2014.01.09. csütörtök
1Jn 4,19-5,4; Lk 4,14-22a
„Az a parancsunk tőle, hogy aki szereti Istent, szeresse a testvérét is”
Az apostol újra hangsúlyozza a szeretet fontos parancsát. „Az a parancsunk tőle, hogy aki szereti Istent, szeresse a testvérét is. Már az Ószövetségben is együtt olvashatjuk az istenszeretet és a felebaráti szeretet parancsát: „Mester, melyik a legnagyobb parancs a törvényben? Ő azt felelte neki: Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. (MTörv 6,5) Ez a legnagyobb, az első parancs. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat (Lev 19,18) Ezen a két parancson alapul az egész törvény és a próféták” (Mt 22,36-40) Természetes, hogy az istenszeretet parancsa az első és a legfontosabb parancs, hiszen Isten léte öröktől fogva való, öröktől fogva élt benne az elhatározás, hogy megteremti az anyagi és a szellem-világot. Az ember teremtését megelőzte az összes többi lény teremtése, hogy az embernek legyen hol laknia, mit ennie, tehát a legkörültekintőbben gondoskodott róla. Úgy is mondhatnánk: a legnagyobb szeretettel szerette már létrehozása előtt is az embert. Az embernek ezért mindenek felett kell szeretnie Őt: „Szeressük tehát Istent, mert Isten előbb szeretett minket”.(1Jn 4,19) Viszont azonnal hozzáfűzi ehhez a második parancsot is:„Ha valaki azt mondja: Szeretem Istent, de a felebarátját gyűlöli, az hazug. Mert aki nem szereti testvérét, akit lát, hogyan szeretheti Istent, akit nem lát? Az a parancsunk tőle, hogy aki szereti Istent, szeresse a testvérét is” (20-21) Ezután az apostol beszél az első isteni erényről, a hitről. Nem általánosságban beszél, hogy az üdvösséghez szükség van az Istenbe vetett hitre. „Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni, mert aki Istenhez járul, annak hinnie kell, hogy ő van, és megjutalmazza az őt keresőket”. (Zsid 11,6) Az Újszövetségben, mint korábban már szóltunk róla, Jézus kinyilatkoztatta az istenség legnagyobb titkát, a Szentháromságot. Ha nem általában beszélünk Istenről, akkor attól kezdve megjelöljük, melyik isteni Személyről van szó. Ezért a megtestesülés titkát ismerőknek tudniuk kell, hogy a Názáreti Jézus Istennek egyszülött Fia, aki érettünk emberré lett, az Atyától született. „És mindaz, aki szereti azt, aki szült, szereti azt is, aki tőle született. Arról ismerjük meg, hogy szeretjük Isten szülötteit, ha Istent szeretjük, és parancsait teljesítjük. Mert az az Isten szeretete, hogy parancsait megtartjuk, és az ő parancsai nem nehezek. Mert minden, ami Istentől született, legyőzi a világot. Ez az a győzelem, amely legyőzi a világot, a mi hitünk”(5,1-4) Mivel óriási a zűrzavarvallási téren, és sok csoport csalogatja soraiba a magyar embereket is, nagyon meg kell gondolnunk az apostol érveit. Aki eltévedt, és erőszakos és igazát néhány szentírási mondattal akarja igazolni, figyelmeztessük, hogy az egész Szentírás miden mondatával egybe van hangolva az igaz hit. Ilyen pedig egyedül a Római Katolikus Egyház.
1Jn 4,19-5,4; Lk 4,14-22a
„Az a parancsunk tőle, hogy aki szereti Istent, szeresse a testvérét is”
Az apostol újra hangsúlyozza a szeretet fontos parancsát. „Az a parancsunk tőle, hogy aki szereti Istent, szeresse a testvérét is. Már az Ószövetségben is együtt olvashatjuk az istenszeretet és a felebaráti szeretet parancsát: „Mester, melyik a legnagyobb parancs a törvényben? Ő azt felelte neki: Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. (MTörv 6,5) Ez a legnagyobb, az első parancs. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat (Lev 19,18) Ezen a két parancson alapul az egész törvény és a próféták” (Mt 22,36-40) Természetes, hogy az istenszeretet parancsa az első és a legfontosabb parancs, hiszen Isten léte öröktől fogva való, öröktől fogva élt benne az elhatározás, hogy megteremti az anyagi és a szellem-világot. Az ember teremtését megelőzte az összes többi lény teremtése, hogy az embernek legyen hol laknia, mit ennie, tehát a legkörültekintőbben gondoskodott róla. Úgy is mondhatnánk: a legnagyobb szeretettel szerette már létrehozása előtt is az embert. Az embernek ezért mindenek felett kell szeretnie Őt: „Szeressük tehát Istent, mert Isten előbb szeretett minket”.(1Jn 4,19) Viszont azonnal hozzáfűzi ehhez a második parancsot is:„Ha valaki azt mondja: Szeretem Istent, de a felebarátját gyűlöli, az hazug. Mert aki nem szereti testvérét, akit lát, hogyan szeretheti Istent, akit nem lát? Az a parancsunk tőle, hogy aki szereti Istent, szeresse a testvérét is” (20-21) Ezután az apostol beszél az első isteni erényről, a hitről. Nem általánosságban beszél, hogy az üdvösséghez szükség van az Istenbe vetett hitre. „Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni, mert aki Istenhez járul, annak hinnie kell, hogy ő van, és megjutalmazza az őt keresőket”. (Zsid 11,6) Az Újszövetségben, mint korábban már szóltunk róla, Jézus kinyilatkoztatta az istenség legnagyobb titkát, a Szentháromságot. Ha nem általában beszélünk Istenről, akkor attól kezdve megjelöljük, melyik isteni Személyről van szó. Ezért a megtestesülés titkát ismerőknek tudniuk kell, hogy a Názáreti Jézus Istennek egyszülött Fia, aki érettünk emberré lett, az Atyától született. „És mindaz, aki szereti azt, aki szült, szereti azt is, aki tőle született. Arról ismerjük meg, hogy szeretjük Isten szülötteit, ha Istent szeretjük, és parancsait teljesítjük. Mert az az Isten szeretete, hogy parancsait megtartjuk, és az ő parancsai nem nehezek. Mert minden, ami Istentől született, legyőzi a világot. Ez az a győzelem, amely legyőzi a világot, a mi hitünk”(5,1-4) Mivel óriási a zűrzavarvallási téren, és sok csoport csalogatja soraiba a magyar embereket is, nagyon meg kell gondolnunk az apostol érveit. Aki eltévedt, és erőszakos és igazát néhány szentírási mondattal akarja igazolni, figyelmeztessük, hogy az egész Szentírás miden mondatával egybe van hangolva az igaz hit. Ilyen pedig egyedül a Római Katolikus Egyház.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése