Advent 1. hete kedd
Iz 11,1-10; Lk 10,21-24
„Senki sem tudja, hogy ki a Fiú, csak az Atya"
Jézus nyilvános működése derekán kíváncsi volt arra, fel ismertek-e személyét azok az emberek, akik hallgatták tanításait és figyelhették csodatételeit. Az apostolokat kérdezte erről. Egymás után sorolták fel tanítványai a különböző régi prófétákat. Valószínűleg a régen élt próféták tetteihez hasonlították Jézus működését, s ebből arra következtettek, hogy Istennek régen élt követei keltek életre Jézusban. Ezután Jézus megkérdezte a tanítványait: „és ti kinek tartotok engem? Simon Péter válaszolt: Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia" (Mt 16,15-16) Előbb tehát megkérdezi az egyszerűbb emberek véleményét, akik nem tudnak feljebb emelkedni véleményükkel, mint amit szemmel látnak a Mesterből. A régi prófétákat is így ismerték kortársaik. Ki tanult ember volt közülük, mint Izajás, ki király, mint Dávid, ki birkapásztor, mint Ámosz. A lényeg mindegyiknél:
emberek voltak,akik valamilyen különleges látomásban vagy hallomásban részesültek Istentől, és erről be kellett számolniuk a népnek. Péter azonban nem emberi síkon kap Jézusról felvilágosítást. Ezt maga Jézus jelenti ki: „Boldog vagy, Simon, Jónás fia! Mert nem a test és a vér nyilatkoztatta ezt ki neked, hanem az én Atyám, aki a mennyekben van" (17) A mai evangéliumban olvassuk: „Abban az órában Jézus felujjongott a Szentlélekben és így szólt: Áldalak téged, Atyám, mennynek és földnek Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és feltártad a kicsinyek előtt. Igen, Atyám, így tetszett neked. Atyám mindent átadott nekem. Senki sem tudja, hogy ki a Fiú, csak az Atya; és azt sem, hogy ki az Atya, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni" (Lk 10,21-22) Jézus ezt nemcsak a korabeli beképzelt ellenségeinek üzeni, hanem azoknak is, akik a mi korunkban állítgatják, hogy Jézus a kozmikus erőket ismeri és alkalmazza gyógyításra. Egyedül Ő ismeri az Atyát, hiszen Ő az Atya végtelenül tökéletes önismerete, és az Atya az istenséget is odaadja neki csorbítatlanul. Így nem csupán néhány adagot tud gyógyításra felhasználni a kozmikus erőkből, hanem a világot teremtő erő végtelenszeresét.Ha netán a mai okosok erre azt mondanák: igen, ez a hit Krisztusa, a történelmi Krisztus azonban keresztfán végezte nagy, tehetetlen gyalázatban,akkor egy nekik is érthető példával hadd fejezzem be a gondolatsort. Jézus Péter vallomása után így szólt hozzá: „és én mondom neked: te Péter vagy (szikla), és én erre a kősziklára fogom építeni egyházamat, s az alvilág kapui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyek országának kulcsait. Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyekben is, és amit feloldsz a földön, föl lesz oldva a mennyekben is". (Mt 16,17-19) Ez a Sziklaalap azóta is áll, hogy Jézus a teljes főhatalmat átadta Péternek, az első pápának.
Iz 11,1-10; Lk 10,21-24
„Senki sem tudja, hogy ki a Fiú, csak az Atya"
Jézus nyilvános működése derekán kíváncsi volt arra, fel ismertek-e személyét azok az emberek, akik hallgatták tanításait és figyelhették csodatételeit. Az apostolokat kérdezte erről. Egymás után sorolták fel tanítványai a különböző régi prófétákat. Valószínűleg a régen élt próféták tetteihez hasonlították Jézus működését, s ebből arra következtettek, hogy Istennek régen élt követei keltek életre Jézusban. Ezután Jézus megkérdezte a tanítványait: „és ti kinek tartotok engem? Simon Péter válaszolt: Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia" (Mt 16,15-16) Előbb tehát megkérdezi az egyszerűbb emberek véleményét, akik nem tudnak feljebb emelkedni véleményükkel, mint amit szemmel látnak a Mesterből. A régi prófétákat is így ismerték kortársaik. Ki tanult ember volt közülük, mint Izajás, ki király, mint Dávid, ki birkapásztor, mint Ámosz. A lényeg mindegyiknél:
emberek voltak,akik valamilyen különleges látomásban vagy hallomásban részesültek Istentől, és erről be kellett számolniuk a népnek. Péter azonban nem emberi síkon kap Jézusról felvilágosítást. Ezt maga Jézus jelenti ki: „Boldog vagy, Simon, Jónás fia! Mert nem a test és a vér nyilatkoztatta ezt ki neked, hanem az én Atyám, aki a mennyekben van" (17) A mai evangéliumban olvassuk: „Abban az órában Jézus felujjongott a Szentlélekben és így szólt: Áldalak téged, Atyám, mennynek és földnek Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és feltártad a kicsinyek előtt. Igen, Atyám, így tetszett neked. Atyám mindent átadott nekem. Senki sem tudja, hogy ki a Fiú, csak az Atya; és azt sem, hogy ki az Atya, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni" (Lk 10,21-22) Jézus ezt nemcsak a korabeli beképzelt ellenségeinek üzeni, hanem azoknak is, akik a mi korunkban állítgatják, hogy Jézus a kozmikus erőket ismeri és alkalmazza gyógyításra. Egyedül Ő ismeri az Atyát, hiszen Ő az Atya végtelenül tökéletes önismerete, és az Atya az istenséget is odaadja neki csorbítatlanul. Így nem csupán néhány adagot tud gyógyításra felhasználni a kozmikus erőkből, hanem a világot teremtő erő végtelenszeresét.Ha netán a mai okosok erre azt mondanák: igen, ez a hit Krisztusa, a történelmi Krisztus azonban keresztfán végezte nagy, tehetetlen gyalázatban,akkor egy nekik is érthető példával hadd fejezzem be a gondolatsort. Jézus Péter vallomása után így szólt hozzá: „és én mondom neked: te Péter vagy (szikla), és én erre a kősziklára fogom építeni egyházamat, s az alvilág kapui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyek országának kulcsait. Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyekben is, és amit feloldsz a földön, föl lesz oldva a mennyekben is". (Mt 16,17-19) Ez a Sziklaalap azóta is áll, hogy Jézus a teljes főhatalmat átadta Péternek, az első pápának.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése