„Verd meg a
pásztort, és elszélednek a juhok” (Zak 13,7)
Mindszenty József bíboros
A zalaegerszegi vasutálomással szemben a domboldalon megkezdődött egy újabb hatalmas építkezés. A Notre Dame de Sion francia női tanító rend zalaegerszegi anyaházát, vele együtt a rend tanítónőképzőjét, elemi és polgári iskoláját aktuális volt létre hozni. A megyei központ nagy lépést tett a fejlődés terén, hiszen az iskolázottság a művelődés elsőrendű eszköze. A megyeközpont mellett szemmel tartotta a zalai falvak tehetséges fiataljainak iskoláztatását is. A vasút építésekor földjeiket féltő gazdák, sajnos nagyot tévedtek. Szombathely-Nagykanizsa fővonalat két hatalmas ívvel Zalaszentiván községen át Nemsapáti-Bucsuszentlászló irányába tervezték és építették meg. A tanulni vágyó fiatalok, a dolgozni vágyó felnőttek erről a vidékről megnyerték a nagy lehetőséget. A megye Balaton felé is kapott vasút vonalat a Zala folyó mentén. Ezen a vonalon Balatonszentgyörgy vasútállomáson keresztül északra Keszthely és a Balaton északi partjára, délre pedig a Balaton déli partján közlekedő Budapest-Nagykanizsa fővonalra tudott kijutni az utazóközönség. A megye vasúti közlekedése nyugati irányba már nagyon gyenge volt. A Zalaegerszeg-Zalalövő vicinális Zalalövőn ugyan csatlakozott a Körmend-Bajánsenye-i vonallal, így lehetőség adódott Vas megye Őrség nevű tájegységére eljutni, a Zalaegerszeg-Bajánsenye-i vonal pedig Lenti-Alsólendva irányba is elvitte az utasokat, de ezeket a vasúti pályákat már több helyen felszedték. Autóbusz-közlekedés Mindszenty József zalaegerszegi plébánossága idején egyáltalán nem volt. 1777 óta egész Vas megye és Zala megye nyugati része az abban az éven alapított Szombathelyi Egyházmegye területe lett, az egyházmegye felé is csak nehézkesebb megoldással lehetett közlekedni. Mindszenty József emberfeletti munkabírását figyelembe véve az új egyházmegye zalai részének lelkipásztori kormányzására és a szegényebb sorsú középiskolás fiúk gondjainak enyhítésére is keresett megoldást. A nagy kiterjedésű, nyolc-tíz falut ellátó plébániákat két-három új lelkészségre osztották. Így már két-három falunak lett saját papja. A megye apróbb falvainak jó tanuló, ám szegényebb sorsú fiait is hozzá akarta segíteni a középiskola elvégzéséhez. Mivel nagy kollégiumot nem tudott létesíteni, a megye távolabbi településeiről a napi bejárás szinte lehetetlen volt, minden ismeretségét felhasználva, igyekezett a nehézségeket megoldani. Aki reggelente be tudott utazni Zalaegerszegre, és „csak” meleg ebédre szorult, azokat sor kosztosi módszerrel hetente hat családnál egy-egy napra ebédhez juttatta. Aki nagyon távol lakott, annak családoknál biztosított hétfőtől-szombatig lakást és ellátást. Ezzel a módszerrel sok papi hivatást segített révbe jutni, és más diploma is gazdátlan maradt volna nélküle. Most is áll Zalaegerszeg egyik főbb utcáján a Katolikus ház, amely hitbuzgalmi célt szolgált, de komoly kulturális központot is volt. Létrehozta a házapostolok hálózatát, hitbuzgalmi egyesületeket is szervezett. Rövid időre vállalt tisztséget a Keresztény Pártban is. Elősegítette a keresztény elvek érvényesítését a közéletben, fontosnak tartotta a helyi sajtót, saját egyházközségi lapja volt. Egyik jó tollú, újságszerkesztésben járatos ferences rendtársamat, Páter Fekete Gézát maga mellé kérte a tartományfőnöktől. Páter Fekete a második világháborúban tábori lelkész lett, és sok más magyarhoz hasonlóan nyugaton maradt. Az ő feladata volt a külföldre kényszerített Mindszenty bíboros külföldi lelkipásztori látogatásainak nagy részét megszervezni. Ezeknek az utaknak írásos, fotós anyagát Rendünknek ajándékozta. Ezek a tények tanúsítják, hogy Mindszenty József az Isten áldotta magyar katolikus hívő, pap miként vált legfőbb magyar pappá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése