Hogyan telik egy plébános napja a Gázai övezetben?

Korábbi cikkünkben beszámoltunk arról, hogy Ferenc pápa vigasztaló üzenetet küldött Gáza argentin plébánosának és az egész gázai keresztény közösségnek. Az öt éve a városban szolgáló plébánossal, Jorge Hernandezzel a Famiglia Cristiana hetilap munkatársa beszélgetett.

Az olasz katolikus hetilap riportere telefonon kérdezte a plébánost arról, hogyan élte meg az utóbbi napokat a háborús övezetben. Repülőgépek és drónok hangja szűrődött be a vonalba, időnként robbanások zaja szakította meg a beszélgetést. A híradásokból később kiderült: aznap délelőtt hatvan palesztin halt meg a Sajaya lakónegyedet ért a bombázások során.

Hernandez atya elmondta, hogy az előző nap elment az áram, és csak pár perce jött vissza. Kezdenek hiányozni az élethez szükséges alapvető dolgok. Ilyen az áram is: lehet élni nélküle, de a kórházakból nem hiányozhat.

Véleménye szerint részben igaz, hogy az embereket élő pajzsnak használják, hiszen a fegyverraktárak, a rakétákat rejtő alagutak a házak között vannak. Előző nap is szétbombáztak egy házat a plébánia közelében.

Az emberek nem mennek ki az utcára, csak ha valóban szükséges. Ő maga időnként kimegy, ha segítséget kérnek tőle. Néhány család azzal a kéréssel fordult hozzá, hogy adjon szállást nekik az iskolában: elment hozzájuk, befogadta őket, élelmet vitt nekik. Jelenleg ötven embert szállásolnak el a plébánián és a két iskolájukban.

Körülbelül ezerkétszáz keresztény él Gázában, közülük százhatvan katolikus: nagyon kicsi közösség, mindössze negyvenhat család. Hernandez atya hangsúlyozta, hogy a katolikusok együtt élnek és dolgoznak más felekezetek híveivel és a muzulmánokkal is. Soha nem volt probléma az együttéléssel, kölcsönösen segítették egymást.

És hogy hogyan telik a plébános egy napja? Legutóbb reggel fél 6-kor ment aludni, 8-kor kelt. Elment a segítséget kérő családokhoz, ott volt 11-ig. Délben szentmisét mutatott be, amelyen részt vettek Teréz anya nővérei is, aki fogyatékkal élőket gondoznak. Ezt követően szentségimádást tartottak. Közben folyamatosan bombáztak, nem volt áram, rettentő hőség volt. Délután olvasott, leveleket írt, telefonált. Hívta az édesanyját, aki a híreket hallva aggódik érte.

Hernandez atya kifejezte reményét, hogy Ferenc pápa békefelhívása meghallgatásra talál. Megköszönte, hogy sokan velük éreznek, mellettük állnak, mert ez valódi vigaszt jelent számukra. „Imádkozzatok értünk!” – kérte a beszélgetés végén.