bűnös megérti, hogy Jézus a másik Mária, a szeplőtelen Szűz, az Édesanya után őt kereste fel először. Ő lehet a világ összes bűnösének képviselője, biztatója: A feltámadt Jézus titeket szeret, titeket keres, járjátok ti is szeretetének útját, és találkoztok vele.

BOLDOG BÉNA HERMANN

BOLDOG BÉNA HERMANN

 bencés szerzetes
*Saulgau, 1013. július 18. +Reichenau, 1054. szeptember 24. 

Altshauseni II. Wolfrad gróf 1013. július 18-án született fia hétéves korától a reichenaui kolostorban nevelkedett. Berno apát alatt (+1048) alapos tudományos képzettséget szerzett. Szerzetesi fogadalmat tett, majd 1043-ban pappá szentelték. Reichenau apátsága abban az időben állt teljes virágzásában.

Hermann mint történész, matematikus, csillagász, költő és muzsikus sokoldalú tevékenységet fejtett ki szóban és írásban egyaránt. Legjelentősebb művének tekintik Világtörténelmét, a Rajna jobb partjának vidékéről a legrégibb és máig fennmaradt krónikát. Krisztus születésével kezdődik, és szerzője halálának évével zárul. Időrendje biztos, adatai megbízhatók, szerzője tág látókörrel rendelkezett. Bámulatos, hogy az egész életén át hordszékhez láncolt szerzetes elszigeteltsége ellenére is meg tudta szerkeszteni ezt a világkrónikát, amely magába foglalja a birodalom politikájának egész területét Dániától Apuliáig, Lengyel- és Magyarországtól Flandriáig és a Champagne-ig. Halála előtt Hermann megkérte rendtestvérét, Bertholdot (1030 körül--1088), hogy folytassa a munkát.

Reichenaui Berthold ezt írja: ,,Hermann, vagyis a nagy hős és jámbor Wolfrad fia gyermekkorától tartó szenvedése folytán minden tagjában megbénult, már ami a külső embert illeti, lelkében viszont felülmúlta minden kortársát. Mindenféle versmértékhez értett. Gyermekkorától a tanulmányoknak szentelte magát, s minden egyházi és világi tudományban olyan járatos volt, hogy a mindenfelől hozzásereglő tanítványok csak csodálták és bámulták.

Végtagjai annyira megbénultak, hogy segítség nélkül, önmagától nem tudott mozdulni. Egy szolga hordszékbe helyezte, de csak meggörbülten tudott ülni munkája végzése közben. Karszékében ülve tanított a szentség e csodálatos tanítója, aki száját, ajkát és nyelvét csak nehezen tudta használni, s csak törve és lassan, csaknem érthetetlen hangokat volt képes megformálni; hallgatói szemében mégis jó beszédű és buzgó tanítónak tűnt, aki színes élénkséggel és talpraesetten válaszolt minden kérdésre. Hibák nélküli ember volt, bár tudta, semmi emberi nincs távol tőle. Alázatos szeretetreméltóság és szeretetreméltó alázatosság jellemezte, csodálatos volt türelme megőrzésében, mint jókedvű adakozó, az igazság legyőzhetetlen hirdetője és védelmezője, a keresztény élet kipróbált nevelője. Csodás jóság, szeretetreméltóság, derű ömlött el rajta, mindenkinek mindenben szolgálni akart, mindenkinek mindenévé vált, mindenki szerette. Összeállította az időszámítás szabályait, és ebben minden korábbi tanítót felülmúlt, és többek között kitalált egy holdidőszámítást, amellyel a Hold felkeltét minden napra és minden éjszakára vonatkozóan meg lehet állapítani. Hasonlóképpen feltalálta a holdfogyatkozás kiszámításának módját is. A zenében is alig volt hozzá fogható. Egyéb művei mellett szekvenciákat költött és komponált. Fáradságos munkával megírt egy krónikát az Úr megtestesülésétől kezdve napjainkig. Mindehhez társul még egy költemény formában, váltakozó versekben megírt könyvecske a nyolc főbűnről. Himnuszok szerzésével a keresztény áhítatot is gazdagította Hermann: tőle származik az Alma Redemptoris Mater (Üdvözítőnk Édesanyja) és talán a Salve Regina (Mennyországnak királynéja) antifona is. Órák, hangszerek és más szerkezetek készítésében senki sem volt hozzá hasonló. Ilyenféle és sok más dologgal, amelyek felsorolására nincs idő, foglalatoskodott mindig, bármilyen gyengének érezte is magát.

Neki köszönhetjük az arab munkák első latin fordításait. A zenetörténetbe belekerült a ,,hermanni betűhangjegyírás''. Fejtegetéseiben úgy mutatkozik, mint korának legjobb zeneismerője és zenetanítója. Vele és Berno apáttal jutott el Reichenau a zeneművelés ragyogó tetőpontjára. Kortársai ,,korunk csodájá''-nak nevezték. Semmiben sem maradt el Hirsaui Boldog Vilmostól (lásd: 343. o.) s apátjától és tanítójától, Bernótól sem, aki nagy jóakarattal támogatta. Joggal nevezzük Hermannt a középkor egyik legnagyobb tudósának. Tisztelete a bencés rendben él.

„Az erőszakot a békével lehet legyőzni”

„Az erőszakot a békével lehet legyőzni” – a pápa aggódó imája a békéért a vasárnap déli Úrangyala elimádkozásakor

 

Kedves Testvérek! Aggodalommal értesültem a hírekről, amelyek az iraki Moszul és a Közel-Kelet egyéb részeinek keresztény közösségeit érintik. A kereszténység kezdete óta jelen voltak ezeken a területeken, együtt éltek honfitársaikkal és jelentősen hozzájárultak a társadalom javához.

Ma üldözik őket; testvéreinket üldözik, elűzik őket, el kell hagyniuk otthonukat, annak a lehetősége nélkül, hogy bármit is magukkal vigyenek. Ezeknek a családoknak, ezeknek a személyeknek kifejezem lelki közelségemet és szüntelen imáimról biztosítom őket.

Kedves üldözött testvéreim, tudom, hogy mennyit szenvedtek, tudom, hogy mindenetektől megfosztottak benneteket. Veletek vagyok a hitben, veletek együtt hiszek Őbenne, aki legyőzte a gonoszt. És titeket, akik itt vagytok a téren, valamint akik a televízión keresztül csatlakoztok hozzánk, arra kérlek, hogy emlékezzetek meg imáitokban ezekről a keresztény közösségekről. Arra buzdítalak továbbá benneteket, hogy tartsatok ki az imában azokért a feszültséggel és konfliktussal teli helyzetekért, amelyek továbbra is jelen vannak a világ különböző térségeiben, különösen a Közel-Keleten és Ukrajnában.

A béke Istene mindenkiben ébressze fel a párbeszéd és a kiengesztelődés valódi vágyát. Az erőszakot nem lehet erőszakkal legyőzni. Az erőszakot a béke győzheti le! Imádkozzunk csöndben, kérve a békét; mindnyájan, csöndben...Mária, a Béke Királynője, imádkozz értünk!

Ferenc pápa végül köszöntötte a rekkenő nyári hőség ellenére nagy számban megjelent zarándokokat, arra kérve őket, hogy ne feledkezzenek el imádkozni érte. Végül a szokásos „szép vasárnapot és jó ebédet” köszöntéssel vett búcsút a hívektől.