Dr. Udvardy György püspök

Dr. Udvardy György püspök
Pécsi Egyházmegye

2014. július 23., szerda

Szent Brigitta szerzetesnő, Európa társvédőszentje



Szent Brigitta szerzetesnő, Európa társvédőszentje

Gal 2,19-20; Jn 15,1-8

Krisztus Urunk megtestesülése idején a Római Birodalom területe volt Európa, Kisázsia és Afrika északi partvidéke. Ennek az első császára Augustus Kr.e.30- Kr.u.14 volt .Örömmel olvasta a korabeli nagy római költő, Vergilius: Aeneisz című művében ezt a prófétai bejelentést: Megszületett az emberiség nagy uralkodója, aki elhozta a földre az aranykort. A császár ezt természetesen magára vonatkoztatta. Annyi köze volt a Messiáshoz, hogy az ő idejében született Jézus Krisztus, és a császár egy összeírást elrendelő körlevele késztette Szűz Máriát és Szent Józsefet, hogy Názáretből, őseik városába, Betlehembe menjenek vagyoni és személyi összeírásra. Annak ellenére, hogy a római császárok Nérótól Diokléciánusig, véresen üldözték a kereszténységet, a kereszténység mégis ennek a birodalomnak a területén terjedt el legelőbb, és ezer körül, őseink megkeresztelkedésével Európa lett a legkeresztényibb kontinens. A Szentlélek Szent Pált erélyesen eltiltotta a kisázsiai Ázsia tartománytól, (nem mehetett oda egyházat alapítani), a hatalmas Ázsia pedig zömmel azóta sem lett keresztény. Szent Péter, az első pápa a szentföldi keresztényüldözés idején ötven után Jeruzsálemből Antióchiába menekült, onnan pedig Rómába költözött és ott feszíttette keresztre Néró császár. Amikor az első európai szerzetesrendet megalapította Nursiai Szent Benedek mindent megtett a kereszténység terjesztéséért. A hithirdetés mellett mind a földművelésben és iparban, de a régi tudományok megőrzésében és az újak fejlesztésében rengeteg az általa alapított Bencés rend érdeme. Érthető, hogy ő lett Európa fővédőszentje. A hatalmas változások után, amelyek kikezdték a XX. században az addig kereszténynek számító európai népek hitét, XII. Pius pápa a század közepén „missziós területnek” nyilvánította a sokáig egységes keresztény Európát. Az ezredfordulón II. János Pál pápa a hanyatláson úgy próbált segíteni, hogy a keresztény középkor egyik nagy női szentjét, Szent Brigittát Európa társvédőszentjévé avatta. Amikor 1303-ban Svédországban megszületett, Európa még katolikus keresztény volt. Szinte gyermeklányként adták férjhez. Nyolc gyermeket szült és nevelt föl nagy gonddal. Belépve Assisi Szent Ferenc harmadik rendjébe egy nagy katolikus szerzetescsaládnak is a tagja lett. Férje halála után misztikus élményekben részesült. Női szerzetesrendet alapított 1349-ben, amely még ma is működik. 1372-ben a pápák Avignon-i fogsága idején vezeklésül szentföldi zarándokútra vállalkozott. Misztikus élményeit saját maga írta meg. Rómában halt meg ezen a napon, 1379-ben. II. János Pál pápa krisztustalan kontinensünknek a lelki romlást látva a nagycsaládos asszonyt, az alázatosság példaképét mutatta meg. Ne feledjük, hogy születése előtt két évvel halt ki a legtöbb szentet adott magyar királyi ház utolsó tagja, III. Endre. Kérjük, imádkozzék értünk.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése