Évközi 30. hét szerda

Évközi 30. hét szerda

„Gyermekek, engedelmeskedjetek szüleiteknek az Úrban, mert így van ez rendjén”

Ef 6,1-9; Lk 13,22-30

Az emberi társadalom sejtje az Isten akarata szerint létrehozott és rendezett család. Az első rendező elv a boldog családi körben a férj és feleség szeretet-közössége. A második, de nagyon kívánatos elem: kettejük életét véglegesen összefonó emberbimbó, a gyermek, sőt gyermekek gyönyörű csokra. A mai elmélkedésnek témája Szent Pál apostol nyomán róluk szól. Mindjárt az első isteni rendelkezés: „Gyermekek, engedelmeskedjetek szüleiteknek az Úrban, mert így van ez rendjén. „Tiszteld apádat és anyádat (Kiv 20,12) ez az első ígérettel egybekötött parancs: hogy jó dolgod legyen és hosszú életű légy a földön” (MTörv5,16; Ef 6,1-3) Az újszülöttek, majd csecsemők ösztönösen ragaszkodnak szüleikhez. Érzik, hogy a puszta létük tőlük függ. Majd egyre inkább átérzik, hogy milyen boldogító a szülők szeretete, hogy szívük dobbanása milyen gyönyörű érzés a szüleiknek. Később egyre inkább rádöbbennek, hogy egyének, akiknek saját akarata van. A gyermeki korban ez nagyon fontos felfedezés. Az első dacos konfliktus után újabb érzés ébredhet: a szüleim mindig javamat akarták. Most is azt akarják, hogy boldog legyek. Nekem ők a mindent jelentik. Megteszem, amit parancsolnak. Lám, milyen jó érzés tölt el ezután. Talán nem ilyen érett logika szerint dönt a kis ember, a szülő is elvesztheti türelmét első reakcióként, de éljen a szülői szívben a megértés. Az a kis önállósodó emberke még nem tudja, hogy akarata a legnagyobb kincse, de ha önzés helyett szeretni tanul, az a legnagyobb győzelem lesz az életében, a legfőbb, sőt az egyetlen örök érték. Ha pedig keményebb nevelő eszközre lenne szükség, attól sem szabad visszariadni. Az apostol is erre int: „és ti, apák, ne ingereljétek haragra gyermekeiteket, hanem neveljétek őket fegyelemben és az Úr intelmével. A szolgáknak is vannak ajánlásai: „Szolgák, engedelmeskedjetek test szerinti uraitoknak félelemmel és remegéssel szívetek egyszerűségében, akár csak Krisztusnak. Ne látszatra szolgáljatok, mintha emberek tetszését keresnétek, hanem mint Krisztus szolgái, akik szívesen teljesítik Isten akaratát. Készséges akarattal szolgáljatok, mintha az Úrnak tennétek, s nem embereknek. Tudjátok, hogy mindenki, aki valami jót tesz, annak jutalmát megkapja majd az Úrtól, akár szolga, akár szabad”. (5-8) A szolga akkor rabszolgát jelentett. Ma beosztottak vannak. A szeretet-szolgálat örök valuta. A pénzkereső szolgálattal viszont földi fizetés jár. „Ti pedig, gazdák, ugyanezt tegyétek velük. hagyjátok a fenyegetőzést, hiszen tudjátok, hogy nekik is, nektek is Uratok van az égben, s nála nincs személyválogatás” (9) Az igazságosság a mennyben is kötelez, a pokolban is terhel.